Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2021-02-21
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-11, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-07 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-08 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-09 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-10 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-11 Ma
Töltésszétválás alapján működő radioizotópos generátor van-e?
[szerkesztés]
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy van-e olyan radioizotópos generátor, mely nem termoelektromos, hanem töltésszétválás alapján megy. Ekkor a radioaktív anyagnak vezetőnek kell lennie, nem kell annyira vezessen mint a fémek, de nem lehet szigetelő. Hogy ne nyelje el a sugárzását, mondjuk legyen cső alakú. Ezt szigetelő foglalatba tesszük, de fémet is rászorítunk jó erősen, és kivezetjük mint az egyik érintkezőt. Egy nála nagyobb fém dobozban van úgy, hogy ne érjen hozzá az oldalához, elég 1 mm távolság is, levegő is lehet benne, nem kell vákuum legyen. Alfa és béta+ sugárzásnál a külső burkolata elnyeli a sugárzást, ami pozitív töltésű, a közepén a radioaktív anyag negatív töltésű lesz. Ekkor a radioaktív anyagban keletkező hő nem hasznosítható, de az úgyis kisebb mint a kiszórt részecske mozgási energiája: lendülete azonos, tömege nagyobb, így sebessége kisebb, a mozgási energia meg lendület*sebesség/2: Iv/2 = mv^2/2. Ha elég nagy feszültségre töltődött a külső burkolata, akkor a részecske mozgási energiája nem hőként nyelődik el a külső burkolatban, hanem a nagy belső feszültség fogyasztja el: a töltése ugyanannyi, így nagyobb feszültségen több energiát ad, így több hasznosul: jobb a hatásfoka. És még egyszerűbb is, nem kell hűteni, nem kell hogy kint hidegebb legyen. És ez béta sugárzóval is megy, ami kisebb hőt termel mint az alfa sugárzó, így fűtéshez nem célszerű. És olcsóbb mint a plutónium 238. Köszönöm aki tud segíteni.
- --84.2.133.246 (vita) 2021. február 21., 10:58 (CET)
- Na az angolban megtaláltam: en:Atomic battery 2.1 fejezet, nincs írva hogy hívják. Szerintem egyszerűbb lenne mint az RTG, és atomreaktorok kiégett fűtőeleme is jó. Béta+ esetén gamma-sugárzás is keletkezik, így béta- esetén lenne jó. Már csak arra kellene rájönni, miért RTG-t használnak, nem ezt.94.27.131.93 (vita) 2021. február 21., 11:38 (CET)
- Na rájöttem. Béta esetén fél MV-nál kezdődik, szóval méteres elválasztó rész lenne, 1 mA/kg nagyságrendű áram, feszültségátalakító ami MV-ot bír, stb. Ha meg nem hagyjuk teljesen feltöltődni, akkor a hatásfoka csökken. 94.27.134.232 (vita) 2021. február 22., 16:53 (CET)