Zsidi-patak
A Zsidi-patak (más néven: Nagy-réti-patak vagy Barát-réti-patak), régies nevén Zsidi séd vagy Zsidi nagy séd Zalaszántó és Várvölgy között ered, majd Zalaszántó alatt a Gyöngyös-patakba torkollik. Hossza 4,5 km.
A patak Várvölgy községtől északkeletre három forrásból, a pannóniai vízrekesztő rétegek határán a homokos lösz alól ered, körülbelül 240 méter magasságban.[1] Vizét táplálja a Csetényi-patak, valamint a Lapos-tó nevű vízfolyás, mielőtt a Gyöngyös-patakba torkollik.[2][3]
Völgyében fekszik a korabeli Zsid község,[4] a patak névadója,[5][6] amely ma a Várvölgy nevet viseli. Ezt a nevet Felső- és Alsózsid egyesülése után 1943-ban kapta.[7] A patakon a Kovácsi-patak betorkollásánál tározót létesítettek, amelyet mérsékelten fajgazdag élőhelynek minősítettek, ahol két védett faj található, a lápi acsa (Anaciaeschna isosceles) és a sárgafoltos szitakötő (Somatochlora aenea).[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vendl Anna (1967. november). „Várvölgy vízellátásának lehetőségei”. Hidrológiai tájékoztató (2), 53. o.
- ↑ Zsidi-patak és környéke
- ↑ Csetényi-patak. geonames.org
- ↑ Mappa remonstrans ductum rivi inter possessiones A. et F. Zsid (Zsidi-patak vízrendezési térkép, 1806)
- ↑ Település története
- ↑ Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet, A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet. Budapest: Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága, 18. o. (1911)
- ↑ Ciki Zsidnek lenni?. Nyelv és Tudomány (nyest.hu), 2011. október 14. (Hozzáférés: 2017. december 31.)
- ↑ szerk.: Kenyeres Zoltán: A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 18.. Zirc: A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 84. o. (1999)
