Wollastonit
Wollastonit | |
Általános adatok | |
Kémiai név | kalcium-szilikát |
Képlet | CaSiO3 |
Kristályrendszer | triklin |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Szilikátásványok |
Alosztály | Inoszilikátok |
Csoport | Wollastonitcsoport |
Azonosítás | |
Megjelenés | tömeges, szemcsés halmazok |
Szín | fehér, szürke, sárga |
Porszín | színtelen, fehér |
Fény | üvegfényű |
Átlátszóság | áttetsző |
Keménység | 4,5-5,0 |
Hasadás | tökéletes |
Törés | kagylós |
Rugalmasság | rideg |
Sűrűség | 2,8-3,0 g/cm³ |
A Wikimédia Commons tartalmaz Wollastonit témájú médiaállományokat. |
A wollastonit a szilikátásványok, azon belül a szalagszilikátok közé tartozó ásvány. Táblás. lemezes kristályai nagyobb tömegben szemcsés halmazokat alkotva jelennek meg, gyakori ikerkristályokban, átnövésekben. A monoklin kristályrendszerben való megjelenését parawollastonitnak is nevezik.Molekuláris szerkezete miatt egyes kutatók egzakt kémiai formulájának a Ca3(Si3O9) alakot tartják. Nevét William Hyde Wollaston (1766-1824) angol mineralistáról kapta, aki elsőként adta tudományos leírását. Fontos szilikátipari nyersanyag, nagyobb tömegben bányászata Kína, India, Finnország és az Egyesült Államok területén folyik.
- Kémiai összetétele:
Keletkezése
[szerkesztés]Jellegzetes magas hőmérsékletű metamorf képződésű ásvány. Egyrészt kontakt zónában képződik, amikor a forró magma mészkő környezettel kerül kapcsolatba, annak kovasav tartalma széndioxid felszabadulást eredményezve hozza létre a wollastonitot. Másrészt a katametamorf zóna magas hőmérsékletén is képződik. Szkarnosodott mészkő kőzetek jellegzetes ásványa.
Előfordulásai
[szerkesztés]- Romániában Csiklovabánya és Rézbánya (Baita) közelében és a Bánátban;
- Németországban a Hessen tartománybeli Auerbach közelében és a Fekete-erdő vidékén;
- Finnországban Pargas vidékén;
- Olaszországban a Vezúv környezetében a magmás kontakt zónákban, Róma közelében és az északi területek alpesi tájain,
- Oroszországban az Ural-hegységben és kelet-szibériai hegyekben.
Jelentős előfordulásai ismertek Kínából, Indiából és az Egyesült Államok keleti partvidékéről.
Hasznosítható telepei vannak Namíbiában és Mexikóban is.
Baranya vármegyében Magyaregregy közelében ismeretesek szkarnkőzetek (patakhordalékból; a szálkőzet előfordulása nem ismert). Az ércesedett hömpölyök tartalmaznak wollastonitot, amit zoizit, diopszid, titanit és vezuvián kísér. Recsk ismert kontakt metaszomatikus hatásra kialakult szkarnos övében és a felszínközeli ércesedés kísérőjeként jellemzően az amfibol és az epidot társásványa.
Források
[szerkesztés]- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
- Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.
- http://webmineral.com