Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-09-21

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Elektromágneses mező kvantuma

[szerkesztés]

Elgondolkoztam ezen:

Ha van elektromos kvantum és van mágneses kvantum, akkor lennie kell a térfogati munkavégzésnek is kvantuma. Egy kvantum meg egy kvantum az egy kvantum? Az nem lehet.

Sajnos a Planck egységet ezeknél a kérdéseknél nem dolgozták ki. De – szerintem – az elektromágneses térnek is kvantumosnak kell lennie. Hiszen a sugárzás is kvantumos (fotonokban mérik). Az energia 1,9561·109 J; ezt már csak el kell osztani a térfogatéval.

Ki tudja? MZ/X vita 2024. szeptember 21., 11:47 (CEST)[válasz]
felelet
Nincs elektromos kvantum és nincs mágneses kvantum. Csak egyféle kvantuma van, a - mozgó elektromos töltések által keltett - elektromágneses mező terjedésének kvantuma. A Max Planck által definiált kvantum azt jelenti, hogy az elektromágneses energia terjedése nem folytonos, mint addig tudni vélték, hanem adagokban áramlik. Ezek az adagok-"csomagok" a kvantumok. Vagyis ez a fogalom formai leírást jelent.
Az elektromágneses tér oszthatatlan, azt a töltések keltik maguk körül, mindegyik töltés egyenrangú a többivel. A nyugvó töltések csupán elektromos tulajdonságot mutatnak, kapcsolatukat az egyszerű Coulomb-törvény írja le. Ha a töltések mozognak is, akkor már a Biot-Savart törvény is érvényes: a mozgó töltések (az elektromos áram) mágneses teret is kelt. Az 'is' szón van a hangsúly.
A 'nyugvó töltés' ("mint olyan") ugyanolyan különleges, elméleti absztrakció, mint a 'nyugvó tömeg'. A korábban mesterségesnek gondolt 'nyugvó tömeg' fogalmát ("hiszen erő kell a nyugvó állapot eléréséhez") Newton állította a talpára, azzal, hogy a tömeg alapállapota az egyenesvonalú egyenletes mozgás. (Innen kezdődik a fizika forradalma.)
Ugyanez igaz az elektromos töltések világára is. A töltések alapállapota is az egyenesvonalú egyenletes mozgás. A nyugalomban lévő töltés is absztrakció, mint a nyugalomban lévő tömeg.
Tehát a töltések tere az elektromágneses tér, elektromos és mágneses tulajdonságokkal, elválaszthatatlanul. A töltések közötti kölcsönhatásokat az elektromágneses tér adja, kvantált energiaközlés révén. Mindig kvantáltan, legfeljebb makroszkópikus mennyiség esetén ez a kvantálás, adagolás már észlelhetetlen.
A 'foton' szó egy történelmi elnevezése az elektromágneses kvantumnak. Szoktuk helyette is használni, hiszen jóval rövidebb, csupán öt betű; e szó annak köszönheti létét, hogy hamar felfedezték a fénykvantum létezését, akkor még nem tudván, hogy a fény is elektromágneses jelenség, olyan, amelyre az emberi szem érzékeny.
A kvantum térfogata?! Nincs értelmezve. Ahogyan nincs értelmezve egy síkidom térfogata sem. Gondolj például a Faraday-féle kalitkára, vagy a fémburkolatú terekre. Ezekbe nem hatol be az elektromágneses tér (ezt szokás mondani). Miért nem? Talán a kvantumok olyan hatalmasak, hogy a Faraday-rács hézagain nem tudnak átbújni? De nem jutnak át a fémlemez kristályrácsainak sokkal kisebb hézagain sem. Ezek a réseken való kvantum-átbújások csak hasonlatnak jók, de nem a makróvilág hétköznapivá vált tapasztalait kell alkalmazni. Erre kényszerült rá Max Planck - pedig élete végéig kételkedett következtetése filozófiai mélységű helyességében.
vitorlavita 2024. szeptember 22., 11:40 (CEST)[válasz]
Változatlanul keresem az elektromágneses tér és az elektromágneses sugárzás kapcsolatát. (Elnézést, eléggé mértékegység-centrikus vagyok.) A tér esetén joule-per-köbméter a számomra megfogható mértékegység, a sugárzás esetén viszont watt-per-szteradián. Ezeket nem tudom összekötni (sem a térfogatot, sem az időt).
A mikrohullámú sütő esetén tudom a magnetron sugárerősségét (nem szokták közölni, hogy mekkora térszögbe sugároz, ezt csak becsléssel tudom megmondani); tudom, hogy két deci vizet mennyi idő alatt melegít fel negyven fokkal, tehát tudom, hány joule az elektromos tér energiája a térfogatra számítva. De az ehhez szükséges összefüggést nem ismerem – sem közelítő, sem elméleti vonatkozásban. Ezt keresem. MZ/X vita 2024. szeptember 28., 14:49 (CEST)[válasz]