Willem Elsschot
| Willem Elsschot | |
 | |
| 1951-ben | |
| Született | Alphonsus Josephus de Ridder 1882. május 7. Antwerpen, Flandria, Belgium |
| Elhunyt | 1960. május 31. (78 évesen) Antwerpen, Belgium |
| Állampolgársága | belga |
| Nemzetisége | flamand |
| Gyermekei | Ida De Ridder |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései | Constantijn Huygens Prize (1951) |
| Halál oka | rák |
| Sírhelye |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Willem Elsschot témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alphonsus Josephus de Ridder (Antwerpen, 1882. május 7. – Antwerpen, 1960. május 31.) belga író és költő volt, aki Willem Elsschot álnéven írt. Az egyik legjelentősebb flamand író, leghíresebb műve, a Kaas (Sajt, 1933) minden idők legtöbbet fordított flamand nyelvű regénye.[1]
Fiatalkora és iskolái
[szerkesztés]
Elsschot 1882. május 7-én született Alphonsus Josephus de Ridder néven Antwerpenben, pékcsaládban. Gyermekkorában gyakran meglátogatta nagybátyját a Herselt melletti Blaubergben, ahol a Helschot nevű vidéken sétáltak, ahonnan később írói nevét is kapta.
A Van Maerlantstraat-i állami iskola, majd az antwerpeni Királyi Athenaeum után az Institut Supérieur de Commerce de l'État, később Rijkshandelshogeschool néven ismert intézménybe járt, ahol közgazdasági és üzleti tanulmányokat folytatott, és 1904-ben kereskedelmi tudományokból szerzett mesterdiplomát. Az ottani tanulmányai során, [[Charles Polydore de Mont|Pol de Mont[3] tanítványaként, az irodalom iránti szeretete is kialakult benne.
Hivatásos karrier
[szerkesztés]Tanulmányai befejezése után Elsschot Párizsban dolgozott egy dél-amerikai üzletembernek, majd különböző hollandiai vállalkozásoknak.
Az első világháború alatt az antwerpeni nemzeti élelmiszersegélyezési bizottság titkáraként dolgozott, majd 1911-ben saját ügynökséget alapított, amelyet haláláig vezetett.[4]
Elsschot nem élvezte a reklámok világát. 1960-ban bekövetkezett halála előtt idézték, amikor azt mondta: „Nemcsak a reklámoktól undorodom, hanem általában a kommercializmustól is. És azért írtam a Lijmen-t, mert valahogy meg kellett szabadulnom tőle. Reklámoznom kellett, mert a tollamból soha nem tudtam volna megélni”.
Irodalmi pályafutás
[szerkesztés]Elsschot 1900-ban kezdett verseket írni, költőként debütált szerzőként (az Alvoorder című folyóiratban publikált).
Hírnevét mégis leginkább prózaíróként szerezte. Rotterdamban élve írta meg a Villa des Roses (1913) című regényét, amely egy párizsi panzió vendégeinek kalandjait követi nyomon.[5] Míg megjelenésekor a kritikusok és az olvasók egyaránt mellőzték, leghíresebb művei az 1920-as és 1930-as években születtek: Lijmen (1924), Kaas (1933), Tsjip (1934) és Het Been (1938), tragikus és komikus elemeket tartalmazó regények.[6]
Műveinek központi témái az üzleti és a családi élet. Stílusát a környezet részletes leírása és enyhe cinizmus jellemzi. Első könyveiben ugyanazokkal a szereplőkkel dolgozik, így az olvasók számára ismerős és vázlatos képet kapnak az 1930-as évek antwerpeni életéről. Boorman, a mindig csalásokat és lehetőségeket kereső vállalkozó és Frans Laarmans, a hivatalnok karaktere ezekben a könyvekben fejlődik.
Személyes élete és halála
[szerkesztés]Fine de Ridder volt a felesége, akivel egy lánya született, Ida. Kapcsolatban állt Liane Bruilants költőnővel is.
1920-ban a Koronarend lovagja lett.[7]
Elsschot 1960. május 31-én, 78 éves korában szívrohamban halt meg Antwerpenben. Elhamvasztották, hamvait pedig felesége holttestével együtt az antwerpeni Schoonselhofban temették el. Posztumusz megkapta az Állami Irodalmi Díjat, és 1994-ben szobrot állítottak neki az antwerpeni Mechelseplein-en.
2005-ben a 49. helyen végzett a „De Grootste Belg” („A legnagyobb belga”) flamand változatában.
Adaptációk
[szerkesztés]Filmes adaptációk
[szerkesztés]Lijmen/Het Been című regényét Robbe De Hert 2001-ben filmre adaptálta Lijmen/Het Been címmel. A Villa des Roses című regényt 2002-ben Frank Van Passel filmesítette meg Villa des Roses címmel (Életképek egy panzióban).
Képregényadaptáció
[szerkesztés]2008-ban a Kaas („Sajt”, 1933) című regényből és a Het dwaallicht („Will o'the Wisp”, a Three Novels-ben, 1946) című novellából Dick Matena készített képregényt.[8]
Bibliográfia
[szerkesztés]- (1913) Villa des Roses
- (1920) Een ontgoocheling (A csalódás)
- (1921) De verlossing (A megváltás)
- (1924) Lijmen (Meggyőzés)
- (1933) Kaas (Sajt)
- (1934) Tsjip
- (1934) Verzen van vroeger (Versek a múltból)
- (1937) Pensioen (Nyugdíj)
- (1938) Het been (A láb)
- (1940) De leeuwentemmer (Az oroszlánszelídítő)
- (1942) Het tankschip (A tankhajó)
- (1943) Verzen (Versek)
- (1946) Het dwaallicht (A suttogó szellem)
- (1957) Verzameld werk (Összegyűjtött művek)
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Sajt / Lidércfény (Verzameld Werk) – Gondolat, Budapest, 2008 · ISBN 9789789630981 · fordította: Wekerle Szabolcs, Gera Judit
- Kenegetés / A láb (Lijmen / Het been) – Gondolat, Budapest, 2024 · ISBN 9789635565481 · fordította: Balogh Tamás, Fenyves Miklós
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Did you know that Willem Elsschot once lived in Brussels? (angol nyelven). Focus on Belgium , 2018. május 25. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
- ↑ La Revue continentale illustrée: industrie, finance, commerce, éducation. Vol.4 Nr.10-11. lib.ugent.be . (Hozzáférés: 2020. október 5.)
- ↑ Charles Polydore de Mont vagy Pol de Mont (1857. április 15. – 1931. június 29.) belga író és költő.
- ↑ Elsschot, Willem 1882-1960 | Encyclopedia.com. encyclopedia.com . (Hozzáférés: 2021. november 1.)
- ↑ Willem Elsschot | Belgian writer (angol nyelven). Encyclopædia Britannica . (Hozzáférés: 2021. november 1.)
- ↑ Steinz: gids voor de wereldliteratuur in 416 schrijvers, 104 meesterwerken, 26 one-book wonders, 52 boekwebben, 26 thema's, 26 quizzen en 52 landkaarten (dutch nyelven). Wereldbibliotheek, 143–44. o. (2015). ISBN 9789046819432
- ↑ RD 2/12/1920
- ↑ Dick Matena. lambiek.net
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Willem Elsschot című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
