Ugrás a tartalomhoz

Zsezkazgan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsezkazgan
Közigazgatás
Ország Kazahsztán
TerületUlitaui terület
Alapítás éve1938
PolgármesterBerik Bakitovics Abdigalijev
Irányítószám100600
Népesség
Teljes népesség86 227 fő (2009)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület47 km²
– szárazföld1760,97 km²
IdőzónaUTC+6
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′, k. h. 67° 42′47.783333°N 67.700000°EKoordináták: é. sz. 47° 47′, k. h. 67° 42′47.783333°N 67.700000°E
Zsezkazgan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsezkazgan témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zsezkazgan (kazak cirill írással: Жезқазған, latin betűs kazak írással: Jezqazğan), korábbi nevén 1992-ig Dzsezkazgan város Kazahsztánban, a Ulitaui területen, annak közigazgatási központja. A Kara-Kengir folyó medencéjében fekszik.

Lakosság

[szerkesztés]

Zsezkazgan népessége 96 700 fő, a vonzáskörzetébe tartozó Satpajev lakosságával együtt 148 700 fő. A város lakosságának 60,8%-a kazah, 27,2%-a orosz, ezen felül ukránok (4%), németek (1,4%), tatárok (1,3%), beloruszok (0,9%) és koreaiak (0,7%) is lakják.[2]

Történelem

[szerkesztés]

A várost 1938-ban alapították a gazdag helyi rézlelőhelyek kiaknázása céljából. 1973-ban óriási bányászati és kohászati komplexum épült a város délkeleti felében, ez előtt a nyersanyagot máshova szállították feldolgozásra. A területen más fémércek bányászata is folyt: mangán, vas és arany kitermelés.[3]

Az orosz uralom idején a város egy részében – Kengirben – gulag munkatábor működött, amelyet Szolzsenyicin A Gulag szigetvilág (The Gulag Archipelago), és Alexander Dolgun An American In The Gulag című műveikben is megemlítenek.[3]

Ma a város a Kazakhmys rézbányász társaság székhelye, mely a város lakosságának fő munkaadója. A társaságnak leányvállalatai vannak Kínában, Oroszországban és az Egyesült Királyságban, valamint részvényeit jegyzik a Londoni Tőzsdén.

Források

[szerkesztés]
  1. Population Census in Kazakhstan (1999)
  2. 'Statistical information of Zhezkazgan'. jezkazgan.kz. [2011. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 9.)
  3. a b 'Historical information'. jezkazgan.kz. [2011. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 9.)

További információk

[szerkesztés]