Ugrás a tartalomhoz

Zsigmond téri szennyvízátemelő telep

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsigmond téri szennyvízátemelő telep
TelepülésBudapest II. kerülete
Cím1023 Budapest, Zsigmond tér 1-4.
Építési adatok
Építés éve19121917
Megnyitás1917
Építési stílusneoklasszicizmus
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
Zsigmond téri szennyvízátemelő telep (Budapest)
Zsigmond téri szennyvízátemelő telep
Zsigmond téri szennyvízátemelő telep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 25″, k. h. 19° 02′ 17″47.523611°N 19.038056°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 25″, k. h. 19° 02′ 17″47.523611°N 19.038056°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsigmond téri szennyvízátemelő telep témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Zsigmond téri szennyvízátemelő telep egy régi budapesti vízügyi létesítmény, amely a Budapest II. kerületi Zsigmond téren található, kezelője a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Története

[szerkesztés]

Buda, Óbuda és Pest (1873-tól Budapest) csatornázása hosszú időn át nem volt megoldott. Csak 1869-től születtek tervek Pesten Joseph Bazalgette, Budán Reitter Ferenc mérnökök tollából. Ezt követően elndultak a munkálatok. A Zsigmond tér vidékén jóval később, 1912 és 1917 között épült fel a csatorna-szivattyú telep, amely Budaújlak és Óbuda szennyvizeinek, illetve csatornavizeinek tisztítását végzi, azok Dunába való visszaengedése előtt. Mivel a környező hegyekből, dombokból a csapadék percek alatt a telepre jut, fontos volt a nagy teljesítményű gépek kialakítása. A gépházban 6 darab szivattyúegységet helyeztek el, ezek 7,6 m3 víz átemelésére képesek másodpercenként.

A telep napjainkban is működik, és bár korábban felmerült a környező épületek erre felé való terjeszkedésének gondolata, ez végül nem valósult meg. Az épületben 1987-ben Csatornázás-történeti Gyűjteményt nyitottak meg az érdeklődők előtt. A gépmatuzsálemek mellett a lépcsőkorlát, a burkolat is korabeli gyártmányt – akárcsak a Magyar Siemens–Schuckert Művekben készült szecessziós kapcsolótáblája.

Képtár

[szerkesztés]

Forrás

[szerkesztés]
  • Kiss Katalin: Ipari műemlékek, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 1993, ISBN 963-8376-16-3, 22-23. o.

Egyéb irodalom

[szerkesztés]