Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2021-10-11

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Vita nyilvánossá tételének törlése

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Most nyilvánosan jelenik meg egy szerkesztő vita a neten itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91vita:MIvanyi
Tartalma egy kissé degradáló a zenekar számára, mivel a szócikk el lett utasítva. Hogyan kérhetném a vita, illetve a netes megjelenés törlését?
A válaszért előre is köszönettel: MIvanyi – MIvanyi vita 2021. október 11., 01:34 (CEST)[válasz]
vélemény
Nem hiszem, hogy a kérdésedben megfogalmazott kérésed teljesülni fog: a Wikipédia minden felületét bárki olvashatja, bárki szerkesztheti.
A vitalapodon olvasható hozzászólások nem degradáló tartalmúak, hanem az előírásaink egyikének rövid tartalmi ismertetése (ami mindenkire vonatkozik).
Mi lexikon vagyunk, nem hírportál. Minden szócikkünk tartalma másodközlés (mondom: lexikon vagyunk). Közléseink hitelességét forrás-megadással biztosítjuk.
Tekintsd úgy a zenekarról szóló szócikk törlését, és ennek magyarázatát, hogy - mondhatnánk így is - „a cikket a kiadó nem fogadta el, a főszerkesztő elmondta indokait”. Igaz, nem levélben (hanem a vitalapodon). Sajnálom, de a Wikipédia - netes felületként - ennyire nyitott, nyilvános! Visszamenőlegesen magánbeszélgetéssé hogyan tehetnénk? Amúgy magánbeszélgetést csak e-mail-pótló alkalmazáson keresztül bonyolítunk le.
vitorlavita 2021. október 11., 05:22 (CEST)[válasz]
Tisztelt Szerkesztő! Köszönöm a választ, de nem teljesen nyugtatott meg. Nem látom, hogy a neten nyüzsögnének a hasonló, Wikipédia tartalmakkal kapcsolatos nyilvános vitacikkek. Az a rossz érzésem van, hogy az, hogy ez pont a mi zenekarunkkal fordul elő, az az én kezdő csetlés-botlásomnak tudható be a Wikipédián és a tapasztaltabbak, ügyesebbek elkerülik az ilyen nyilvános "élve-boncolásokat".
Kissé általánosítva az esetünket, azt természetesen jónak tartom, hogy a Wikipédia vájtfülü művelői számára minden nyilvános, de ál nyilvánosságnak tartom azt, hogy a netre tévedő Mari néni számára is nyilvános egy ilyen vitacikk (aki esetleg azt se tudja, hogy mi fán terem a Wikipédia). A nyilvánossághoz szerintem szorosan hozzátartozik az a doktrína, hogy kik számára nyilvános. Hasonló ez kissé ahhoz, mint amikor a pártok felelőtlenül nyilvánosan veszekednek, vagy ahhoz, mint amikor a tanári oktatói véleményezéseket a házmesterek számára is elérhetővé teszik - ezek nagy károkat okozhatnak. Elismerem, hogy ez egy kényes határmezsgye - de létezik!
Még egyszer köszönöm a választ, MIvanyi vita 2021. október 12., 00:11 (CEST)[válasz]
Kedves @MIvanyi! Határmezsgyére gondolsz? Lehet! De nem a te szócikked az első, nem is a tizedik - nem tartjuk ezt számon, de a Tudakozót nem csak én szerkesztem (immár több mint tíz éve), de lehet, hogy mindkét kezem kell, ha összeszámolhatnám az elhárított szócikkeket, amelyekkel ez idő alatt én találkoztam!
A képzeletbeli számegyenes origója a zérus, amelyen a források számát tüntetnénk fel: a zérus akkor jár egy szócikknek, ha egyáltalán nem ad meg a szerző forrást. Voltak ilyenek is! Az ilyen „szócikkek” tkp. reklámok, legtöbbször egy cég megbízott alkalmazottja írta (hamar kiderül) - mi pedig nem hírportál vagyunk, mi nem közlünk reklámokat. (A Wikipédia adományokból él, minden szerkesztője (regisztrált tagja) önkéntesként dolgozik, a lexikon-készítés lázában égve!)
Születnek olyan szócikkek is, amelyeknek szerzői sajátmagukról írnak! Ha forrást adnak meg, nem lesz eleve elutasított a szerkesztése! Mindenkinek - saját magának is - szabad beírnia egy szócikkbe, hogy a szócikkben szereplő személy - most nagyot mondok - pl. Kossuth-díjas, hiszen ennek forrását bármelyikünk aránylag könnyen ellenőrzi, sok helyről lehet mindenki által elfogadott forrást idézni. És ha a szerző ennek forrásolását elfelejtené (akár sajátmagáról), bármelyikünk ezekből pótolhatja... Nyilván, mert ő egy nevezetes személy.
Ez a fenti két példa a források mérlegeléséneka két véglete. Mondok egy rettentő példát a közbenső helyzet illusztrálására! Jómagam aktív koromban az olajiparban dolgoztam, a központban, geofizikusokkal együtt. Ha végeztünk egy (általában hónapokig tartó) nyersanyagkutató méréssorozattal, arról a csapatunk írásbeli részletes anyagot készített a feletteseink számára. Sokszor többtucat oldalas dossziék készültek, a végükön csupa hivatkozás-felsorolással. Nyilvánvaló, hogy ezek a forrás-megadások nem lexikonba valók, hiszen a laikus olvasó (ha egyáltalán a kezébe kerül a dosszié), nem tud mit kezdeni velük, nem tudja ellenőrizni a bennük foglalt állítások-cáfolatok helyességét, mert nem fér hozzá a hivatkozott dokumentumokhoz (pl. azért, mert a cég üzleti titkát tartalmazza). Ezek a hivatkozott források - bekerülve egy szócikkbe - nem ütik meg a nyilvános lexikon nevezetességi elvárását. Pedig forint-milliókról van bennük szó! Tehát eredményünkről csak akkor születhetne szócikk, ha arról, például, az országos sajtóban olvashattunk volna. Mert nevezetes ügy volt. Különben miért kellene erről szócikk?
vitorlavita 2021. október 12., 02:28 (CEST)[válasz]