Ugrás a tartalomhoz

Zond–8

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zond–8
A Szojuz 7K–L1 grafikus ábrázolása
A Szojuz 7K–L1 grafikus ábrázolása

Ország Szovjetunió
GyártóCKBEM
Küldetés típusatesztrepülés (a Hold megkerülése)
Küldetés
CélégitestHold
Indítás dátuma1970. október 20. 19:55:39 UTC
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér
HordozórakétaProton–K
Az űrszonda
Tömeg5375 kg
Előző repülés
Következő repülés
Zond–7

Zond–8 (oroszul: Зонд–8) a Zond-program keretében a szovjet holdprogram holdrepülésre szánt Szojuz 7K–L1 űrhajó személyzet nélküli repülése volt.

Küldetés

[szerkesztés]

A Szojuz űrhajó speciális változata, a holdra szállás emberi kísérletének előkészítése. Feladata repülés a Föld-Hold-Föld útvonalon történő üzemeltetésének további vizsgálata, fotózási tevékenység (három alkalommal) a Hold és a Föld irányába. A Szojuz 7K–L1 típusú űrhajó 14. példánya, felépítése, kis eltéréssel programja megegyezett a Zond–4, Zond–5, Zond–6, Zond–7 űrhajókkal.

Jellemzői

[szerkesztés]

1970. október 20-án a Bajkonuri űrrepülőtérről egy Proton–K (UR–500K) hordozórakétával indították Föld körüli parkolópályára. A start után a parkolópályán a rakéta-végfokozat hajtóművének beindításával, pályamódosítással a második kozmikus sebességet elérve indult a Hold felé. Október 22-én pályakorrekció után október 24-én 1120 km-re megközelítette a Holdat.

1970. október 27-én a Föld északi féltekéje felé közeledve kétfokozatú visszatérési módszerrel leszállt az Indiai-óceánra, a Chagos-szigetektől 730 km délkeletre. Fedélzetén fekete-fehér és színes fényképekkel, illetve mérési adatokat hozott vissza. A visszatérő egységet egy szovjet hajó először Mumbaiba, majd onnan egy An–12-es fedélzetén Moszkvába szállították.

Technikai adatok

[szerkesztés]
  • Energiaellátását akkumulátorok és napelemek összehangolt egysége biztosította.
  • Tömege 5140 kilogramm, hossza 4,5 méter, átmérője 2,72-2,2 méter. A hengeres testhez kapcsolódó napelemeinek fesztávolsága 10 méter.
  • Fő részei a visszatérő modul és a műszaki egység.
    • A visszatérő kabin tartalma: rádió-vevőberendezés, akkumulátorok, hőszabályozó rendszer, tudományos műszerek, a kísérleti állatok és növények tartályai, nagy felbontóképességű fotóberendezés, valamint televíziós felvevőrendszer, amely 3 napon át közvetítette a Föld képét.
    • A műszaki egység tartalma: vezérmű, telemetriai, energiaellátó és orientációs rendszer, korrekciós és fékező hajtóművek, a hőszabályozás elemei, külső felületén a napelemek és a parabolaantenna.

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]