Zsitvay Tibor
Zsitvay Tibor | |
Magyarország igazságügy-minisztere | |
Hivatali idő 1929. február 4. – 1932. október 1. | |
Előd | Bethlen István |
Utód | Lázár Andor |
Született | 1884. november 10. Pozsony |
Elhunyt | 1969. július 9. (84 évesen) Alpnachdorf, Svájc |
Párt | |
Szülei | Zsitvay Leó, Bischoff Izabella |
Házastársa | Feichtinger Margit |
Gyermekei | Katalin, Leó, Margit |
Foglalkozás | ügyvéd, politikus, költő |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem ( – 1900-as évek) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsitvay Tibor témájú médiaállományokat. |
Zsitvateői Zsitvay Tibor (Pozsony, 1884. november 10. – Alpnachdorf, Svájc, 1969. július 9.) ügyvéd, igazságügy-miniszter, nemzetgyűlés elnöke, költő.
Élete
[szerkesztés]A nemesi származású zsitvateői Zsitvay családnak a sarja. Apja zsitvateői Zsitvay Leó (1841–1915), kúriai tanácselnök, jogi író, anyja Bischoff Izabella (1852–1934).[1] Az apai nagyszülei zsitvateői Zsitvay József (1797–1862), Szerém vármegye alispánja, országgyűlési követe, királyi tanácsos és Klobucsár Mária (1817–1875) voltak.[2] Az anyai nagyszülei Bischoff Károly (1821–1902), a Mosonmagyaróvári Takarékpénztár alapító- és vezérigazgatója és nemes Koller Ida (1833–1869) voltak.[3][4][5] Az apai dédapja Zsitvay Ferenc dorogi postamester, valamint neje szlavniczai Sándor Terézia, és gyermekei 1801. január 23-án I. Ferenc magyar királytól magyar nemességet és címeres nemeslevelet, valamint a "zsitvateöi" nemesi előnevet szerezték meg adományban.[6]
Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte. Ügyvédi vizsgáját követően 1909–1919 között a Magyar Államvasutak (MÁV) ügyésze volt. 1919. augusztusában a Keresztény Nemzeti Párt egyik alapítója és program-előkészítője. 1919–1920-ban Kecskemét kormánybiztos-főispánja. 1920 elején kilépett a pártjából, ismét ügyvéd lett.
1920–1926 között a MÁV igazgató-helyettes főügyésze. 1922-től 1927-ig A Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt programjával Kecskemét nemzetgyűlési képviselője lett, illetve 1924-ben annak alelnöke. 1926-ban a frankhamisítás politikai hátterének kivizsgálására kiküldött parlamenti bizottság elnöke volt. 1926 októberétől 1927 januárjáig az országgyűlés elnöke, majd annak kétkamarás törvényhozássá válása után, 1927 januárjától 1929 februárjáig a képviselőház elnöke. 1927-1931 között Rétság országgyűlési képviselője, 1929. február 4.-1932. október 1-e között igazságügyminiszter volt. Minisztersége alatt végezték ki Fürst Sándort és Sallai Imrét. 1931-1939 között Kecskemét országgyűlési képviselője, és a Nemzeti Egység Pártja fővárosi csoportjának elnöke volt. 1938 őszén kilépett a kormánypártból. 1944-ben nyugatra távozott és Svájcban telepedett le.
Az Egyetemi Kör, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC), s az általa alapított Egyetemi Turista Egyesület elnöke volt.
Házassága és leszármazottjai
[szerkesztés]1910. április 30-án kötött házasságot baranyanádasdi Feichtinger Margit (Esztergom, 1887. július 9. – 1977. december 21.) kisasszonnyal,[7] akinek a szülei baranyanádasdi Feichtinger Ernő (1855–1940), a győri királyi ítélőtábla tanácselnöke, a legfelsőbb kormányzói elismerés tulajdonosa és nemes Újváry Anna (1862–1945) voltak. Az apai nagyszülei dr. baranyanádasdi Feichtinger Sándor (1817–1907), orvos, botanikus, esztergomi városi főorvos, a városi közkórház igazgató főorvosa, reáliskolai igazgató és pfullendorfi Massa Mária Jozefa (1830–1914) voltak.[8][9] Az anyai nagyszülei nemes Újváry Ferenc (1812–1878), és nemes Bugár-Mészáros Jozefa (1828–1877) voltak.[10][11] Zsitvay Tibor és Feichtinger Margit frigyéből három gyermek született: dr. nemes Bugár-Mészáros Károlyné Zsitvay Katalin, Leó, dr. Szentgyörgyi Lórántné Zsitvay Margit.
Művei
[szerkesztés]- Fehér szegfű (versek, Budapest, 1904)
- Záróbeszéde a képviselőház kartellvitájában (Budapest, 1931)
- Beszéde a képviselő ház összeférhetetlenségi vitájában (Budapest, 1931)
- Zsitvay Tibor beszéde a képviselőház összeférhetetlenségi vitájában; szerzői, Bp., 1932
- Zsitvay Tibor záróbeszéde az uzsorajavaslat képviselőházi vitájában; Athenaeum Ny., Bp., 1932
- Zsitvay Tibor beszéde a természetvédelemről és a turistaságról "Az erdőkről és a természetvédelemről" szóló törvényjavaslat képviselőházi vitája során, 1934. nov. 23-án; Athenaeum Ny., Bp., 1934
- Vállon a kereszt. Zsitvay Tibor bújdosó versei. 1947–1956; Lant, Alpnachdorf, 1959
- Magyarország 1921–1941. Zsitvay Tibor emlékiratai; szerk., bev., jegyz. Sipos Péter, sajtó alá rend. Csiffáry Tamás; Palatinus–Ráday Gyűjtemény, Bp., 1999 (Korok és dokumentumok)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Zsitvay Tiborné Bischoff Izabella
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Zsitvay-Klobucsár Mária
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bischoff Károly
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bischoff Károlyné Koller Ida
- ↑ familysearch.org - Római Katólikus Egyház, Baja. Belvárosi Egyházközség - 1851. június 8. - Bischoff Károly és Koller Ida házassága
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 60. kötet - 520. oldal
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Zsitvay Tiborné Feichtinger Margit
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Feichtinger Sándor
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Feichtinger Sándorné Massa Mária Jozefa
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Újváry Ferenc
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Újváry Ferencné Mészáros Józsa
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Zsitvay Tibor[halott link]. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 19.
- Jónás Károly–Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002, 267-270. oldal. Argumentum Kiadó, 2002
További információk
[szerkesztés]- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940
- Katolikus Magyarok Vasárnapja ; 1969/32
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
- Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor