Zipser Majer

Zipser Majer
Született	1815. augusztus 14. Balassagyarmat
Elhunyt	1869. december 10. (54 évesen) Rohonc
Foglalkozása	rabbi
Zipser Majer aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Zipser Majer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zipser Majer (Balassagyarmat, 1815. augusztus 14. – Rohonc, 1869. december 10.) magyarországi zsidó rabbi.

Élete

Apja halála után családja nagy nyomorúságba jutott, neki is sokat kellett nélkülöznie. Teológiai és bölcsészeti tanulmányait Prostějovban és Nikolsburgban végezte. 1837-ben Óbudán a Goldberger, majd a Bobély-családnál volt nevelő, ekkor tanult meg többek közt görögül és latinul. 1844-ben a székesfehérvári hitközség meghívta főrabbinak. Itt újjászervezte a hitközséget s ő maga dolgozta ki az alapszabályokat, az isko­lák és az olvasóterem tervét is, és valamennyit rövid idő alatt meg is valósította. 1851-ben a pesti egyetem doktorrá avatta. A Bach-korszak és a községében dúló viszályok elkedvetlenítették s Amerikába, vagy Angliába akart kivándorolni, ahol inkább remélhette reformjainak megvalósítását, mint Magyarországon, amelynek legtöbb hitközsége tudni sem akart az újításokról. 1858-ban mégis Rohonc hitközségének meghívását fogadta el. Itt működött haláláig.

Életrajzát és arcképét Reich, Beth-El 5. füzete közli (1862).

Művei

Tanulmányainak nagyobb része a Litteraturblatt des Orientsben jelent meg s ezek a következők:

• Die jüdischen Zustände unter der 150-jährigen Türkenherrschaft (1846- 47);
• Zur Biographie des R. Meir Eisenstadt (1846-47);
• Raphael Meldola. Ein Bild der jüdischen Zustände in Italien zu dessen Zeit (1846 - 47);
• Kritische Untersuchung über die Originalität der im Talmud und Midraschim vorkommenden Parabeln u. Sentenzen (10 tanulmány);
• Die magyarische Sprache u. die Juden; Über die talmudischen fremdsprachigen Wörtererklärungen;
• Zur Charakteristik der Hillelischen Schule u. deren Lehren;
• Über das Erbrecht des weiblichen Geschlechts nach dem Evangelium;
• Über das jüdische Kalenderwesen, eine Kritik des Luzzatto'schen Calendario ebraico. A Jevish Chronicleba írt tanulmányai: Eine Szene aus dem ungarischen Kriege, melyben a székesfehérvári pogromot írja le;
• The Talmud and the Gospels (1851., 13 tanulmány), melyet a londoni hitközség külön is kiadott The Sermon of the mount címmel.

Az Allgemeine Zeitung des Judentumsnak és a Ben Chananjának, Lőw Lipót folyóiratának is munkatársa volt. Az utóbbiba írt tanulmányai:

• Zur Zoologie des Talmud (1858);
• Zur Geschichte d. israelitischen Gemeinde in Belgrad (1859);
• Zur Geschichte der Sabbatfeier (1859);
• über die Ostrichtung unserer Tempel (1860);

Ezen­kívül ünnepi hitszónoklatok és gyászbeszédek is jelentek meg tőle. Hagyatékában talált kéziratá­ból Jellinek Adolf bécsi főrabbi adta ki Josephus Flavius görög művének fordítását: Über das hohe Alter des jüdischen Volkes.nach hebräischen Originalquellen erläutert und nach M. Zipsers Tode ausgegeben und bevorwortet (1870).

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 974. o.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• Zipser Majer. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 25.)

További információk

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Wurzbach, Constantin von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Wien, 1856-1891.
• Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004.
• Maier Zipser - Balassagyarmati Zsidó Hitközség (angol nyelven)