Gyömbérfélék

Gyömbérfélék
	Alpinia zerumbet, egy gyömbérféle
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Gyömbérvirágúak (Zingiberales);
Család:	Gyömbérfélék (Zingiberaceae); Martynov
Típusnemzetség
	Zingiber; Boehm.
Alcsaládok
	Zingiberoideae; Alpinioideae; Siphonochiloideae; Tamijioideae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gyömbérfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gyömbérfélék témájú kategóriát.

A gyömbérfélék (Zingiberaceae) a gyömbérvirágúak (Zingiberales) rendjének névadó családja. Korábbi rendszerekben (pl. Urania Pflanzenwelt, Hortobágyi-rendszer) a családot két alcsaládra osztották: Zingiberoideae és Costoideae. Ez utóbbi már külön család rangon szerepel a rendszerekben Costaceae néven.

A gyömbérféléknek 42 nemzetségük van, több mint 1000 fajjal. A trópusi területek növényei, rizómájukért termesztik is őket (fűszerkészítés, likőr- és sörgyártás, bonbonkészítés stb.). Levél- és termésmaradványaik a harmadkor végétől kezdve ismeretesek.

Morfológiájuk

Évelő lágyszárú növények, vagy erőteljes évelők, rizómájuk lehet megvastagodott, burgonyagumószerű és egészen vékony, megnyúlt. Egyes alakoknak viszont húsos képletekké módosult gyökerei vannak. A gyömbérfélék áltörzset hoznak létre az egymást burkoló hüvelyszerű levélalapokból, a növény akár 6–8 m magasra is megnőhet. Érdekes függelék az ún. nyelvecske (ligula), mely a levélhüvelyeken ülő hártyás képlet, de más színű, mint maga a levél.

A virágok vagy magánosak, vagy virágzatba tömörülnek. A gyömbérek virágzata lehet füzér, de egyes fajoknál egy egész hajtásrendszer fejlődik, melyből aztán összetett forgószerű virágzat alakul ki. A virágzat olykor fenyőtoboz-szerű alakot vesz fel. A virágok kétoldali részarányosak (zigomorfia), általában hímnősek (ritka az egyivarú virág). A virág takarórendszere általában csésze- és sziromlevélre tagolódik, az előbbi alul cső alakban összeforrt. A párta keskenyebb, de szintén csőszerű, 3 sziromlevele vagy teljesen egyforma, vagy pedig a hátoldali valamivel nagyobba másik kettőnél. Igen tipikus a gyömbérfélék porzótájának kialakulása. Az összes porzó között mindig csak egy termékeny akad, csatlója egy, a portok fölé emelkedő nyúlványban folytatódik. Ezzel szemben helyezkedik el egy sztaminódiummá módosult porzó, mely tulajdonképpen a belső porzókör két összenőtt porzójából jött létre; ez az ún. ajak (labellum). A külső porzókör 3 porzója is sztaminódiummá módosult, de tovább egyszerűsödve fog- és serteszerű képletekké alakultak. A ginőceum egy 3 makrosporifillumból összenőtt termőlevélből áll, alsó állású, 1, 2 vagy 3 rekeszű. A bibe alját a pártacső, majd a porzószál övezi, a bibe pedig a két portok közé illeszkedik. A bibe csúcsa bemélyedt, gyakran pillás. Nektármirigyeik (nectarium) is vannak.

Termésük tok, egy-két nemzetségben viszont bogyószerű. A mag kevés endospermiumot tartalmaz, a maghéj olykor igen különleges alakú.

Gyömbérfélék

Alcsalád Siphonochiloideae
- Törzs Siphonochileae
  - Siphonochilus
Alcsalád Tamijioideae
- Törzs Tamijieae
  - Tamijia
Alcsalád Alpinioideae
- Törzs Alpinieae
  - Aframomum
  - Alpinia
  - Amomum
  - Aulotandra
  - Cyphostigma
  - Elettaria - Kardamom
  - Elettariopsis
  - Etlingera
  - Geocharis
  - Geostachys
  - Hornstedtia
  - Leptosolena
  - Paramomum
  - Plagiostachys
  - Renealmia
  - Siliquamomum
  - Vanoverberghia
- Törzs Riedelieae
  - Burbidgea
  - Pleuranthodium
  - Riedelia
  - Siamanthus
Alcsalád Zingiberoideae
- Törzs Zingibereae
  - Boesenbergia
  - Camptandra
  - Caulokaempferia (Incertae Sedis)
  - Cautleya
  - Cornukaempferia
  - Curcuma - Kurkuma
  - Curcumorpha
  - Distichochlamys
  - Haniffia
  - Haplochorema
  - Hedychium
  - Hitchenia
  - Kaempferia
  - Laosanthus
  - Nanochilus
  - Paracautleya
  - Parakaempferia
  - Pommereschea
  - Pyrgophyllum
  - Rhynchanthus
  - Roscoea
  - Scaphochlamys
  - Smithatris
  - Stadiochilus
  - Stahlianthus
  - Zingiber - Gyömbér
- Törzs Globbeae
  - Gagnepainia
  - Globba
  - Hemiorchis

Források

Urania Növényvilág III. – Magasabbrendű növények II., Gondolat Kiadó, Bp., 1976
Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007
Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2007
Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1965

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap