Tüskéskezű álfarkaspók

Tüskéskezű álfarkaspók
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Pókszabásúak;
Rend:	Pókok;
Család:	Álfarkaspókfélék (Zoropsidae);
Nem:	Zoropsis;
Tudományos név
	Zoropsis spinimana; (Dufour, 1820)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tüskéskezű álfarkaspók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskéskezű álfarkaspók témájú médiaállományokat és Tüskéskezű álfarkaspók témájú kategóriát.

A tüskéskezű álfarkaspók (Zoropsis spinimana) az álfarkaspókfélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos pókfaj.

Megjelenése

A nőstény testhossza 10-19 mm, a hímé 10-13 mm; szétterpesztett lábaik a 6-8 cm-t is elérhetik. Magyarországon a legnagyobb pókok közé tartozik. Színe hamvasszürkétől világosbarnáig terjed. Fejtora kerek, fejrészee széles, erőteljes. Felső oldalán jellegzetes, széttárt szárnyú lepkére emlékeztető mintázat látható. A fejdomb világos, a fej és a hátlemez találkozásánál, a hátulsó szemekkel egy vonalban két sötét folt látszik. A fejtor külső oldala világos, a középvonala felől sötét sávval szegélyezett. Nyolc szeme két sorban helyezkedik el: az alsó sor egyenes vonalban sorakozó négy szemből áll, amelyek előre néznek és a két külső szem nagyobb. A felső sor hátrafelé hajlik, a két középső szem előre, a szélsők oldalra néznek. A potroh felső oldalán kb. annak közepéig húzódó, hármas tagolású, sötétbarna mintázat; a hátsó harmadában hátrahajló, fordított M betűre emlékeztető, sötét vonalak látszanak.

Első kér pár lába a térdízig kontrasztosan mintázott, onnantól lefelé egyszínű sötétnek látszik, bár halványan gyűrűzött. A lábszárízek alsó oldalán két, egymással párhuzamosan futó tüskesor található. A harmadik és negyedik lábpár teljes hosszában gyűrűzött. A hímek lábai hosszabbak.

Hasi oldala teljes egészében sárgásbarna, sűrűn elhelyezkedő kis, fekete foltokkal. A lábak csípőíze szintén sötéten pettyezett. A mellpajzs erősen szőrözött. A nőstények ivarlemeze sötét, a potroh többi részétől jól elkülönül. A potroh közepén a foltok sötét mintává gyűlnek össze.

Hasonló fajok

Nőstényei és nem ivarérett hímjei a pokoli cselőpókkal és a szongáriai cselőpókkal; az ivarérett hímek inkább a nagy zugpókkal téveszthetők össze. A fejtor és a potroh, valamint a hasoldal mintázata, a szemek elhelyezkedése és a lábak színe alapján különböztethetők meg egymástól.

Elterjedése

Eredetileg a mediterrán térségben (Dél-Európa, Észak-Afrika, Közel-Kelet) élt, de a 20. század végétől elterjedt Európa számos országában, Grúziában, sőt Észak-Amerikában is (az USA Kalifornia államában). Magyarországon először 2013-ban észlelték, Szombathelyen; azóta az ország több helyén is észlelték.

Életmódja

Eredetileg erdőkben él, ahol napközben kövek, fakérgek alatt rejtőzik szövedékkel kibélelt búvóhelyén. Éjszaka vadászik különféle ízeltlábúakra. Hálót nem sző, zsákmányát gyors lerohanással ejti el. A megfogott áldozatot nem csomagolja szövedékbe, mielőtt elfogyasztaná. Eredeti élőhelyén is gyakran húzódik épületekbe, északi terjeszkedése során pedig szinte kizárólag épületeken találták meg, a közép-európai telet a szabadban nem viseli el.

A megtermékenyített nőstények a nappali lakószövedékben vagy hozzá hasonló hálóban, rejtett, zavartalan helyekre rakják le petecsomóikat (akár többet is, összesen 20-50) petét. Ezekből 40-45 nap múlva kelnek ki az ivadékok. Anyjuk egészen szétszéledésükig aktívan őrzi őket.

Ha megzavarják menekül, de ha sarokba szorítják az embert is megmarja. Marása tűszúrásszerű fájdalmat okoz, de a pillanatnyi ijedtségen kívül más veszélyt nem jelent.