Ugrás a tartalomhoz

Felsőzubrica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zubrzyca Górna szócikkből átirányítva)
Felsőzubrica (Zubrzyca Górna)
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságKis-lengyelországi
Járásnowy targi
Rangközség
Irányítószám34-484
Körzethívószám+(48)18
RendszámKNT
Népesség
Teljes népesség3154 fő (2021. márc. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 34′, k. h. 19° 39′49.566667°N 19.650000°EKoordináták: é. sz. 49° 34′, k. h. 19° 39′49.566667°N 19.650000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzubrica témájú médiaállományokat.

Felsőzubrica (Felsőbölényes[2] lengyelül Zubrzyca Górna [zubˈʒɨʦa ˈgurna], szlovákul Vyšná Zubrica) falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban. Az egykori Nagy-Magyarország legészakibb településeként tartják számon. Közel 3000 lakosának nagy része lengyel nemzetiségű, de 10 és 20 százalék közötti hányada magát szlováknak vallja.[2]

Fekvése

[szerkesztés]

Az Árvai-Beszkidek mérsékelt lejtőin fekszik, a 957-es út mentén, Jablonkától 10 km-re északnyugatra.

Története

[szerkesztés]

A falu 1620 körül keletkezett, amikor a Thurzó család engedélyével a Moniak család gyolcsot készítő műhelyeket és malmokat épített ide. Mateusz Moniak a vidék fellendítéséért 1674-ben nemesi rangot is kapott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZUBRICZA. Alsó, és Felső Zubricza. Elegyes lengyel faluk Árva Várm. földes Urok a’ Kir. Kamara, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Beszkéd hegyének tövében, Tersztena Mezővároshoz öt mértföldnyire, Zubricza vize mellett, melly gyakran károsíttya határjaikat.[3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zubricza (Felső), tót falu, Árva v. 1177 kath., 33 zsidó lak., kik elszórt házakban laknak. Kat. paroch. templom. 40 6/8 sessio. Nagy urasági sörfőzőház. Vászon kereskedés. F. u. az árvai uradalom.[4]

A 20. század elején nevét Felsőbölényesre magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.

Egyike a trianoni diktátum aláírása után egy hónappal – a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által – Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak. 1939 és 1945 között a Szlovák Köztársasághoz tartozott.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Római katolikus templomát is a Moniakok építtették, ennek helyén épült fel a barokk Szent Mihály plébániatemplom. Értékes főoltárát tiroli fafaragók készítették.
  • A Moniak-kúria területén épült fel az Árvai Néprajzi Park, ahol a környék népi építészeti alkotásai láthatók.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911052-0429950?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
  2. a b Prawelska-Skrzypek, Grazyna, Marta Moskal.szerk.: Ábrahám Barna - Gereben Ferenc - Stekovics Rita: Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában, A Regionális és Kisebbségi KultúrákKutatóműhelyének kiadványai (magyar nyelven). Piliscsaba: PPKE-BTK, 302. o. [2003]. ISBN 963 9296 72 4 
  3. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 16.)
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 16.)