Zólyomkecskés

	Zólyomkecskés (Kozelník)
	; Zólyomkecskés zászlaja
	; Zólyomkecskés zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Selmecbányai
Rang	község
Első írásos említés	1424
Polgármester	Eva Petáková
Irányítószám	966 15
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	BS
	Népesség
Teljes népesség	161 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	20 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	379 m
Terület	9,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 30′ 45″, k. h. 18° 59′ 50″48.512500°N 18.997222°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 45″, k. h. 18° 59′ 50″48.512500°N 18.997222°E
	Zólyomkecskés weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyomkecskés témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyomkecskés (szlovákul: Kozelník) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.

Fekvése

Selmecbányától 11 km-re északkeletre fekszik a Jasenica-patak völgyében, a Selmecbányát Garamberzencével (6 km) összekötő 525-ös út és vasút mentén.

Keletről Dobó és Bacúr, északkeletről Osztroluka, északról Garamberzence, nyugatról Kövesmocsár és rövid szakaszon Teplafőszékely, délnyugatról pedig Bélabánya községekkel határos.

Története

A települést a 15. század elején a garamberzencei vaskohó munkásainak alapították. Első írásos említése 1424-ben történt „Porwba” alakban, ekkor a dobronyai uradalomhoz tartozott. Mai szlovák nevén csak 1553-ban tűnik fel először. 1582 és 1668 között a töröknek adózott. A 17. században a bányakamara vaskohót alapított itt, melyet a kecskésiek faszénnel láttak el. A szabad szénégetésért az uradalomnak adóval fizettek. A 18. század elején munkával helyettesítették a pénzbeli befizetéseket.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOZELNIK. Tór falu Zólyom Várm. földes ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Baczukhoz nem meszsze, és annak filiája, határja valamennyire hegyes, köves, és nehéz mivelésű, Zólyom, és Körmöcz Bánya között vagyon, keresette jó módgya van, legelője elég, földgye közép termékenységű, fája is elég van.”^[2]

1828-ban a falu 35 házában 247 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szénégetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak és a környék üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kozelnik, Zólyom m. tót falu, a selmeczi országutban: 49 kath., 198 evang. lak. F. u. többen.”^[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

A háború után lakói földművesek, erdei munkások voltak.

Népessége

1910-ben 304, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 204 szlovák lakosa volt.

2011-ben 185 lakosából 183 szlovák.

Nevezetességei

Vendéglője a 18. század végén épült barokk stílusban.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]