Ugrás a tartalomhoz

Zsembery István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsembery István
Született1879. június 26.
Budapest
Elhunyt1942. június 26. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaügyvéd,
főispán
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1917. február 8. – 1918. november 16.)
  • Sopron vármegye főispánja (1920–)
  • főispán (1920. január 28. – 1920. május 27., Moson vármegye)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1902)
SablonWikidataSegítség

Derzsenyei és zsemberi Zsembery István (Budapest, 1879. június 26. – Budapest, 1942. június 26.) magyar ügyvéd, főispán, Zsembery Gyula öccse.

Életútja

[szerkesztés]

Zsembery Kálmán közjegyző és Fábry Ilona fia. A budapesti Tudományegyetem jogi tanulmányokat folytatott, itt doktorált. Még hallgatóként részt vett a Diákotthon és az Egyetemi Kórházegylet megalapításában. Miután megszerezte ügyvédi oklevelét, Budapesten irodát nyitott. 1910-től az Országos Katolikus Szövetség és a Központi Katolikus Kör alelnöke volt. 1915-ig töltötte be a Corda Fratres nemzetközi diákszövetség hazai elnöki tisztét, majd 1917-ig a Mensa Academica alelnöke és az Egyetemi Segítő Egyesület elnöke volt. Előbb Sáros, később Sopron vármegye tiszteletbeli főügyészének választották meg. 1917 tavaszán katonadiákok eltávolították a diákmozgalomból több társával együtt. 1914-ben az első világháború elején harcolt a csatatéren. 1917–18-ban az időközi választáson Érsekújvár országgyűlési képviselője volt, majd az államkincstárat képviselve az Országos Katolikus Kongruatanács tagjává választották. 1921-ben Sopron város, Sopron–Moson és Pozsony vármegyék kormánybiztos főispánja lett. 1919 áprilisától a kommün ideje alatt túszként tartották fogva 106 napon keresztül. 1928-ban a Magánalkalmazottak Biztosító Intézet (MABI) elnöke lett, majd 1932-től 1942-ig az Actio Catholica szervezési szakosztályának elnöke. 1938-ban részt vett a Budapesten megtartott 34. Eucharisztikus világkongresszus megszervezésében.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar katolikus lexikon
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Vajay Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai 1530-2000. Bp., Mikes Kiadó Kft., 2000.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)