Zsendice-barlang

Zsendice-barlang
A Zsendice-barlang bejárata
Hossz	111 m
Mélység	12 m
Magasság	2 m
Függőleges kiterjedés	14 m
Tengerszint feletti magasság	366 m
Ország	Magyarország
Település	Kács
Földrajzi táj	Bükk-vidék, Déli-Bükk
Típus	valószínűleg forrásbarlang
Barlangkataszteri szám	5394-24
Elhelyezkedése
Zsendice-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 42″, k. h. 20° 36′ 00″47.978216666667, 20.600033333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsendice-barlang témájú médiaállományokat.

A Zsendice-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai közül az egyik. A Bükki Nemzeti Park területén található. Régészeti leletek is előkerültek belőle. A Bükk-vidéken az eocén mészkőben kialakult legnagyobb barlang. A Déli-Bükk legnagyobb barlangja volt.

Leírás

A Déli-Bükkben, a Kis-Borsós-tető utolsó, Orom-tető nevű kiemelkedésén, a kiemelkedéstől északra, néhány száz méterre van a főbejárata. A rejtett, természetesnek meghagyott, barlangba lejtő, nagy méretű, öt méter magas és 3,3 méter széles főbejárata a hegygerinc közelében, a hegyoldalban, sziklakibúvás nélküli területen, egy erdőben, természetvédelmi területen nyílik. Kácsról a piros sávval jelzett turistaúton közelíthető meg. Van még egy közelmúltban kialakult, kis keresztmetszetű, függőleges bejárata is, a főbejárattól 15–20 méterre.

Felső eocén mészkőben, tektonikus törésvonalak mentén jött létre a barlang. Valószínűleg forrásbarlang, de első megállapításra víznyelőbarlangnak tűnik, mert magasan nyílik, a barlangba lefelé tartó főbejárattal. Jelenleg hidrológiailag inaktív. Egyszintes, elágazó barlang. Érdekes morfológiai nagyformája a gömbfülke, morfológiai kisformája a gömbüst, a hieroglifa és a hullámkagyló. Kevés cseppkő található benne. A cseppkő cseppkőbekérgezés formájában jelenik meg a járataiban. Egy breccsásodott kőzetrész is megfigyelhető a barlangban.

A Trópusi-teremben a guanó nagy mennyiségben halmozódott fel. Az egyik megemlítője szerint régen remete lakott benne. A 2008. évi felmérés alapján a barlang hossza 110,35 méter, a függőleges kiterjedése 13,65 méter, a mélysége 11,77 méter, a magassága 1,88 méter és a vízszintes kiterjedése 26,5 méter. A megtekintéséhez engedély szükséges, de nincs lezárva. Barlangjáró alapfelszereléssel járható. A legnehezebben járható a nagyon lejtő bejárati rész, ahol célszerű kapaszkodókötelet használni. Napjainkban csak kevés denevér fordul elő a barlangban.

Nevét a zsendicéről kapta, ami egy tejes étel a Magyar néprajzi lexikon szerint. Előfordul a barlang az irodalmában Apakői-barlang (Regős 2003) – valószínűleg azonos a Zsendice-barlanggal –, Apakői-üreg (Regős 2003) – valószínűleg azonos a Zsendice-barlanggal –, Apakői üreg (Kadić 1941) – valószínűleg azonos a Zsendice-barlanggal –, Lépcsős-barlang (Gyarmati 1977) – ezt a nevet a barlang jellege miatt és a barlang ismert nevének kiderítéséig kapta –, Nagy-szorosi-barlang (Kordos 1984) – valószínűleg azonos a Zsendice-barlanggal –, Nagyszorosi-barlang (Regős 2003) – valószínűleg azonos a Zsendice-barlanggal –, Oromtetői-barlang (Regős 2003), Zsendic barlang (Polgárdy 1941), Zsendice lyuk (Schréter 1916) és Zsendice-lyuk (Örvös 1962) neveken is. 1937-ben volt először Zsendice-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában, Schőnviszky László tanulmányában.

Kutatástörténet

Schréter Zoltán a Barlangkutatás 1916. évi kötetében megjelent publikációjában azt írta, hogy a barlang még nincs átvizsgálva régészeti szempontból, de valószínűleg ősember lakott benne. A tanulmányban lévő, Kács környékének földtanát bemutató térképen megfigyelhető a barlang földrajzi elhelyezkedése. A Reichart Géza által írt, 1925-ben kiadott írásban barlangnév nélkül van ismertetve az üreg. A közlemény szerint a Nagyszoros elején, magasan a Ny-i hegyoldalban egy barlangbejárat látszik. Ebben a barlangban egy remete lakott régen.

