William Camden

William Camden
Született	1551. május 2. London
Elhunyt	1623. november 9. (72 évesen) Chislehurst
Állampolgársága	angol
Foglalkozása	régiséggyűjtő heraldikus író történész
Tisztsége	Clarenceux King of Arms (1597–1623)
Iskolái	Christ Church Magdalen College Pembroke College Christ's Hospital (–1563) St Paul's School (1563–1566)
Sírhelye	Westminsteri apátság
A Wikimédia Commons tartalmaz William Camden témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

William Camden (London, 1551. május 2. – Chislehurst, 1623. november 9.) angol történész, heraldikus.

Élete

Apja, Sampson Camden, a Company of Painter-Stainers festőcéh tagja volt. 1566-ban az oxfordi egyetem Magdalen Collegea, Broadgates Hall, végül Christ Church nevű kollégiumainak a hallgatója volt. Ez utóbbin ismerkedett meg Sir Philip Sidney-vel, aki bátorította történészi törekvéseit. 1571-ben tért vissza Londonba tanulmányai befejezése nélkül. 1575-ben a westminsteri iskola tanára lett, ami lehetővé tette számára, hogy a nyári szünetek alatt sokat utazzon az országban és történeti kutatásokat végezzen. 1593-tól négy évig az iskola igazgatója volt, majd Clarenceux címerkirálya lett. Ekkor már közismert személyiség volt. A tisztséggel fel akarták szabadítani a tanítás kötelezettségei alól, hogy idejét a kutatásnak szentelhesse. A College of Arms az ő idjében a heraldikai és genealógiai kutatások mellett a történetkutatás egyik központja is volt. Kinevezése kiváltotta Ralph Brooke herold rosszallását, aki Camdent – a Britanniát támadva – pontatlansággal és plágiummal vádolta. Camden, valamint Fulke Greville, Sir Edward Hoby, Baron Burghley és Erzsébet királynő a címertani reform híve volt, ami elősegítette címerkirályi kinevezését.

1609-ben Chislehurstben, Kentben telepedett le. Gyakran betegeskedett, de tovább folytatta a munkát. 1622-ben Oxfordban megalapította a világ első történetkutatói lektori intézetét, mely ma is működik Camden Chair in Ancient History néven. Ugyanebben az évben szélütés érte, és a következő évben meghalt. A Westminster-apátságban temették el.

Ő írta az első földrajzi művet a Brit szigetekről és I. Erzsébet uralkodásáról. 1577-ben, Abraham Ortelius bátorítására kezdte írni Britannia című földrajzi és történeti művét latinul. Első kiadása 1586-ban jelent meg, melyet 1607-ig hét további követett. Első angol nyelvű kiadása Philemon Holland által (valószínűleg Camden felügyelete alatt) 1610-ben jelent meg. Igyekezett mindenhova személyesen ellátogatni, az eredeti dokumentumokat tanulmányozni, hogy a saját szemével lássa azokat és vonja le belőlük a megfelelő következtetéseket.

1597-ben Lord Burghley felvetette, hogy írja meg Erzsébet királynő uralkodásának történetét. Ezért szabad hozzáférést biztosított számára a saját és számos állami levéltárba. A munkát 1607-ben kezdte és a királynő uralkodásának történetét műve első részében 1597-ig dolgozta fel. Könyve 1615-ben jelent meg Annales Rerum Gestarum Angliae et Hiberniae Regnate Elizabetha címmel. A második részt 1617-ben fejezte be, de csak halála után 1625-ben, Leidenben adták ki, majd ezt az 1627-es londoni kiadás követte.

További művei közé tartozik egy görög szótár, a Britannia számára gyűjtött anyag Remaines of a Greater Worke, Concerning Britaine (1605) címmel, melyet ott nem használt fel, a puskaporos merénylők (gunpowder plotters) perének hivatalos beszámolója és a Westminster-apátság sírköveinek leírása.

Heraldikai vonatkozású művei a Discourse of Orders in Britain [Britannia című művében, 1594], valamint a The Discoverie of certain Errors in the 'Britannia' 1594-es kiadása. Ezek forrásként szolgáltak John Guillim számára is.