Ugrás a tartalomhoz

Zöld mezeipoloska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zöld mezeipoloska
A rovar közelről
A rovar közelről
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Poloskák (Heteroptera)
Alrendág: Vérszívópoloska-alkatúak (Cimicomorpha)
Öregcsalád: Miroidea
Család: Mezeipoloska-félék (Miridae)
Alcsalád: Mirinae
Nemzetség: Mirini
Nem: Closterotomus
Fieber, 1858
Faj: C. norwegicus
Tudományos név
Closterotomus norwegicus
(Gmelin, 1790)
Szinonimák
  • Calocoris norvegicus Gmelin, 1790
  • Calocoris norwegicus
  • Cimex norwegicus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zöld mezeipoloska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld mezeipoloska témájú médiaállományokat és Zöld mezeipoloska témájú kategóriát.

A zöld mezeipoloska (Closterotomus norwegicus) a rovarok (Insecta) osztályának félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, a poloskák (Heteroptera) alrendjébe, ezen belül a vérszívópoloska-alkatúak (Cimicomorpha) alrendágába és a mezeipoloska-félék (Miridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszertani besorolása

[szerkesztés]

1997-ig a rokon Calocoris nembe tartozott, Calocoris norvegicus névvel.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

A zöld mezeipoloska Európa számos térségében előfordul; mind Magyarországon, mind az Egyesült Királyságban közönségesnek számít.

Megjelenése

[szerkesztés]

Nimfaként zöld színű, de amint megnő színezete vörösesbarnára változik. A felnőtt színezete térségről-térségre változhat, például az Egyesült Királyság északi részén, a színezete akár barnásfekete is lehet. Az előtorán két sötét pont van, míg a tor végén sötét minták láthatók.[4]

Életmódja

[szerkesztés]

A zöld mezeipoloska polifág faj, mely különféle gyepekben, erdőszegélyeken és gyomtársulásokban található meg. Főleg a következő növényekkel táplálkozik: csalánfélék (Urticaceae), here (Trifolium),[4] kender (Cannabis),[5] burgonyafélék (Solanaceae), zellerfélék (Apiaceae) és őszirózsafélék (Asteraceae), főleg az Anthemideae-fajok.[6] E növényekből, főleg a virágokat, rügyeket és az éretlen gyümölcsöket fogyassza.[7]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Johann Friedrich Gmelin: 'Cimex norwegicus' (Portable Document Format). Caroli a Linné, Systema naturae Ed. XII; Tom. 1, Pars. 4b . (Hozzáférés: 2014. június 12.)
  2. As Calocoris norvegicus in  A synthesis of the Holarctic Miridae (Heteroptera): distribution, biology, and origin, with emphasis on North America. Lanham, Maryland: Entomological Society of America, 32, Map 8. o. (1992). ISBN 978-0-938522-39-3 
  3. Rosenzweig, V. Y. (1997). „Revised classification of the Calocoris complex and related genera (Heteroptera: Miridae)”. Zoosystematica Rossica 6 (1/2), 139–169. o. [2014. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. 
  4. a b Closterotomus norwegicus. British Bugs. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  5. McPartland, J. M. (1996). „Cannabis pests”. Journal of the International Hemp Association 3 (2), 49, 52–55. o. [2001. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. 
  6. Land and water bugs of the British Isles. London: F. Warne, 291. o. (1959) 
  7. Edkins, Keith: Potato capsid Closterotomus norwegicus'. Photos of Insects in Cambridge . Edkins Family Index Page. [2016. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 3.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Closterotomus norwegicus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
  • Johann Friedrich Gmelin 1790: Cimex norwegicus. In "Caroli a Linné, Systema naturae Ed. XII" 1:4b: 2176 [1]
  • Rosenzweig, V.Ye. 1997: Revised classification of the Calocoris complex and related genera (Heteroptera: Miridae). Zoosystematica rossica, 6: 139-169.