Schőnviszky László 1937-ben azt írta, hogy az Oromtető oldalában, közel annak tetejéhez nyílik a barlang. Lejtős bejárata után egy ágakra szakadó barlang, amelyben újkőkorszaki cserépmaradványokat, valamint egy vasfibulát talált Bartalos Gyula. 1940-ben őslénytanilag kutatták az Apakői üreget, mely barlang valószínűleg a Zsendice-barlang. Kutatáskor az öreg sziklaüregből előkerült egy-két rossz állapotú csont. Az 1941-ben napvilágot látott Magyar turista lexikonban külön szócikke van a barlangnak. A kiadványban szó van arról, hogy a Bükk hegységben, Kács határában, az Orom-tető (371 m) oldalában helyezkedik el a Zsendic barlang. A barlangból neolit cserépmaradványok és egy nagy fibula került elő. Czenthe Huba 1965-ben készült szakdolgozata szerint elképzelhető, hogy a Zsendice-barlang a Kácsi-forrás inaktív forrásbarlangja.

Az 1976-ban befejezett, Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bükk hegységben, Kácson elhelyezkedő Zsendice-barlang másik neve Zsendice-lyuk. Az Orom-tető oldalában, közel a hegytetőhöz, a Kisszoros-völgy feletti hegyoldalban, 366 m tszf. magasságban van a lejtős bejárata. A több ágra szakadó barlang 53 m hosszú és 9 m mély. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 irodalmi mű alapján lett írva. A Spartacus TE Lóczy Lajos Barlangkutató Csoport 1977-ben kezdte el kutatni az üregrendszert. A csoport ebben az évben elkészítette a barlang alaprajz térképét és 4 keresztmetszet térképét. A barlang ekkor 40–45 m hosszú és 16 m mély volt. Az 1977-ben megjelent Bükk útikalauz Zsendice-barlangot bemutató része nagyon hasonló a Schőnviszky László által írt barlangismertetéshez.

A barlangkutató csoport tagja, Gyarmati Gábor 1978 decemberében megszerkesztette, megrajzolta a Zsendice-barlang (Kács, barlangkataszteri szám: 5394-24) alaprajz térképvázlatát és keresztmetszet térképvázlatát. A térképvázlatok a Kocsis János által 1977. októberben, valamint a Gyarmati Gábor által 1978. augusztusban végzett barlangfelmérés adatai alapján készültek. Az alaprajz térképvázlat használatához, a térképlapon jelölve van az É-i irány. Az alaprajz térképvázlaton megfigyelhető a keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. A csoport 1978. évről készült beszámolójában részletesen le van írva az akkor 65 m alaprajzi hosszú barlang. Az 1979-ben kiadott, Barlangok a Bükkben című könyv szerint a Kácstól É-ra elhelyezkedő Zsendice-lyuk bejárata nagy. Első, 10 m-nél hosszabb termének aljában egy kis folyosóból szoba nagyságú és rengeteg guanót tartalmazó terembe lehet jutni. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 110-es számmal jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1984-ben napvilágot látott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang Zsendice-barlang néven Zsendice-lyuk és Lépcsős-barlang névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. A barlanglistában szerepel egy Nagy-szorosi-barlang nevű barlang, amely valószínűleg szintén a Zsendice-barlang. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen ennek a barlangnak is a földrajzi elhelyezkedése. A Mirelite SE Anteus Barlangkutató Csoport a barlang kitöltéséből és képződményeiből vett minták összetételét 1986-ban vizsgálta derivatográffal. 1991-ben és 1993-ban denevér-megfigyeléseket végeztek a Zsendice-barlangban.

Valószínűleg 2000 környékén keletkezett a barlang második bejárata. A 2002-ben megjelent, A Bükki Nemzeti Park című könyv szerint a Zsendice-barlang kb. 17 m mély. A 2002. évi MKBT Tájékoztatóban meg van említve, hogy a hatalmas méretű fosszilis víznyelőbarlang, a Zsendice-lyuk közelében található a Földszakadás-víznyelő. A Zsendice-barlang 2003-ban készült állapotfelvételi leírása szerint a barlang vázlatos felmérés és becslés alapján 70 m hosszú, 32,5 m vízszintes kiterjedésű, 15 m függőleges kiterjedésű, nincs magassága, 15 m mély és 450 m³ térfogatú.

A 2005-ben napvilágot látott, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Zsendic-barlang a Bükk hegységben található védett természeti érték. Kács térségében, az Orom-tető Ny-i oldalában, 366 m tengerszint feletti magasságban van a a barlang 5 m magas és 3 m széles bejárata. A 70 m hosszú üregrendszer triász mészkőben jött létre. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bükk hegységben elhelyezkedő és 5394/24 kataszteri számú Zsendice-barlang, 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang.

