Zsizsikfaló fogasnyakú-lapbogár
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Imágó
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Oryzaephilus surinamensis (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Zsizsikfaló fogasnyakú-lapbogár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Zsizsikfaló fogasnyakú-lapbogár témájú médiaállományokat és Zsizsikfaló fogasnyakú-lapbogár témájú kategóriát. |
A zsizsikfaló fogasnyakú-lapbogár (Oryzaephilus surinamensis) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a fogasnyakúlapbogár-félék (Silvanidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A zsizsikfaló fogasnyakú-lapbogár őshazája, Suriname, de Európába is behurcolták.
Megjelenése
[szerkesztés]Ez a hosszúkás alakú, lapos bogár, 2-3 milliméter hosszú. Barna színű, és élénk hangyaszerű mozgású rovar.
Életmódja
[szerkesztés]Sokféle anyagban, de elsősorban lisztben, búza- és kukoricadarában, valamint szárított zöldségben, gyümölcsben, dióban, mogyoróban, orvosi székfűben (Matricaria recutita) és csokoládéban is megtalálhatjuk. Lárvája és imágója a rágásával és ürülékével egyaránt nagy kárt okoz. Ha a lisztben nagyon elszaporodik, az fölmelegszik és bedohosodik. Az aszalt gyümölcsön és más, nem őrölt élelmiszereken apró lyukak és az abban lévő ürülék árulkodnak a zsizsikfaló fogasnyakú-lapbogár jelenlétéről. A lakásba fertőzött élelmiszerekkel kerül be.
Szaporodása
[szerkesztés]A zsizsikfaló fogasnyakú-lapbogár nőstény a táplálékra rakja le a petéit. A 3-4 milliméter nagyságú, krémsárga színű, aránylag hosszú lábú lárva néha ragadozó is lehet; például, ott ahol más rovarok is elszaporodnak, ott babzsizsikekre (Acanthoscelides obtectus) és egyéb bogarakra vadászik. Az élelmiszerekben kis bölcsőben bábozódik be.
Védekezés ellene
[szerkesztés]A fertőzést a táplálékául szolgáló élelmiszerek gondos átválogatásával és a bogár járta anyagok szemétbe dobásával vagy elégetésével szüntethetjük meg. Rovarirtó szert fölösleges használni.
Források
[szerkesztés]- Élet és Tudomány (Kellemetlen lakótársak: A fogasnyakú gabonabogár)
- Macfarlane, R.P.; Maddison, P.A.; Andrew, I.G.; Berry, J.A.; Johns, P.M.; Hoare, R.J.B.; Larivière, M.-C.; Greenslade, P.; Henderson, R.C.; Smithers, C.N.; Palma, R.L.; Ward, J.B.; Pilgrim, R.L.C.; Towns, D.R.; McLellan, I.; Teulon, D.A.J.; Hitchings, T.R.; Eastop, V.F.; Martin, N.A.; Fletcher, M.J.; Stufkens, M.A.W.; Dale, P.J.; Burckhardt, D.; Buckley, T.R.; Trewick, S.A. 2010: Phylum Arthropoda subphylum Hexapoda: Protura, springtails, Diplura, and insects. pp. 233–467 in: Gordon, D.P. (ed.) 2010: New Zealand inventory of biodiversity. Volume 2. Kingdom Animalia. Chaetognatha, Ecdysozoa, ichnofossils. Canterbury University Press, Christchurch, New Zealand. ISBN 978-1-87725793-3 PDF [424, listed]
- Biolib.cz
- Tachikawa, T., 1985. Forest Pests, Tokyo, 34(8): 2-4.
- Watt, J.C. 1975: Some Coleoptera from the Kermadec Islands. New Zealand entomologist, 6: 50-55. PDF BUGZ
