Ugrás a tartalomhoz

Zslobin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zslobin
Zslobin címere
Zslobin címere
Zslobin zászlaja
Zslobin zászlaja
Közigazgatás
Ország Fehéroroszország
Alapítás éve15. század
Irányítószám
  • 246172
  • 247191
  • 247192
  • 247194–247200
  • 247205–247208
  • 247210
  • 247239
Körzethívószám2334
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség76 844 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 140
  • 140
m
Terület38,4108 km²
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 52° 54′, k. h. 30° 02′52.900000°N 30.033333°EKoordináták: é. sz. 52° 54′, k. h. 30° 02′52.900000°N 30.033333°E
Zslobin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zslobin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zslobin (Жлобін, oroszul Жлобин) – város Fehéroroszország délkeleti részén, a Homeli terület Zslobini járásának székhelye. A Dnyeper bal partján fekszik, Homeltől száz kilométerre északnyugatra. A terület 3. legnépesebb városa, 2005-ben 73 ezer lakosa volt. Az ország legfontosabb kohászati központja. Fontos vasúti csomópont a Homel-Babrujszk, illetve a Mazir-Mahiljov vasútvonalak kereszteződésénél. Vasúti és közúti híd a Dnyeperen, mellette halad el a Homel-Babrujszk közötti M5-ös főút.

Történelem

[szerkesztés]

A település első írásos említése 1492-ből származik. A 15-16. században vára is volt. 1793-ban Oroszországhoz csatolták. 1893-ban épült meg a Gomel-Bobrujszk vasútvonal, 1886-ban pedig megnyílt a folyami gőzhajók kikötője, mely megalapozta a város fejlődését. 1902-ben megépült a Vityebszk-Zslobin, 1915-ben pedig a Sepetovka-Zslobin vasútvonal. 1924-ben a Belorusz SZSZK-hoz csatolták járási székhelyként, a következő évben várossá nyilvánították. 1933-ban 9,5 ezer, 1939-ben 19,3 ezer lakosa volt. A német megszállás alatt (1941 július – 1944 június) súlyos károkat szenvedett. 1970-ben 25 ezer lakosa volt [1]. Rohamos fejlődésnek az 1980-as években indult, amikor felépült a BMZ kohászati kombinát, mely 1984-ben kezdte meg a termelést. Lakossága háromszorosára nőtt, új lakótelepek sora épült.

Gazdaság

[szerkesztés]

A város gazdasági életének meghatározója a BMZ (Белорусский металлургический завод) kohászati üzem, mely az az ország legnagyobb vas- és acélkohászati üzeme, mintegy 13 ezer foglalkoztatottal [2]. Jelentős élelmiszer (húskombinát) és könnyűipara, valamint vasúti járműjavító üzemei vannak. Fafeldolgozása és építőipara is említést érdemel.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Zslobin városképére a szocialista időszak épületei a jellemzőek, jelentős műemlékei nincsenek. Két temploma (Troickij-, Kazimir-templom) az 1990-es években épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]