Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2023-02-12
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-28, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-24 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-26 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-27 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-28 Ma
Pest a Reformkorban
[szerkesztés]
|
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
Jókai: És mégis mozog a föld (Nincs róla szócikk). A harc vége (fejezetcím) Idézet:
Katinka sírt, dühöngött, mérgében kijött minden asszonyi formájából (nincs eszményibb rút,* mint egy dühöngő asszony); de menekvésre nem volt mód, s Csollán Berti mindenre csak azt felelte változatlan hidegvérrel, hogy azt őneki a törvény parancsolta ekképp, s ő tudja, hogy mi a kötelessége.
És azzal megindult a csodálatos nyolcasfogat, még pedig neki a Hatvani utcának, végig az Úri utcán, úgy fel a Váci utcára, onnan ki a Kúria elé, s így a kecskeméti kapun át az országútra; a paripák csengettyűje, az ökrök kolompja, a bivalyok csörgője megtette a maga hatását; a béres közbekongatott a két kézre való ostorral, az oláh legény tilinkózott, s az első csacsira felkapott cigánygyerek a postamarsot+ fújta. Soha ehhez hasonló parádét sem az előtt, sem azóta ehelyütt publikum nem látott.
A történet a Jókai születése előtti évtizedben játszódik. Ezért azonosítom az akkori neveket a jelenlegiekkel.
- Hatvani utca = Kossuth Lajos utca (Hatvani kapu)
- Úri utca (Herrngasse) = Petőfi Sándor utca
- Váci utca = Váci utca (Waitznergasse), A történet idejében a Kristóf tér környéke volt; 1830-tól már egy másik út kapta az Váci út nevet (Waizner Strasse) = Bajcsi-Zsilinszky út
- Kúria = Szemben a Ferencesek templomával, a Curia utca
- Kecskeméti kapu = A Kecskeméti utca torkolata a Kálvin téren
- országút (Üllőier Strasse) = Üllői út (ez vezetett Csollán Berti uradalmához, amely Debrecen és Pest között a Tiszánál terült el; a regény szerint)
Kérdésem arra vonatkozik, hogy ez az útvonal lehetlennek látszik; de vajon miért. Jókainak ismernie kellett Pestet 1871-ben, amikor a regényt írta. Az első az, hogy nem törődött a helysznek hitelességével - írói szabadság. A másodidik az, hogy az említett szereplő valóban ennyire kanyarulatos útvonalon vitte haza a feleségét, hogy megtréfálja. Szokása volt a kemény ugratás.:
- --MZ/X vita 2023. február 12., 11:47 (CET) MZ/X vita 2023. február 12., 11:47 (CET)
- én egy regényt nem vennék helytörténeti dokumentumtárnak :) Xia Üzenő 2023. február 12., 18:36 (CET)