Yettel Szerbia
| Yettel Szerbia | |
 | |
| Típus |
|
| Jogelőd | Mobtel (1994-2006) Telenor Szerbia (2006-2022) |
| Alapítva | 1994 |
| Székhely | Belgrád, Szerbia |
| Kiszolgált területek | Szerbia |
| Iparág |
|
| Tulajdonos | PPF Csoport |
| Forma | nyilvánosan működő részvénytársaság |
| Profit | €75.59 million (2017) |
| Anyavállalata | PPF |
| A Yettel Szerbia weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Yettel Szerbia (2022-ig Telenor Szerbia)[1] szerbiai mobil- és vezetékes szolgáltató, amely a cseh PPF csoport tulajdonában van. Székhelye Belgrádban található. 36,98%-os piaci részesedésével a második legnagyobb mobiltelefon-szolgáltató.[2]
Története
[szerkesztés]1994–2006: 063 Mobtel Srbija
[szerkesztés]Az eredetileg 1994-ben Mobtel Srbija, teljes nevén Mobilne telekomunikacije Srbija néven indult cég működése a moszkvai székhelyű BK Trade tulajdonában.
Az első NMT hálózatot 1994. december 31-én jelentették be. Főbb városi területeket és autópályákat fedett le – Szerbia lakott területének 60%-át és Szerbia szárazföldi területének 12%-át (Szerbia akkor a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság része volt). Hálózati kódja 061 (nemzetközi: +381 61); ez a kód most A1 számára van kijelölve. A GSM hálózatot 1996 óta használják.
2005-ben a BK Trade eladta részvényeit egy osztrák befektetőkből álló konzorciumnak, és a céget Mobi 63-ra keresztelték.
2006–2021: Telenor Szerbia
[szerkesztés]2006-ban a Mobi 63 többségi részesedését eladták a norvég Telenornak 1,513 milliárd euróért.[3] A fennmaradó részesedés megszerzésének feltétele 1,1 milliárd eurónál magasabb ajánlat volt. A norvég cég túllicitált olyan iparági nehézsúlyú szereplőket, mint a Telia, a France Télécom, a Deutsche Telekom, a Mobilkom Austria, és a Tele2.[4] 2006. augusztus 31-én a Mobi 63 hivatalosan is a Telenor tulajdonába került, és nevét Telenor d.o.o.-ra változtatta.
2010-ben a Telenor Szerbia vezetékes működési engedélyt szerzett, amivel véget vetett a Telekom Srbija monopóliumának.[5]
2013. április 26-án a Telenor Serbia megvásárolta a szerb „KBC bank”-ot, megalapítva a Telenor Bankot. Ezzel a tranzakcióval a Société Générale Srbija 81 000 ügyfelét vitte el az egykori bankból.[6] 2014. szeptember 10. óta a Telenor Bank a szerbiai bankpiacon működik.[7] 2017 augusztusában a River Styxx Capital bolgár befektetési alap megállapodást kötött a szerbiai Telenor Bankkal részvényei 85 százalékának megvásárlásáról.
2018-tól napjainkig: PPF átvétele és Yettel név bevezetése
[szerkesztés].png)
2018 januárjában a cég vezetése megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a Telenor el akarja adni délkelet-európai üzletágait, beleértve a Telenor Szerbiát is.[8] 2018 márciusában a Telenor eladta délkelet-európai (Bulgária, Magyarország, Montenegró és Szerbia) üzletét a PPF csoportnak.[9] A cég továbbra is a Telenor márkát használta egészen 2022 elejéig, amikor is bejelentették a márkaváltást – az év márciusa óta a cég az új nevet, a „Yettel”-t használja.[1]
Mobiltelefon
[szerkesztés]A Yettel rendelkezik engedéllyel a 900 MHz-es és 1800 MHz-es GSM hálózatokhoz. Ezt az engedélyt 2006. december 31-én kapták meg. 10 évig érvényes, az engedély további 10 évre megújítható.
