Szentistvánpatak

	Szentistvánpatak (Závodie)
	Szent István király-templom
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Zsolnai
Rang	Zsolna városrésze
Első írásos említés	1351
Polgármester	Ivan Harman
Irányítószám	010 01
Körzethívószám	041
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 13′ 04″, k. h. 18° 43′ 12″49.217900°N 18.719900°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 04″, k. h. 18° 43′ 12″49.217900°N 18.719900°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szentistvánpatak témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentistvánpatak (1899-ig Závodje, szlovákul: Závodie) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

Zsolna központjától 1 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban, i. e. 20000 évvel is éltek emberek. Az i. e. 7. században a Hradisko nevű magaslaton valószínűleg erődítmény állt.

A mai település első írásos említése 1351-ből származik „Zavoda” alakban. Kis Zavoda 1393-ban a zsolnalitvai uradalomhoz tartozott. 1509-ben „Zawdie”, 1598-ban „Zawodia” néven szerepel a korabeli forrásokban. Zsolna városának jobbágyfaluja volt. A települést később egészen 1848-ig a helyi nemes Závodszky család birtokolta. A régi falu lényegében egy térből és nyolc utcából állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVODJE. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Zavodszky, és több Uraságok, fekszik Szolnához nem meszsze, mellynek filiája; határjában Zilinka folyóvíz ömlik a’ Vág vizébe; földgye termékeny.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Závodjé, Trencsén m. tót f. ut. p. Zsolna mellett; 603 kath., 6 evang., 19 zsidó lak., több nemesi curiákkal, és épületekkel. Földje termékeny, káposztája hires. F. u. többen.”^[2]

A téren 1906-ban kőkeresztet emeltek az innen elszármazott amerikaiak. 1910-ben 1119, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

1970-ben csatolták Zsolnához. 1980-ban 722 lakosa volt.

Neves személyek

Itt született 1909-ben Štefan Králik szlovák drámaíró, a Nemzet Művésze.

Nevezetességei

Szent István király-templom (Kostol svätého Štefana kráľa), Zsolna legrégibb építménye, a 13. század elején (1200 és 1230^[3]) építették későromán stílusban.
Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt kápolnája 1927-ben épült. Oltárképét Viktor Krupec akadémiai festő készítette.
A tér déli részén egy kis úti kápolna is áll.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Szentistvánpatak témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Žilinský večerník a.s., Dolný val 16, 010 01 Žilina: Sedem divov Žiliny' (szlovák nyelven). (Hozzáférés: 2009. július 16.)

Források

Jozef Moravčík - Vladimír Rábik - Andrea Paráčová - Drahomír Velička - Peter Bronček 2018: Závodie

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[7Csoda-3] Žilinský večerník a.s., Dolný val 16, 010 01 Žilina: Sedem divov Žiliny' (szlovák nyelven). (Hozzáférés: 2009. július 16.)

[1]

[2]

[3]