Yunus pasa
 |
Ezt a szócikket hamarosan töröljük, mert a szövege nehezen értelmezhető, mivel valószínűleg számítógépes fordítással készült. Jelölő: OsvátA vita 2024. június 26., 15:39 (CEST) |
| Yunus pasa | |
 | |
| Oszmán Birodalom nagyvezírje | |
| Uralkodási ideje | |
| 1517 januárja – szeptembere | |
| Elődje | Hadım Sinan |
| Utódja | Piri Mehmed pasa |
| Született | 15. század |
| Elhunyt | 1517. szeptember 23. Tokat |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Yunus pasa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Yunus Pasa ( oszmán törökül : يونس پاشا) (?, 15. század – Tokat, 1517. szeptember 23.) oszmán államférfi. 1517-ben nyolc hónapig volt az Oszmán Birodalom nagyvezírje, január 30-tól szeptember 13-án bekövetkezett haláláig szolgált.
Életrajz[szerkesztés]
Yunus albán, görög vagy bolgár származású volt. Fiatalon bekerült a devşirme rendszerbe (családjából áttért és áttért az iszlám hitre, hogy ottomán bürokrata/katona lehessen), Yunuszt pedig janicsárrá nevelték, végül a janicsár hadtest aghája (legfelsőbb parancsnoka) lett. . 1511-ben vezír lett az Anatolia Eyalet dívánjában (az oszmán kormány) és a beylerbeyben (a tartomány legfőbb adminisztrátora).
Yunus pasának nagy szerepe volt az oszmán–mamluk háborúban (1516–17) . Az 1516-os Mardzs Dabiq-i csatában aratott oszmánok győzelme után Yunus pasa, parancsnoksága alatt álló oszmán csapatokkal mozgósította erőit, és behatolt a (modern szíriai) Aleppó városába, onnan megszállva Hama, Homsz és Damaszkusz városait. gyors egymásutániság. Az 1517-es ridanijai csata után janicsár csapataival behatolt az egyiptomi Kairó városába, és háromnapos ostrom után elfoglalta a várost az Oszmán Birodalom számára.
Sikerei és az előző nagyvezír, Hadım Sinan Pasa halála miatt a Ridaniya-i csata során, 1517. január 22-én, Yunus Pasát nyolc nappal később, január 30-án nevezték ki nagyvezírnek . Később egyidejűleg Egyiptom kormányzójává is kinevezték. Miután megszerezte ezt a kettős pozíciót, Yunus Pasha állítólag megvesztegetési és zsarolási szindikátust hozott létre. Miután a korrupció híre eljutott I. Szelim szultánhoz, Yunus Pasha kormányzóságát visszavonták és Hayır bégnek adták, így Yunus Pasha egyedüli nagyvezíri hivatalt kapott.
Állítólag I. Szelim szultán kivégeztette Yunus pasát, mert megsértette kormányzói utódját , Hayır bég cserkesz etnikumát, miután keserűen elvesztette kormányzói tisztségét, annak ellenére, hogy Yunus pasa volt az, aki meghódította Egyiptomot az Oszmán Birodalom számára. Bármi is volt az oka, Yunus pasát 1517. szeptember 13-án lefejezték.
Magánélet[szerkesztés]
1505-ben feleségül vette Aslıhan Hanim szultánát a Szeldzsuk szultán lányát és II. Bayezid szultán unokáját.