Hegedüs Anett, Nagy Péter, Szabó R. Zoltán és Tóth István 2008. november 20-án, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából felmérték a barlangot. Szabó R. Zoltán a felmérés adatainak felhasználásával, 2009 januárjától 2010 májusáig megszerkesztette, megrajzolta a barlang alaprajz térképét, vetített-hosszmetszeti térképét és 10 keresztszelvény térképét. A térképek 1:100 méretarányban mutatják be a barlangot. Az alaprajz térkép térképlapján jelölve van az É-i irány. Az alaprajz térképen megfigyelhető a 10 keresztszelvény elhelyezkedése a barlangban. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5394-24 kataszteri számú Zsendice-barlang, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang.

Irodalom

• Bartalos Gyula: Heves vármegye őskora. In: Borovszky Samu – Sziklay János szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 1909. (MEK (PDF), MEK (HTML)) (Schőnviszky László 1937-es tanulmánya említi, hogy szerepel benne a barlang a 432–444. oldalak között, de nem található meg a könyvben a barlang neve.)
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Czenthe Huba: A Bükk-hegység barlangjai. Kézirat (szakdolgozat). Eger, 1965. 92. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dely Károly szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1970. 88. old. (A Bükk karsztja és barlangjai című fejezetet, az 51–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1437. old.
• Fónyad Béla – Rácz Ferenc: Jelentés a Gépipari Spartacus SE Lóczy Lajos Barlangkutató Csoport 1980. évben végzett munkájáról. MKBT Beszámoló, 1980. 127. old.
• Gyarmati Gábor: A Spartacus TE Lóczy Lajos Barlangkutató Csoport 1977. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1977. 247., 248., 250. old.
• Gyarmati Gábor – Hidvégi Andrea – László Zoltán: Jelentés a Gépipari Spartacus SE Lóczy Lajos Barlangkutató Csoport 1978. évben végzett munkájáról. MKBT Beszámoló, 1978. 141., 141–142. old.
• Hevesi Attila szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1977. 80. old. (A Bükk-vidék barlangjai című fejezetet, a 49–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Hevesi Attila: A Déli-Bükk karsztja. I. rész: Délkeleti-Bükk. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 13., 14. old.
• Hevesi Attila: Felszínalaktani jellemzés, karsztformakincs. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 137. old.
• Kadić Ottokár: Jelentés a Barlangkutató Szakosztály 1914. évi működéséről. Barlangkutatás, 1915. (3. köt.) 1. füz. 17. old.
• Kadić Ottokár: A magyar barlangkutatás állása az 1940. évben. Barlangvilág, 1941. (11. köt.) 1–4. füz. 18. old.
• Kadić Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. 1. rész. Kézirat. Budapest, 1952. 6. oldal
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 276., 288., 290. old.
• Lénárt László: Barlangok a Bükkben. Miskolc, BAZ Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1979. 49. oldal és a térképmelléklet
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 479. old.
• Örvös János szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport Kiadó, 1962. 40. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 739. old.
• Polgárdy Géza szerk.: Magyar turista lexikon. A–Z. Budapest, 1941. 229. old.
• Regős József: Régészeti szempontból jelentős barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 326. old.
• Regős József: Zsendice-barlang állapotfelvétel. Kézirat, 2003. december 13. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Reichart Géza: Kácsfürdő és környéke. Turisták Lapja, 1925. január–március. (37. évf. 1–3. sz.) 13. old.
• Ringer Árpád – Regős József: Ember, barlangok, környezet. Az őskőkor régészeti kultúrái a Bükkben. In: Baráz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben. Eger, 2008. 81. old. ISBN 9789639817098
• Schőnviszky László: A Bükk-hegység barlangjai. Turisták Lapja, 1937. október. (49. évf. 10. sz.) 334. old.
• Schréter Zoltán: Néhány adat a borsod–hevesi Bükk-hegység ősrégészetéhez. Barlangkutatás, 1916. (4. köt.) 2. füz. 86., 87. old. (Német nyelven 105. old.)
• Schréter Zoltán: Die geologischen verhältnisse des Bükk-Gebirges. Karszt- és Barlangkutatás, 1959. (1. évf.) 33., 36. old.
• Stengerné Forgony Éva Andrea: A Délkeleti-Bükk barlangjai. Zöld Horizont, 2013. (8. évf.) 1–2. sz. 6. old.
• Szabó Gyula: 15 éves a POLIGON. MKBT Tájékoztató, 2002. március–április. 17. old.
• Szabó R. Zoltán: Zsendice-barlang. Felmérési dokumentáció. Kézirat, Szigetszentmiklós, 2010. május. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Kadić Ottokár: Jelentés az 1932. évi barlangkutatásaimról. Kézirat. Budapest, 1932. 4 old. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézet adattárában.)
• Kolacskovszky Lajos: Adatok a Bükkhegység és környéke tereptani, történelmi, régészeti, nép és természetrajzi megismeréséhez. Kézirat.
• Ortutay Gyula főszerk.: Magyar néprajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977–1982. (Nincs benne szó a barlangról.)

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás
• Szabó R. Zoltán: Zsendice-barlang. (fényképek)