Zemplén György
| Zemplén György | |
| Született | 1905. augusztus 1.[1][2] Hannoversch Münden[2] |
| Elhunyt | 1973. március 29. (67 évesen)[1][2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Zemplén Győző |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| esztergomi segédpüspök | |
| Vallása | római katolikus egyház |
| Szerzetesrend | ciszterciek |
| Szerzetesi fogadalom | 1928. június 27. |
| Pappá szentelés | 1929. június 30. Zirc |
| Püspökké szentelés | 1969. február 12. |
| Szentelők |
|
| Hivatal | esztergomi segédpüspök |
| Hivatali idő | 1969–1973 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zemplén György OCist (Hannoversch Münden, 1905. augusztus 1. – Budapest, 1973. március 29.) ciszterci szerzetes, római katolikus pap, esztergomi segédpüspök.[3][4]
Pályafutása
[szerkesztés]Középiskola tanulmányait a budapesti és az egri ciszterci gimnáziumban végezte.[3] A 25. sz. Szent Imre cserkészcsapat alapító tagja (1920).[4] 1921-ben belépett a ciszterci rendbe. Rómában avatták bölcsészdoktorrá 1928-ban és szentelték pappá 1929-ben.[3]
1931-ben teológiai doktori címet szerzett, majd a rend zirci főiskoláján oktatott bölcseletet. 1946-tól a budapesti tudományegyetem magántanára, az I. sz. bölcseleti tanszéken ny. r. tanár volt. Ezt követően a ciszterci tanárképző főiskola igazgatója, majd 1952-től a római katolikus hittudományi akadémián az erkölcstan tanára lett. Az újranyitás után, 1965-től 1968-ig a római Pápai Magyar Intézet rektora, majd a budapesti központi szeminárium rektora volt.[3] Bizonyíthatóan a Belügyminisztérium ügynöke volt Wittman Karl és Jánosi Zoltán fedőnéven.[5][6]
Tagja volt az Aquinói Szent Tamás Társaságnak és a Szent István Akadémiának, választmányi tagja a Magyar Filozófiai Társaságnak és a Magyar Pszichológiai Társaságnak.[3][4]
Püspöki pályafutása
[szerkesztés]1969-ben esztergomi segédpüspökké nevezték ki. Ijjas József kalocsai érsek szentelte püspökké 1969. február 12-én.[3]
Családja
[szerkesztés]Apja Zemplén Győző fizikus, testvére M. Zemplén Jolán fizikus.[3][4]
Művei
[szerkesztés]Számos filozófiai és erkölcstani könyve, illetve tanulmánya jelent meg.
- Karakterológia és szenttamási etika (Vác, 1939)
- Metafizika és értékelmélet (Bp., 1942)
- Jellem és sors a modern karakterológiában (Veszprém, 1943)
- Teologia moralis (Bp., 1949; többször kiadott jegyzet).[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
- ↑ a b c d e f g h Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- ↑ a b c d Magyar katolikus lexikon XV. (Veszp–Zs). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2010.
- ↑ Bocsánatot kér a Vatikán? (magyar nyelven). Népszava, 2013. szeptember 7. [2017. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
- ↑ Gülch Csaba: Beszervezett papokból egyházi vezetők – második kötet (magyar nyelven). Kisalföld, 2007. szeptember 12. [2017. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
További információk
[szerkesztés]- Bishop György Zemplén, Catholic-Hierarchy (angol)
- Zemplén, György, Biographia Cisterciensis (német)
