Zinaida Greceanîi
| Zinaida Greceanîi | |
 | |
| Született | 1956. február 7. (68 éves) |
| Párt | Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Moldovai Állami Egyetem |
| Vallás | keleti ortodox kereszténység |
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zinaida Greceanîi témájú médiaállományokat. | |
Zinaida Greceanîi (Tomszki terület, 1956. február 7. –) moldáv közgazdász, politikus, a Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártjának a tagja, elnöke és frakcióvezetője, és a Moldovai Köztársaság Kommunistáinak Pártjának korábbi tagja és a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke (2008–2009).
Élete
[szerkesztés]Ifjúsága
[szerkesztés]Családja Moldova Briceni járásából származik, akiket a szovjet rendszer alatt Szibériába, a Tomszki területre deportáltak. Zinaida Greceanîi ott született 1956-ban. A Chișinăui Pénzügyi és Gazdasági Főiskolán, majd a Chișinăui Állami Egyetemen tanult, ahol 1974-ben végzett közgazdászként.
Politikai pályán
[szerkesztés]1974–1991 között a Briceni járás különféle pénzügyi hivatalaiban dolgozott. 1991-től 1994-ig a Briceni járási hivatal végrehajtó bizottságának költségvetési részlegét vezette, később járási pénzügyi hivatal helyettes vezetője, ezt követően a járási végrehajtó bizottság helyettes vezetője, majd a járási pénzügyi hivatal megbízott vezetője volt.
1994-től a központi kormányzatban dolgozik. 1994–1996 között a Moldáv Pénzügyminisztérium Költségvetés-elemzési Főosztályának helyettes vezetőjeként dolgozott, majd a minisztérium Költségvetési Igazgatóságának helyi (önkormányzati) költségvetésekkel foglalkozó főosztályát vezette. 1996-tól 2000-ig először a pénzügyminisztériumban a Költségvetés-tervezési Főosztály, majd a Költségvetési Igazgatóság vezetője volt. 2000-ben pénzügyminiszter-helyettessé, 2001-ben első pénzügyminiszter-helyettessé nevezték ki.
2002. február 8-án a Moldovai Köztársaság elnökének rendelete alapján előbb ügyvivő pénzügyminiszterré, majd február 26-án pénzügyminiszterré nevezték ki. A 2005-ös parlamenti bizalmatlansági szavazást követően, április 19-től is megőrizte pénzügyminiszteri posztját Vasile Tarlev második kormányában. 2005. október 10-től első miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett. E minőségében a moldovai–orosz kormányközi gazdasági vegyes bizottság moldáv társelnöke volt, és az orosz Gazprom vállalattal folytatott tárgyalásokat is ő vezette moldáv részről. 2005-ben indult a chișinăui polgármesteri posztért is. Mindkét választási fordulóból győztesen került ki, de az alacsony részvétel miatt a választás érvénytelen volt.
A kormány élén
[szerkesztés]Vasile Tarlev 2008. március 19-i lemondását követően, március 21-én Vladimir Voronin elnök őt jelölte a Moldovai Köztársaság miniszterelnöki posztjára. Hivatalát a moldovai parlament 2008. március 31-i megerősítő szavazását követően foglalta el. A 101 tagú parlamentben 56 képviselő szavazott bizalmat neki.[1] Június 10-én – az április 5-i parlamenti választásokat követő, ismét kommunista többségű – parlament bizalmat szavazott a régi-új miniszterelnök vezette kormánynak. Öt nappal később az államfő feloszlatta a parlamentet és július 29-én előre hozott választást tartottak. A parlamenti többséget ezúttal megszerző négy volt ellenzéki párt augusztus 8-án megállapodott a koalíciós kormányzásról, és Európai Integrációért elnevezéssel létrehozta szövetségét. Greceanîi az új parlament alakuló ülésén augusztus 28-án benyújtotta lemondását, de ügyvezetőként hivatalban maradt.[2] Hivatalosa szeptember 10-én jelentette be távozását posztjáról, mivel összeegyeztethetetlennek tartotta miniszterelnöki és képviselői tisztségét[3] és csak a parlamentben kívánta folytatni tevékenységét.[4] Az államfő Vitalie Pîrlogot jelölte ki ügyvezetőnek helyére szeptember 14-i hatállyal.[5]
Elnökválasztás
[szerkesztés]Az elnökválasztás 2009. május 20-án tartott első, majd június 3-án tartott második fordulója kudarcba fulladt, mivel egyetlen szavazat hiányzott ahhoz, hogy a moldovai parlament őt válassza meg államfőnek. A kommunista párt az áprilisi parlamenti választásokat nagy fölénnyel nyerte meg, de egy mandátummal kevesebbet (61 helyett 60-at) szerzett ahhoz, hogy az államfőválasztásnál szükséges 3%5-ös többséget elérje a 101 tagú törvényhozásban.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Moldova's Parliament approves new government
- ↑ Lemondott a moldovai kormány URL hozzáférés – 2009. október 17.
- ↑ Lemondott Vladimir Voronin Archiválva 2009. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. október 17.
- ↑ Ügyvezető miniszterelnököt neveztek ki a moldovai kormány élére[halott link] URL hozzáférés – 2009. október 17.
- ↑ Ministrul justiției, Vitalie Pîrlog, va fi prim-ministrul interimar al R. Moldova Archiválva 2009. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. október 17.
- ↑ Sikertelen államfőválasztás a moldovai parlamentben Archiválva 2009. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. május 31.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
|
előző miniszterelnök |
 |
következő miniszterelnök |
