Ábrahám Kálmán

Ábrahám Kálmán
Magyarország építésügyi és városfejlesztési minisztere
Hivatali idő 1977. június 24. – 1984. június 27.
Előd	Bondor József
Utód	Somogyi László
Született	1931. június 27. Budapest
Elhunyt	1998. február 22. (66 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Magyar Szocialista Munkáspárt
Foglalkozás	gépészmérnök közgazdász politikus
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1954)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrahám Kálmán témájú médiaállományokat.

Ábrahám Kálmán (Budapest, 1931. június 27. – Budapest, 1998. február 22.) magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, miniszter, politikus. Az MTA Közlekedéstudományi Bizottsága tagja, a Közlekedéstudományi Egyesület elnökségi tagja (1973-tól), a Balatoni Intézőbizottság elnöke (1974-től), a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), az Országos Műszaki Fejlesztő Bizottság (OMFB) Plénuma, az Országos Közművelődési Tanács tagja volt.

Sírja a Farkasréti temetőben (20/2-1-354).

Életpályája

1945–1946 között a Csepel Művek munkása volt. 1946–1949 között az ÁFORT munkatársa volt. 1949–1950 között az Országos Vízügyi Hivatal műszaki rajzolója volt. 1950–1954 között a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban technikus, 1954–1958 között mérnök és osztályvezető főmérnök volt. 1954-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. 1958–1964 között az Út- és Vasúttervező Vállalat (UVATERV) Magasépítési Iroda irodavezetője, 1964–1970 között szakági főmérnöke és műszaki igazgatója volt.

1960-ban az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen gazdasági mérnöki oklevelet szerzett. 1962-ben doktorált a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME). 1970–1974 között a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályvezetőjeként tevékenykedett. 1971–1981 között a BME címzetes egyetemi docense, 1981-től címzetes egyetemi tanára volt.

1974. március 17. és 1977. június 24. között a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium államtitkára volt. 1976-ban elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját. 1977. június 24. és 1984. június 27. között a Lázár-kormány építésügyi és városfejlesztési minisztereként dolgozott.

1980–1985 között Zalaegerszeg országgyűlési képviselője volt, majd 1984–1987 között az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke és államtitkára lett. 1985–1989 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, 1987–1989 között a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára, 1989–1991 között pedig a Környezetgazdálkodási Intézet főigazgatója volt. 1991-ben nyugdíjba vonult.

Családja

Szülei: Ábrahám Kálmán géplakatos és Bodnár Mária voltak. 1953-ban házasságot kötött Földi Máriával. Egy lányuk született: Mária (1954). Unokái Konkoly Balázs (1973), Miklós (1975).

Sírja a Farkasréti temetőben található (20/2-1-354).

Művei

• A gépjármű forgalmitelep optimális nagyságának – kapacitásának – megállapítására alkalmas gazdasági tervezési módszer elvi felépítése. Gazdasági mérnöki szakdolgozat (Budapest, ÉKME, 1960)
• A gépkocsiforgalmi telepek létesítésének időszerű problémái (tanulmány; Az UVATERV kiadványa, Budapest, 1961)
• A gépjármű-közlekedés létesítményeinek tervezése (Közlekedéstudományi Szemle, 1963)
• A műszaki tervezés gazdaságossága a gépjármű-közlekedés létesítményeinél (ÉKME Tudományos Közleményei, 1964)
• Garázsok, szervizek, javítóüzemek (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1967)
• Karbantartás–javítás 1. Gépjárművek karbantartás (Nádasi Antallal; Budapest, Tankönyvkiadó, 1968)
• Javító és fenntartó műhelyek műszaki-gazdasági tervezése (Egyetemi jegyzet; Budapest, 1968)
• Közlekedési javító és fenntartó létesítmények műszaki-gazdasági tervezése (Budapest, Tankönyvkiadó, 1969)
• Közlekedési épülettervezés (Műszaki Tervezés, 1969)
• A budapesti metró (Budapest, 1969)
• Közúti üzemi létesítmények (Közlekedéstudományi Szemle, 1970)
• Közutaink állapota, aktuális problémái (Mélyépítéstudományi Szemle, 1970)
• A közutak szerepe a személyszállítás színvonalának emelésében (Közlekedéstudományi Szemle, 1972)
• A magyar autópálya-hálózat. Az első autópálya Budapest–Székesfehérvár közötti szakaszának üzembe helyezése (Közlekedéstudományi Szemle, 1973)
• Gépjárművek üzeme. I–II. kötet (Egyetemi jegyzet; Budapest, 1973–1977)
• A közlekedésépítés 30 éve (Mélyépítéstudományi Szemle, 1975)
• Utak (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1976)
• A közlekedés és a hírközlés fő feladatai az V. ötéves tervben (Vezetéstudomány, 1976)
• A közlekedés környezetvédelmi eredményei és feladatai (Közlekedéstudományi Szemle, 1977)
• A közúti közlekedés kézikönyve. I–II kötet. (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1978–1979)
• A magyar–szovjet műszaki–gazdasági kapcsolatok 30 éve az építésügy területén (Magyar Építőipar, 1979)
• Az építésügy fejlődése és a társadalmi követelmények (Társadalmi Szemle, 1979)
• A települések fejlődésének hazai problémái. Vitaindító előadás. Elhangzott az MTA kerekasztal-konferenciáján, 1981. november 30-án. (Budapest, 1981)
• Metró kézikönyv. Tervezés, építés, üzemeltetés (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1982)
• Környezetkárosodás – környezetvédelmi feladatok. A falu (1985)
• A környezetvédelem és a tanácsok (Állam és igazgatás, 1986)
• Az állam feladatai és lehetőségei a környezetvédelemben (Társadalmi Szemle, 1986)
• Környezetünk jövője; Bp., Kossuth, 1986 (Távlatok)

Díjai

• Munka Érdemérem (1956)
• Szocialista Munkáért Érdemérem (1961)
• Munka Érdemrend (1963; ezüst, 1967 és 1970; arany, 1977)
• Haza Szolgálatáért (arany, 1972)
• Tengerész Henrik Érdemrend nagykeresztje (Portugália, 1982)

Források

• Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997.
• Névpont.hu

További információk

• Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar. 1951–1971. Sajtó alá rendezte: Lévai Zoltán. (Budapest, 1972)
• Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2004. ISBN 963-05-8106-X  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8