Hálózati lefedettség
[szerkesztés]A Yettel Szerbia lakott területének 99%-át fedi le. A vállalat több mint 1033 aktív adó-vevő bázisállomással rendelkezik, amelyek lefedik az összes városi és elővárosi területet, főbb autópályákat és turisztikai központokat. A Yettel hálózati kódja 220-01, hálózati kódja pedig 062 (nemzetközi: +381 62), 063 (nemzetközi: +381 63) és 069 (nemzetközi: +381 69).
- A Telenor azonosító kódja 220-01, a telefonszámok előtagjai: 062 (nemzetközi: +381 62), 063 (nemzetközi: +381 63) és 069 (nemzetközi: +381 69).
- A roaming 158 országban, vagy 369 külföldi mobilszolgáltató hálózatában, 2 tengeri, 1 olcsó és 1 műholdas hálózatban engedélyezett.
- 2013 során a Telenor 372 új bázisállomást épített, így az év végi összlétszámuk 3048 volt.
- 2011 elején a Telenor üzembe helyezte Délkelet-Európa egyik legmodernebb adatközpontját, a Telenor Tier 3 adatközpontot, amely az új Telenor alaphálózatnak ad otthont.
A hálózati lefedettség 2016. december 31-én:[10]
- Szerbia területének lefedettsége a GSM jellel 91,90%.
- Szerbia lakosságának lefedettsége GSM jellel 99,42%.
- Szerbia területének az UMTS jellel való lefedettsége 91,02%
- Szerbia lakosságának UMTS- jellel való lefedettsége 98,51%
- Szerbia területének lefedettsége LTE jellel 9,95%
- Szerbia lakosságának lefedettsége LTE- jellel 53,78%
Hálózati technológia
[szerkesztés]- 2G (GSM, GPRS, EDGE 250 kbit/s-ig) 900-on MHz és 1800 MHz
- 3G (HSPA+ akár 42 Mbit/s) 900-on MHz és 2100 MHz
- 4G (LTE 300 Mbit/s-ig) 800, 1800 és 2100-on MHz
A 3G-t képviselő EDGE hálózat lefedettsége megegyezik a GSM hálózatokkal. Ez a hálózat 2004 novembere óta működik kereskedelmi forgalomban.
A Telenor UMTS, HSDPA és HSPA + jelével Szerbia lakosságának több mint 98%-át lefedi.
A Yettel Serbia 3G hálózata támogatja Szerbia több mint 250 városában, valamint az összes főbb úton az alábbi maximális elméleti sebességgel:
- HSPA + 42 – akár 42 Mbit/s letöltéskor folyam akár 5,76 Mbit/s adatfolyam küldésekor
- HSPA + – akár 21 Mbit/s letöltéskor folyam akár 5,76 Mbit/s adatfolyam küldésekor
- HSPA – akár 14,4 Mbit/s áramlási letöltés és akár 2 Mbit/s adatfolyam küldésekor
- HSDPA – akár 7,2 / 3,6 Mbit/s letöltéskor és áramlási sebesség akár 384 kbit/s adatfolyam küldésekor.
4G hálózat
[szerkesztés]A Telenor 2010 közepén elindította a meglévő hálózat helyreállítási projektjét, amely a következő generációs szolgáltatás bevezetésének és a fejlett szolgáltatások támogatásának fő előfeltétele. A projekt megvalósításában az Ericsson, a Nera és az LG cégek vettek részt.
Telefon
[szerkesztés]2010-ben a Ratel átadta a Telenornak a második vezetékes telefon licencet. A Telenor kénytelen volt megkezdeni a vezetékes telefonszolgáltatást.
