Ugrás a tartalomhoz

Ágnes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Ágnes

Az Ágnes[1] görög eredetű női név, a hagnósz (régebbi alakban hagiosz) szóból származik. Jelentése: szűzies, tiszta, szemérmes. Korábbi magyarázatok szerint a latin agnus („bárány”) szóból ered, ez azonban csak a hasonló hangzás és a bárány jelképes jelentése miatti vélt egyezés.[2]

Az ógörög nyelvben több név is származik a hagnosz szóból, és ezek egyik becézett alakja volt a Hagnész. Más források szerint a melléknév nőnemű alakjából, a hagnéből származik. A latinba H nélkül került át, Agnes alakban írták, amit a középkorban Magyarországon Ágnesnek ejtettek.[3]


Rokon nevek

[szerkesztés]

Agnabella, Ági, Agnéta, Aglent, Bara, Baranka, Inez, Neszta

Gyakoriság

[szerkesztés]

Az Ágnes az 1440-es évek előtt a 7. leggyakoribb név volt, de a 16.-19. század között vesztett a népszerűségéből, majd a 20. század közepén ismét divatba jött. 1967-ben már a 10., az 1980-as évek közepén pedig a 7. leggyakrabban adott női név.[3] Az 1990-es években is gyakori név volt.[2] A 2000-es években az Ágnes vesztett a népszerűségéből, a 73-97. leggyakrabban adott női név lett, a 2010-es évekre azonban kiesett a 100 leggyakrabban adott női név köréből.[4]

A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es években az Ágnes minden évben a 11. helyen állt, 2009-ben 95 269-en viselték ezt a nevet, 2016-ra ez a szám 4000 fővel csökkent.[5]

Névnapok

[szerkesztés]

január 21.,[2] január 28.,[2] március 6.,[2] június 8.,[2] november 16.[2]

Névnapi szokások

[szerkesztés]

A január 21-i emléknaphoz fűződő egyházi szokás szerint a pápa ekkor szenteli meg azokat a bárányokat, amelyek a gyapjából készítik az új érsekek beiktatására a palliumokat, azaz a fehér vállszalagokat.[3]

A népi időjóslásban azt tartották, hogyha Ágnes napja hideg, akkor a másnapi Vince biztosan enyhébb időt hoz. Egy rábaközi faluban úgy mondták: Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, had teljék a pince.[3]

Más vidékeken az Ágnes-nap a férjjövendölés napja volt, de volt olyan település is, ahol az állapotos asszonyok sós vízben mosakodtak meg, hogy a gyerekük szép és egészséges legyen.[3]

Idegen nyelvi változatai

[szerkesztés]
  • albán: Agnesa (ejtsd: agnesza)
  • angol, dán, holland, latin, német, norvég: Agnes (ejtsd: agnesz)
  • baszk: Añes (ejtsd: anyes)
  • bolgár: Agnesza (Агнеса)
  • cseh: Anežka (ejtsd: anezska)
  • finn: Aune
  • francia: Agnès (ejtsd: anyesz)
  • görög: Agni (Αγνή)
  • horvát, román: Agneza
  • japán: Aguneszu
  • latin: Janja (ejtsd: jányá)
  • lengyel: Agnieszka (ejtsd: agnyeska)
  • litván: Agnė
  • olasz: Agnese (ejtsd: anyéze)
  • orosz: Agnessza, Agnija (Агнесса, Агния)
  • román: Agneta
  • portugál: Inês (ejtsd: inés)
  • spanyol: Inés (ejtsd: inész)
  • svéd: Agnes, Agneta, Agnetha
  • szerb: Agnija (Агнија)
  • szlovák: Agneša (ejtsd: agnesa)

Híres Ágnesek

[szerkesztés]

Magyarok

[szerkesztés]

Külföldiek

[szerkesztés]

Egyéb Ágnesek

[szerkesztés]

Az irodalomban

[szerkesztés]
  • Agnes Grey: Anne Brontë angol írónő regényének címe és főszereplője
  • Arany János Ágnes asszony című balladájának főszereplője
  • Mikszáth Kálmán: A néhai bárány című elbeszélésének főszereplője Baló Ágnes, akinek a neve és a történet között összefüggés van
  • Örkény István Tóték című kisregényében az egyik főszereplő Tót Ágika.
  • Több legenda, történet, vers és festmény született Szent Ágnes életéről, az egyik Szent Ambrus éneke Ágnes vértanúságáról, amit Babits Mihály fordított magyarra.

A képzőművészetben

[szerkesztés]

A tudományban

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ↑ a b c d e f g Ladó-Bíró, 137. old.
  3. ↑ a b c d e Fercsik-Raátz, 39-43. old.
  4. ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala[halott link]
  5. ↑ Nyilvántartó.hu[halott link]

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ágnes&oldid=26580454”