Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2021-04-14

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Varga László megyéspüspök oldal frissitése mikor fog megtörténni?

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy Varga László megyéspüspök oldal frissítése mikor fog megtörténni, mert személyhez tartózó alapítvány szerkesztette és a az Alapítvány megbizásából lettek az adatok frisítve fontos lenne a változtatás elfogadása.
--Webbalogh vita 2021. április 14., 10:05 (CEST)[válasz]
válasz
Az oldalakat folyamatosan járőrözik, majd akkor lesz ellenőrizve, ha odaér egy járőr és átnézi. Minden szócikk egyformán fontos, és sok változtatás van, türelmet kérünk. Xia Üzenő 2021. április 14., 10:25 (CEST)[válasz]

Zugló, Székesfővárosi lakótelep, Xantus utca

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy ki volt az utca névadója? És mikor épült a telep?
Adalék: a Zuglói Önkormányzat 38/2017. (IX.25.) önkormányzati rendelete alapján (23. oldal) a Székesfővárosi lakótelep: (ún. Tisztviselőtelep) a Kaffka Margit utca – Bánki Donát utca – Bátorkeszi utca – Bolgárkertész utca – Szervián utca – Kaffka Margit köz által határolt tömb (megj. ez gyakorlatilag a Xantus utca két oldala két telek mélységig) területi védett érték.
Válaszokat előre is köszönöm!
- -Globetrotter19 vita 2021. április 14., 18:58 (CEST)[válasz]
kiegészítés
Én ehhez csak annyit tudok hozzátenni, hogy a Panoráma kiadónál 1964-ben megjelent 'Budapesti útmutató'-ban és és (persze) az 1981-ben megjelent 'Budapesti utcajegyzék'-ben szerepel ez az utca, mindkettőben 'Xántus utca' néven (tehát ékezetesen; a Google is sokszor így listázza). És ez a két könyv feltünteti az utca régi nevét: '930-ik utca'. (Van egy régebbi kiadású ilyen könyvem is, talán az 1950-es évek közepéről, de sehol nem találom...).
Nekem vannak nagyon hézagos emlékeim e vidékről. Gyermekkoromban (mondjuk 1956/60-ig) a gödöllői (és rákosszentmihályi, csömöri stb.) HÉV belső végállomása a Keleti pályaudvarnál volt, a valamikori Ügetőnél. Akkoriban a mai 'Őrs vezér tér' környéke beépítetlen volt, és a mostani HÉV-végállomás helyén HÉV-megálló volt, 'Kertváros' elnevezéssel (ha jól emlékszem). Valóban kertészetek voltak itt, hébe-hóba családi házakkal - mi bolgárkertészeknek neveztük őket (akkoriban kicsit odébb, Rákospalota határában valóban bolgárkertészek éltek).
A Kerepesi úttal párhuzamosan (a Keleti pályaudvar irányában) épült négyemeletes téglaházak - ha jól emlékszem - az 1960-as évek elején épültek fel, az egyik nagybátyám (aki a Százados úti kenyérgyárban dolgozott akkoriban) ezek egyikében akkor kapott lakást. Az ő lakcíme már Bánki Donát utca volt, amit korában Nemzetes utcának neveztek (meddig?). Mondom, ezek a többemeletes épületek még hagyományos téglaépítésűek!
A számozott utcák - gondolom - akkor „keletkeztek”, amikor a Kertvárost beépítendő területté nyilvánították, és átrajzolták a térképüket. A sorszámokról történő utca-átnevezések folyamata valószínűleg az 1960-as években zajlott le.
A Corvina Kiadó 2013-ban kiadta - Ráday Mihály szerkesztésében - a 'Budapesti utcanevek A → Z' című könyvet (ISBN 978 963 13 6182 7). E listában az utca neve már 'Xantus utca' (638. oldal). Magyarázatában névadóként Xántus János (etnológus)t mutatja be, néhány mondatban ('Xantus' vezetéknévvel).
Ebben a Ráday-kötetben az is szerepel, hogy a 'Nemzetes utca' [438. oldal] az 1920-as években létesített 'Vitéz-telep' egyik utcája. Mikor létesítette Horthy a Vitézi Rendet, mit juttatott tagjainak? Úgynevezett 'vitézi telkek'-et... Nyilván, ez a 'Vitéz-telep' is egy ilyen terület volt. Sok kis gazdálkodó telke: családi házzal, aránylag nagy telekkel. A telepnek ez a jellege megmaradhatott a II. világháború utánig. A házak nyilván máig megvannak, felújítva-átépítve, de a nagy telkek azóta - talán az '50-es években - át lehettek parcellázva, új utcákat alakíthattak ki... Akkor születhettek a sorszámozott utcák. Mára pedig védetté nyilvánított lett az így kialakult városrész képe.
vitorlavita 2021. április 17., 12:55 (CEST)[válasz]
Köszönöm szépen. Akkor ez alapján kategórizálom a commons-on. - -  Globetrotter19 vita 2021. május 5., 18:56 (CEST)[válasz]