Optikai szálas internet és IPTV
[szerkesztés]2021-ben a Telenor bejelentette, hogy az optikai szálas internetet, vezetékes telefonálást és IPTV-t is kínál a nyilvánosság számára.[11] Ennek érdekében a társaság erősen vitatott együttműködést kezdett egyik versenytársával, a „ Telekom Srbija”-val, amely saját gerinchálózatát bérbe adta a „Telenornak”. Ez a piac egy másik szereplője, a United Group tulajdonában lévő kábel- és internetszolgáltató, a Serbia Broadband megdöbbenését okozta. Ezen álláspont szerint az ügyletet azért kötötték meg, hogy üzleti és politikai okokból csökkentsék az Serbia Broadband és az United Group tulajdonában lévő csatornák befolyását.[11] Ennek ellenére 2021 novemberében a „Telenor” hivatalosan is bejelentette ajánlatát „Hipernet” márkanév alatt.[12]
Banki tevékenység
[szerkesztés]2013. április 26-án a Telenor bejelentette, hogy megállapodásra jutott a szerbiai KBC Bank megvásárlásáról. A megállapodás értelmében a Telenor 100 százalékos részesedést vásárol a KBC Bankban. 2017 augusztusában a River Styxx Capital bolgár befektetési alap megállapodást kötött a szerbiai Telenor Bankával részvényei 85 százalékának megvásárlásáról. Médiajelentések szerint 2017 júliusában a bank több mint 300 000 nyitott MC-számlával rendelkezett.[13]
Partnerségek
[szerkesztés]A Wikimédiával
[szerkesztés]2012. február 28-án a Telenor Csoport és a Wikimédia Alapítvány együttműködést hirdetett, amelynek keretében a Telenor ázsiai és délkelet-európai ügyfelei ingyenes hozzáférést kapnak a Wikipédiához mobiltelefonon keresztül. Az ajánlat elérhető Thaiföldön, Malajziában, Pakisztánban, Bangladesben, Indiában, Montenegróban és Szerbiában.
Deezerrel
[szerkesztés]
2013. február 4-én a Telenor partnerséget kötött a világ egyik legnagyobb zenei streaming szolgáltatásával, a Deezerrel. A szerb vásárlók online és offline módban hallgathatják a helyi és külföldi előadók zeneszámait.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Telenor: Telenor postaje Yettel. [2022. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 27.)
- ↑ Pregled tržišta telekomunikacija i poštanskih usluga u Republici Srbiji u 2020. godini (serbian nyelven). ratel.rs. RATEL. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
- ↑ Borović. „Telenor kupio Mobi 63 za 1,5 milijardu evra”, slobodnaevropa.org, 2006. augusztus 1. (Hozzáférés: 2018. március 21.) (szerb nyelvű)
- ↑ TeleGeography: Ten bid for Serbia's Mobi 063, 2006. május 16. [2008. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
- ↑ Telenor gets Serbia's fixed phone license
- ↑ Nišavić. „Telenor kupio KBC banku, klijente preuzima Sosijete ženeral”, blic.rs, 2013. április 26. (Hozzáférés: 2014. december 9.) (szerb nyelvű)
- ↑ „Norway's Telenor Opens Serbia's Most Available Bank”, 2014. szeptember 12. (Hozzáférés: 2014. december 9.)
- ↑ „Telenor prodaje posao u Srbiji”, b92.net (Hozzáférés: 2018. január 27.) (szerb nyelvű)
- ↑ Dagenborg. „Norway's Telenor exits central Europe with $3.4 billion asset sale to Czech investor PPF”, reuters.com, 2018. március 21. (Hozzáférés: 2018. március 21.)
- ↑ Pregled tržišta 2016 (szerb nyelven). ratel.rs. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ a b Telesrbija: Goran Vasić - "Dolazak Telenora unaprediće konkurentnost, što donosi veći izbor za korisnike"
- ↑ Telenor Hipernet homepage. [2022. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
- ↑ Bugarski investicioni fond kupio Telenor banku. [2017. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 18.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Yettel Serbia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]