Wurzen (Szászország)

	Wurzen
	Az régi tanácsház
	; Wurzen címere
	; Wurzen címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Járás	Lipcse járás(wd)
Polgármester	Marcel Buchta
Irányítószám	04808
Körzethívószám	03425; 034261;
Testvérvárosok	Lista Barsinghausen; Warstein; Tamási;
	Népesség
Teljes népesség	16 715 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	242,11 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	124 m
Terület	69,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 22′ 00″, k. h. 12° 43′ 60″51.366667°N 12.733333°EKoordináták: é. sz. 51° 22′ 00″, k. h. 12° 43′ 60″51.366667°N 12.733333°E
	Wurzen Pozíció Szászország térképén
	Elhelyezkedése Lipcse járás(wd) térképén
	Wurzen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Wurzen témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Wurzen (egyértelműsítő lap).

Wurzen város Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 16 715 fő (2023. december 31.).^[1] Wurzen Lossatal, Wermsdorf, Grimma, Trebsen/Mulde, Bennewitz és Thallwitz községekkel határos.

A „Wurzen” név valószínűleg a szláv „wǫrcь” vagy „wǫrce” szóból származik, ami „magasságot” jelent.

Története

Wurzent először I. Ottó egyik dokumentuma említi 961-ben Vurcine néven mint Civitas. A város fejlődése a 15. és 16. században érte el tetőpontját, amikor ideiglenesen itt tartózkodtak a meißeni püspökök, akik jelentős építkezési tevékenységet végeztek (kastély, székesegyház bővítése, Szent Vencel városi templom). 1581-ben Wurzent beiktatták a Szász Választófejedelemségbe. 1570 és 1659 között boszorkányüldözések voltak. Az 1637-es harmincéves háború során a svédek kifosztották a várost, és szinte teljesen leégett. Az északi háború, de különösen a hétéves háború és a napóleoni háborúk is a város elsorvadását okozták.

Wurzent 1838. július 31-én csatlakozták a Lipcse–Drezda-vasútvonalhoz és így a német vasúthálózathoz. Németország első vasúti hídja épült a Mulde(wd) folyó felett.

1924 és 1946 között járás jogú város, majd 1952 és 1994 között járási székhely volt.

1943 októberétől 1945 áprilisáig Wurzen számos amerikai légitámadást élt át, több mint 40 halálos áldozattal. Az amerikai csapatok 1945. április 24-én érték el Wurzent. A város nem pusztult tovább.^[2] A jaltai konferencia döntéseinek megfelelően az amerikai csapatok 1945. július 1. és július 4. között kivonultak a meghódított területekről.

Az új híd a Mulde folyó felett építése 2004-ben kezdődött, és 2007-ben adták át a forgalomnak.

A városnézései

Wurzen (az eredeti város)
Dehnitz
Nemt
Roitzsch
Kühren
Burkartshain
Birkenhof
Kornhain
Mühlbach
Nitzschka
Oelschütz
Pyrna
Sachsendorf
Streuben
Trebelshain
Wäldgen

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2015 és 2023 között

Lakosok száma	16 364	16 220	16 154	16 238	16 614	16 715
	2015	2017	2019	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

Híres wurzeniek

Magnus Gottfried Lichtwer (1719–1783), költő
Joachim Ringelnatz (1883–1934), író, kabarettista és festő

Képek

A kastély
Dóm St. Marien
Wenzeslaikirche
Nemt
Sachsendorf
Nitzschka
Joachim Ringelnatz szülőhaza
A kultúrtörténeti múzeum
Szent Szív templom (Herz-Jesu-Kirche)
A volt posta
Torony a városi parkban
Elsa Brändström
A víztorony Wurzenben
A víztorony Roitzschban
Bismarck-torony Dehnitzben
Elefánt kút Kührenben
A legrégebbi működő vasúti híd Németországban 1838-ból Kornhain közelében
Az új hídt a Mulde folyó felett.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Wurzen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

Szászország települései

További információk

Hivatalos oldal (német)

Jegyzetek

↑ ^a ^b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
↑ Ruth Gleinig, Oliver Igel (Bearb.): Orte des Erinnerns. Gedenkzeichen, Gedenkstätten und Museen zur Diktatur in SBZ und DDR. Szerkesztette: Annette Kaminsky. Ch. Links, Berlin, 2., átdolgozott és bővített kiadás. 2007, ISBN 978-3-86153-443-3, 383. oldal

Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[5002f58aa2274f87dc88b7a7ebf10ced2c93fa2a-1] Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)

[Ruth_Gleinig_und_Oliver_Igel-2] Ruth Gleinig, Oliver Igel (Bearb.): Orte des Erinnerns. Gedenkzeichen, Gedenkstätten und Museen zur Diktatur in SBZ und DDR. Szerkesztette: Annette Kaminsky. Ch. Links, Berlin, 2., átdolgozott és bővített kiadás. 2007, ISBN 978-3-86153-443-3, 383. oldal

[1]

[2]