Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-09-21

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-04, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-30 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-01 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-02 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-03 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-04 Ma

2024. 9. 18. « 2024. 9. 19. « 2024. 9. 20. « 2024. 9. 21. » 2024. 9. 22. » 2024. 9. 23. » 2024. 9. 24.

Elektromágneses mező kvantuma

Elgondolkoztam ezen:

$w={\frac {1}{2}}({\vec {D}}\times {\vec {E}}+{\vec {B}}\times {\vec {H}})$

Ha van elektromos kvantum és van mágneses kvantum, akkor lennie kell a térfogati munkavégzésnek is kvantuma. Egy kvantum meg egy kvantum az egy kvantum? Az nem lehet.

Sajnos a Planck egységet ezeknél a kérdéseknél nem dolgozták ki. De – szerintem – az elektromágneses térnek is kvantumosnak kell lennie. Hiszen a sugárzás is kvantumos (fotonokban mérik). Az energia 1,9561·10⁹ J; ezt már csak el kell osztani a térfogatéval.

Ki tudja? MZ/X vita 2024. szeptember 21., 11:47 (CEST)

felelet

Nincs elektromos kvantum és nincs mágneses kvantum. Csak egyféle kvantuma van, a - mozgó elektromos töltések által keltett - elektromágneses mező terjedésének kvantuma. A Max Planck által definiált kvantum azt jelenti, hogy az elektromágneses energia terjedése nem folytonos, mint addig tudni vélték, hanem adagokban áramlik. Ezek az adagok-"csomagok" a kvantumok. Vagyis ez a fogalom formai leírást jelent.

Az elektromágneses tér oszthatatlan, azt a töltések keltik maguk körül, mindegyik töltés egyenrangú a többivel. A nyugvó töltések csupán elektromos tulajdonságot mutatnak, kapcsolatukat az egyszerű Coulomb-törvény írja le. Ha a töltések mozognak is, akkor már a Biot-Savart törvény is érvényes: a mozgó töltések (az elektromos áram) mágneses teret is kelt. Az 'is' szón van a hangsúly.

A 'nyugvó töltés' ("mint olyan") ugyanolyan különleges, elméleti absztrakció, mint a 'nyugvó tömeg'. A korábban mesterségesnek gondolt 'nyugvó tömeg' fogalmát ("hiszen erő kell a nyugvó állapot eléréséhez") Newton állította a talpára, azzal, hogy a tömeg alapállapota az egyenesvonalú egyenletes mozgás. (Innen kezdődik a fizika forradalma.)

Ugyanez igaz az elektromos töltések világára is. A töltések alapállapota is az egyenesvonalú egyenletes mozgás. A nyugalomban lévő töltés is absztrakció, mint a nyugalomban lévő tömeg.

Tehát a töltések tere az elektromágneses tér, elektromos és mágneses tulajdonságokkal, elválaszthatatlanul. A töltések közötti kölcsönhatásokat az elektromágneses tér adja, kvantált energiaközlés révén. Mindig kvantáltan, legfeljebb makroszkópikus mennyiség esetén ez a kvantálás, adagolás már észlelhetetlen.

A 'foton' szó egy történelmi elnevezése az elektromágneses kvantumnak. Szoktuk helyette is használni, hiszen jóval rövidebb, csupán öt betű; e szó annak köszönheti létét, hogy hamar felfedezték a fénykvantum létezését, akkor még nem tudván, hogy a fény is elektromágneses jelenség, olyan, amelyre az emberi szem érzékeny.

A kvantum térfogata?! Nincs értelmezve. Ahogyan nincs értelmezve egy síkidom térfogata sem. Gondolj például a Faraday-féle kalitkára, vagy a fémburkolatú terekre. Ezekbe nem hatol be az elektromágneses tér (ezt szokás mondani). Miért nem? Talán a kvantumok olyan hatalmasak, hogy a Faraday-rács hézagain nem tudnak átbújni? De nem jutnak át a fémlemez kristályrácsainak sokkal kisebb hézagain sem. Ezek a réseken való kvantum-átbújások csak hasonlatnak jók, de nem a makróvilág hétköznapivá vált tapasztalait kell alkalmazni. Erre kényszerült rá Max Planck - pedig élete végéig kételkedett következtetése filozófiai mélységű helyességében.

vitorla^vita 2024. szeptember 22., 11:40 (CEST)

Változatlanul keresem az elektromágneses tér és az elektromágneses sugárzás kapcsolatát. (Elnézést, eléggé mértékegység-centrikus vagyok.) A tér esetén joule-per-köbméter a számomra megfogható mértékegység, a sugárzás esetén viszont watt-per-szteradián. Ezeket nem tudom összekötni (sem a térfogatot, sem az időt).

A mikrohullámú sütő esetén tudom a magnetron sugárerősségét (nem szokták közölni, hogy mekkora térszögbe sugároz, ezt csak becsléssel tudom megmondani); tudom, hogy két deci vizet mennyi idő alatt melegít fel negyven fokkal, tehát tudom, hány joule az elektromos tér energiája a térfogatra számítva. De az ehhez szükséges összefüggést nem ismerem – sem közelítő, sem elméleti vonatkozásban. Ezt keresem. MZ/X ^vita 2024. szeptember 28., 14:49 (CEST)