Ugrás a tartalomhoz

Zuber Titusz (festő)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a festőművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Zuber Titusz (egyértelműsítő lap).
Zuber Titusz
Született1921. október 25.
Győr
Elhunyt1990. december 20. (69 évesen)
Győr
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Zuber Titusz (teljes nevén Zuber Titusz Tivadar Béla; Győr, 1921. október 25. – Győr, 1990. december 20.) magyar festőművész, grafikus, tanár, népművelő.

Életútja

[szerkesztés]

A nádorvárosi Otthon utca 36. szám alatt született római katolikus családban, Zuber Titusz János és Fekete Teréz gyermekeként. 1933-tól a győri Révai Miklós Reáliskola tanulója volt.[1] Festői és grafikusi tehetsége fiatal korában kibontakozott, mégis a pedagógusi pályára lépett. 1954-től 1959-ig az abdai általános iskola igazgatói feladatait látta el.[2] 1958-tól 1973-ig a Győr-Sopron Megyei Tanács művelődési osztályának munkatársa, a népművelési csoport vezetője volt. Ezt követően a győri Gárdonyi Géza Általános Iskolában rajztanáraként oktatott egészen 1983-as nyugdíjazásáig.[3]

Fia Zuber Titusz válogatott kézilabdázó, leánya Zuber Éva tornász.[4]

Munkássága

[szerkesztés]

A festészet alapjainak elsajátításában Pandur József, Kássa Gábor és Gallé Tibor voltak a mesterei. Az életműve derékhadát jelentő akvarelleken és olajfestményeken túl alkalmazott grafikával (könyvborítók és -illusztrációk; Csorna címere, 1968), illetve kisplasztikával is foglalkozott (Társadalmi Munkáért Emlékplakett, 1962).[5] Alkotásainak fő témái a kisalföldi táj, a városi csendélet és a kortárs életforma zsánerképei voltak.[6] A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat tagjaként 1941-től szerepelt műveivel, elsősorban győri és megyei tárlatokon.[7] Önálló kiállításai nyíltak a győri Technika Házában (1973), a Győri Műcsarnokban (1975), a soproni Festőteremben (1976), a jánossomorjai (1976), csornai (1976) és mihályi (1977) művelődési központokban, a beledi ifjúsági házban (1980), a kapuvári kiállítóteremben (1987).[8] 1969 és 1974 között öt festészeti díjat nyert el. Művei magántulajdonban, illetve a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében találhatóak meg.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Győri életrajzi lexikon. 2. átd. kiad. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár. 2003. 376. o. ISBN 9632121155; Nyilvános és magántanulók névjegyzéke és érdemsorozata. A Győri M. Kir. Állami Révai Miklós-Reáliskola Értesítője, LXI. évf. (1933 – 1934) 64. o.
  2. ↑ Balogh Sándorné: Körzeti Általános Iskola, Abda. In Emlékkönyv Abda község áttelepülésének és temploma felszentelésének 150. évfordulójára. Szerk. Somogyi Éva, Figler András. Abda: Abda Község Önkormányzata. 1995. 47–58. o.  
  3. ↑ Győri életrajzi lexikon. 2. átd. kiad. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár. 2003. 376. o. ISBN 9632121155
  4. ↑ Egy kézilabdázó hazatért. Kisalföld, XXXV. évf. 90. sz. (1979. április 19.) 7. o.
  5. ↑ Elkészült a „Társadalmi munkáért” emlékplakett. Kisalföld, VII. évf. 69. sz. (1962. március 23.) 5. o.; Rábaköz: fekete föld. Kisalföld, XIII. évf. 57. sz. (1968. március 8.) 1. o.; Győri életrajzi lexikon. 2. átd. kiad. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár. 2003. 376. o. ISBN 9632121155
  6. ↑ Művészeti díjasok. Kisalföld, XXXIII. évf. 88. sz. (1977. április 16.) 9. o.
  7. ↑ Győri életrajzi lexikon. 2. átd. kiad. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár. 2003. 376. o. ISBN 9632121155
  8. ↑ „Köszöntöm a szülőföldem”: Zuber Titusz a Győri Műcsarnokban. Kisalföld, XX. évf. 115. sz. (1975. május 18.) 4. o.; Tárlatok. Kisalföld, XXI. évf. 10. sz. (1976. január 13.) 8. o.; Képzőművészeti tárlat Jánossomorján. Kisalföld, XXI. évf. 158. sz. (1976. július 6.) 4. o.; Zuber Titusz kiállítása Csornán. Kisalföld, XXI. évf. 218. sz. (1976. szeptember 15.) 6. o.; A megőrzött világ. Zuber Titusz kiállítása. Kisalföld, XLII. évf. 88. sz. (1987. április 14.) 5. o.
  9. ↑ Győri életrajzi lexikon. 2. átd. kiad. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár. 2003. 376. o. ISBN 9632121155
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zuber_Titusz_(festő)&oldid=22933068”