Zulawski család
A Zulaswki család lengyel nemesi származású család volt. A három Zulawski (eredetileg Żuławski) testvér, Endre, Zsigmond és Simon az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején érkezett Magyarországra, és részt vettek a harcokban. Utódaik elmagyarosodtak, de a magyar–lengyel kapcsolatokban szerepet vittek.
Története
[szerkesztés]A három fivér egyike, Endre (?–1896) a zsolnai csatában megsebesült. Tíz évi osztrák katonai szolgálatba sorozták be a forradalom bukása után büntetésből, majd Andrássy Gyula tiszttartója lett Tőketerebesen, az Andrássy család birtokán.[1]
Testvére, Zsigmond (?-?) a császári hadsereg tisztje volt. Kossuth Lajos nővérét, Kossuth Emíliát vette feleségül. Négy fiúk született, együtt emigráltak az Egyesült Államokba, de később elhagyta családját.[2]
A harmadik fivér, Simon (1818–1891) részt vett a bécsi forradalom eseményeiben, majd Bem seregébe állt. A harcokban megsebesült, megrokkant, később 4 év várfogságot szenvedett el büntetésből Olmützben. Szabadulása után Budán telepedett le, hivatalnok lett, családot nem alapított.[3]
Endre egyik fia, idősebb Zulawski Andor (eredeti neve: András Gyula József) a k. u. k. tartalékos századosa, miniszteri tanácsos, ipari szakiskolai igazgató és szakfelügyelő volt. Sokat publikált, és országosan elismerték mint számoktató pedagógust és tankönyvszerzőt. Nyugállományba vonulása után a MÁV szövetkezet elnökének választották meg, a fővárosi választásokon póttag helyet szerzett.[4]
Endre további gyermekei Antónia (1863-?), József (1868-1925) pénzügyi főtanácsos és az ikrek voltak: Zulawszky Béla (1869-1914) neves kardvívó bajnok, aki hősi halált halt az első világháborúban Bosznia-Hercegovinában, Avtovacnál (emlékét őrizte a Hősök versenye)[5], valamint Elemér (1869-1937) honvédtábornok.
Andor felesége, Makoldy Matild Julianna Hildegard (1876–1928) volt, akivel 1898-ban kötöttek házasságot.[6][7] Lányuk, a 19 éves Zulawski Baby 1919-ben hunyt el, édesanyja öt évvel később, hosszan tartó betegség után 52 évesen.[8] Fiúk, ifj. Zaluwski Andor irodalomkritikus, költő és hivatalnok, a Magyar–Lengyel Egyesület és a Magyar Mickiewicz Társaság tragikus sorsú vezetője volt. Egyik rokonuk Makoldy József építész, festőművész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (1896. december 12.) „Halálozás”. Köztelek 6 (100), 1783. o. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
- ↑ Ács, Tivadar (1965. január 7.). „Magyarok az Észak–Amerikai polgárháborúban 1861–1865”. Kanadai Magyar Munkás 36 (23), 6–7. o. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
- ↑ Bona, Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban. Életrajzi adatok. Żulawski, Szymon Marian. Arcanum , 2018. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
- ↑ Szinnyei, József. Magyar írók élete és munkái. Budapest: Hornyánszky Viktor, 1919. o. (1914. március 8.)
- ↑ Kozák, Péter: Zulawski Béla, nemes. Névpont
- ↑ (1928. november 7.) „Halálozás”. 8 Órai Újság 14 (252), 7. o. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
- ↑ Budapest VII. kerület 1030/1898, 1898. szeptember 29.. FamilySearch Historical Records . (Hozzáférés: 2024. december 26.)
- ↑ (1919. február 16.) „(Keretes gyászjelentés)”. Budapesti Hírlap 39 (41), 10. o. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
