Ugrás a tartalomhoz

Zöldesszegélyű kígyógomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zöldesszegélyű kígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Mycenaceae
Nemzetség: Mycena
Tudományos név
Mycena viridimarginata
P. Karst.
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöldesszegélyű kígyógomba témájú médiaállományokat és Zöldesszegélyű kígyógomba témájú kategóriát.

A zöldesszegélyű kígyógomba (Mycena viridimarginata) a kígyógombafélék családjába tartozó, Európában honos, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A zöldesszegélyű kígyógomba kalapja 1-3,5 cm széles, kúpos vagy harang alakú, idősen laposan kiterül, középen kis púpja lehet. Felszíne hamvas, sima. Széle hosszan, áttetszően bordázott. Színe vörösbarnás, olívbarnás, olívzöldes, szürkészöldes, széle világosabb, sárgásolív, zöldessárgás.

Húsa barnás, sárgásbarnás. Szaga gyenge, kissé salétromos; íze retekszerű.

20-25 közepesen ritkás lemeze tönkhöz nőtt, esetleg rövid foggal lefutó. Színük fiatalon fehéres, majd szürkés, élük olívzöldes vagy zöldesszürke.

Tönkje 2-7 cm magas és 0,1-0,3 cm vastag. Alakja karcsú, egyenes vagy görbült, egyenletesen hengeres vagy tövénél kissé kiszélesedő. Színe sárgászöldes, vagy mézszínű, a tövénél sötétebb. Felszíne a csúcsán hamvas, alatta csupasz és fénylő. Tövét fehér szálak borítják.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, széles gyümölcsmag alakú, sima, amiloid, mérete 7-12 x 6-8 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A sárgástönkű kígyógomba, az enyves kígyógomba, a lúgszagú kígyógomba, a klórszagú kígyógomba hasonlít hozzá.

A zöldesszegélyű kígyógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

kúpos

vagy harang alakú

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában honos, főleg Skandináviában és az Alpokban gyakori. Magyarországon még nem találták meg.

Fenyvesekben él, az avarban vagy korhadó faanyagon. Májustól szeptemberig terem.

Nem ehető.

Források

[szerkesztés]