Éder Alojzia
| Éder Alojzia | |
| Született | Éder Alojzia Karolina Franciska 1816. december 11.[1] Debrecen[1] |
| Elhunyt | 1850 után |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szentpétery Zsigmond |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Éder Alojzia; Éder Lujza, Luiza, született Éder Alojzia Karolina Franciska (Debrecen, 1816. december 11.[2][3] – ?, 1850 és 1869 között)[4] énekesnő (mezzoszoprán), színésznő. Szentpétery Zsigmond felesége,[5] Éder Antónia testvére.
Életútja
[szerkesztés]Éder György színész és Tábori Antónia leánya. 1828-ban indult pályafutása. Vándortársulatoknál szerepelt és megfordult az ország több városában, prózai és énekes szerepekben láthatta a közönség. 1834-ben Kolozsvárott, 1835–36-ban a Budai Várszínházban, 1836-ban a Kassai Társulatnál lépett fel. 1837. augusztus 11-én Budán vendégszerepelt a Csörgősipkában, mint Zemonida. Déryné így jellemzi: „Éder Lujza... volt a másodénekesnő. Kellemetes, gyakorlott hangja volt, csakhogy gyenge”. Molnár György ekkép ír róla: „Magasabban képzett és jelesen iskolázott mezzoszoprán hangjával inkább operákban tündökölt, de azért a népdalokat is énekelte. Előadása — kivált az akkori időkhez — túlfinom, túldiszkrét volt”. 1837 és 1843 között a Pesti Magyar, ill. a Nemzeti Színház tagja volt. 1845-től újból a Nemzeti Színházban állt színpadra. 1837–1850 között mint a Nemzeti Színház másodénekesnője működött.
Ismert szerepei
[szerkesztés]- Daniel-François-Esprit Auber: Kőműves és lakatos – Marianne
- Daniel-François-Esprit Auber: Fra Diavolo – Lady Pamela
- Bartay András: Csel – Róza [ősbemutató]
- Vincenzo Bellini: Norma – Adalgisa
- Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – Adina
- Erkel Ferenc: Hunyadi László – Hunyadi Mátyás [ősbemutató]
- Johann Baptist Henneberg–Emanuel Schikaneder: Csörgősipka – Zemonida
- Johann Nepomuk Nestroy: A földszint és az első emelet – Fanny
- Amália (Norma)
- Fanny (Nőragadás az álarcos bálon)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ Debreceni r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1816. év.
- ↑ Pál Lilla: Tardonára gyertek emberséget tanulni – 2. rész: Jókai Mór tardonai bujdosásának kulcsszereplői: Telepy György és Csányi Zsuzsanna Barcikai Históriás, 2018. november 23.
- ↑ Fővárosi Lapok 1869. augusztus 29.
- ↑ Szentpétery Zsigmond Archiválva 2021. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Régenvolt emberek és egyéb kincsek Mátészalkán
Források
[szerkesztés]- Németh Amadé: A magyar opera története a kezdetektől az Operaház megnyitásáig. Budapest, 1987. Zeneműkiadó. ISBN 9633306302
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) (Édes Aloyzia /Lujza/ címszó alatt)
- Magyar színházművészeti lexikon
