Gyömbérfélék
Gyömbérfélék | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Alpinia zerumbet, egy gyömbérféle
| ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Típusnemzetség | ||||||||||||
Zingiber Boehm. | ||||||||||||
Alcsaládok | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Gyömbérfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Gyömbérfélék témájú kategóriát. |
A gyömbérfélék (Zingiberaceae) a gyömbérvirágúak (Zingiberales) rendjének névadó családja. Korábbi rendszerekben (pl. Urania Pflanzenwelt, Hortobágyi-rendszer) a családot két alcsaládra osztották: Zingiberoideae és Costoideae. Ez utóbbi már külön család rangon szerepel a rendszerekben Costaceae néven.
A gyömbérféléknek 42 nemzetségük van, több mint 1000 fajjal. A trópusi területek növényei, rizómájukért termesztik is őket (fűszerkészítés, likőr- és sörgyártás, bonbonkészítés stb.). Levél- és termésmaradványaik a harmadkor végétől kezdve ismeretesek.
Morfológiájuk
[szerkesztés]Évelő lágyszárú növények, vagy erőteljes évelők, rizómájuk lehet megvastagodott, burgonyagumószerű és egészen vékony, megnyúlt. Egyes alakoknak viszont húsos képletekké módosult gyökerei vannak. A gyömbérfélék áltörzset hoznak létre az egymást burkoló hüvelyszerű levélalapokból, a növény akár 6–8 m magasra is megnőhet. Érdekes függelék az ún. nyelvecske (ligula), mely a levélhüvelyeken ülő hártyás képlet, de más színű, mint maga a levél.
A virágok vagy magánosak, vagy virágzatba tömörülnek. A gyömbérek virágzata lehet füzér, de egyes fajoknál egy egész hajtásrendszer fejlődik, melyből aztán összetett forgószerű virágzat alakul ki. A virágzat olykor fenyőtoboz-szerű alakot vesz fel. A virágok kétoldali részarányosak (zigomorfia), általában hímnősek (ritka az egyivarú virág). A virág takarórendszere általában csésze- és sziromlevélre tagolódik, az előbbi alul cső alakban összeforrt. A párta keskenyebb, de szintén csőszerű, 3 sziromlevele vagy teljesen egyforma, vagy pedig a hátoldali valamivel nagyobba másik kettőnél. Igen tipikus a gyömbérfélék porzótájának kialakulása. Az összes porzó között mindig csak egy termékeny akad, csatlója egy, a portok fölé emelkedő nyúlványban folytatódik. Ezzel szemben helyezkedik el egy sztaminódiummá módosult porzó, mely tulajdonképpen a belső porzókör két összenőtt porzójából jött létre; ez az ún. ajak (labellum). A külső porzókör 3 porzója is sztaminódiummá módosult, de tovább egyszerűsödve fog- és serteszerű képletekké alakultak. A ginőceum egy 3 makrosporifillumból összenőtt termőlevélből áll, alsó állású, 1, 2 vagy 3 rekeszű. A bibe alját a pártacső, majd a porzószál övezi, a bibe pedig a két portok közé illeszkedik. A bibe csúcsa bemélyedt, gyakran pillás. Nektármirigyeik (nectarium) is vannak.
Termésük tok, egy-két nemzetségben viszont bogyószerű. A mag kevés endospermiumot tartalmaz, a maghéj olykor igen különleges alakú.
Gyömbérfélék
[szerkesztés]- Alcsalád Siphonochiloideae
- Alcsalád Tamijioideae
- Alcsalád Alpinioideae
- Alcsalád Zingiberoideae
- Törzs Zingibereae
- Boesenbergia
- Camptandra
- Caulokaempferia (Incertae Sedis)
- Cautleya
- Cornukaempferia
- Curcuma - Kurkuma
- Curcumorpha
- Distichochlamys
- Haniffia
- Haplochorema
- Hedychium
- Hitchenia
- Kaempferia
- Laosanthus
- Nanochilus
- Paracautleya
- Parakaempferia
- Pommereschea
- Pyrgophyllum
- Rhynchanthus
- Roscoea
- Scaphochlamys
- Smithatris
- Stadiochilus
- Stahlianthus
- Zingiber - Gyömbér
- Törzs Globbeae
- Törzs Zingibereae
Források
[szerkesztés]- Urania Növényvilág III. – Magasabbrendű növények II., Gondolat Kiadó, Bp., 1976
- Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007
- Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2007
- Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
- Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1965