Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2020-12-19

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-20, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-16 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-17 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-18 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-19 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-20 Ma

2020. 12. 16. « 2020. 12. 17. « 2020. 12. 18. « 2020. 12. 19. » 2020. 12. 20. » 2020. 12. 21. » 2020. 12. 22.

Mit láthatunk egy fekete lyuk belsejéből?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Tisztelt szerkesztők! A fekete lyuk felé nézve csak egy nagy feketeséget látunk, ellenkező irányba nézve a csillagokat látjuk, úgy emlékszek megnyúlva. De mi történik a fekete lyuk belsejében, ha átléptük az eseményhorizontot? A középpontjában van a tömege 0 térfogatban, ezen kívül, csak a kívülről beleesett, középpontja felé zuhanó testek vannak benne. Mit látunk ha a középpont felé nézünk, és mit ha ellentétes irányban? Egyébként a tömeg megnő, ha a sebessége megnő, a fénysebesség eléréséhez végtelen mozgási energia kell, kivéve ha a nyugalmi tömege 0, mondjuk a fénynek. Vagyis ha a szökéshez szükséges energia végtelen, a szökési sebesség akkor is a fénysebesség, nem nagyobb nála. Nem ez az egyetlen furcsaság. Azt mondják, kívülről nézve sose éri el valami az eseményhorizontot, csak egyre jobban megközelíti. A saját téridejében viszont véges idő alatt eléri és átlépi. Legyen 2 rendszer: A, B. Az A rendszer normál rendszer, a B nem: az idő egyre gyorsabban telik benne az A-ból nézve: amit B-ben 1 másodpercnek érzékelünk, azt az A-ban 1/2-nek, a következőt már 1/4-nek, stb. Vagyis az A-ból nézve azt látjuk, hogy B-ben a folyamatok egyre gyorsulnak, egyre gyorsabban mennek. Ha a B-beli t időpontot A-belivé számítjuk át, mindig < t0 lesz. Vagyis B-ből úgy látszik hogy A egyre lassul. Viszont aki A-ban van, t0 után B felé nézve mit fog látni B helyén? Ez ugyanis definiálatlan. Jelenleg, a fekete lyuk felé haladónál definiálatlan, hogy az eseményhorizonton, kifele nézve mit fog látni: egy végtelen idős univerzumot, hogy utána mit lát az pláne definiálatlan. Az is, hogy a fekete lyuk elpárolgása után a bentről jövő részecskék számára a külvilág milyen. A kvantummechanikában is van furcsaság: a hullámfüggvény több különböző állapotot ad meg, minden állapothoz a valószínűségét. Amikor például kölcsönhatás van, 2 részecskének van 1-1 hullámfüggvénye. Ezekből kiszámítható a kölcsönhatás utáni hullámfüggvény: megint több állapot van, mindnek van valamilyen valószínűsége. Az állapotok száma akár össze is szorzódhat, vagyis nőhet is. Mi viszont mindig konkrétan 1 állapotot látunk, azt mondják mérésnél a hullámfüggvény összeesik 1 állapotra. A mérés is kölcsönhatás, hogy mi történik, matematikai összefüggésekkel csak úgy tudjuk leírni, hogy mi jöhet ki: bármely lehetséges állapot, adott valószínűséggel: nem esik össze a hullámfüggvény, azt nem tudjuk leírni, hiszen a mérés nem különbözik más kölcsönhatástól. Ehelyett mi 1 állapotot észlelünk, ennyi, a hullámfüggvény meg úgymarad. Megoldás lehet rá, hogy ekkor 1 világból több világ keletkezik, melyek a továbbiakban függetlenek, egymásra hatást kifejteni nem tudnak, így nem is észlelhetők. Vagyis mindig osztódik. Matematikailag nem tudjuk meghatározni, mikor van az amikor össze kell omolnia a hullámfüggvénynek, és valóban, a kvantummechanikai képletekből is az jön ki hogy sose omlik össze a hullámfüggvény: a képletekben nincs összeomlás, csak kölcsönhatás van, melynek eredménye is hullámfüggvény. Szóval a jelenleg ismert fizikatörvényeknél elég nagy definiálatlanság van, lehet hogy az ellentmondásossággal is gond van. Valaki tudja a választ?

--31.46.217.179 (vita) 2020. december 19., 12:35 (CET)

A válasz, hogy semmit, mert ripityára szedne a gravitációbeli különbség, atomjaidra esnél szét még mielőtt az eseményhorizontra érnél. A másik válasz, hogy senkinek fogalma sincs róla, és megvizsgálni sem tudnák, mert semmi nem jön vissza belőle, tehát az információ sem jönne vissza. [1] Aztán van még a hologramelmélet, ami szerint a feketelyuk másik végén a belekerült dolgok lenyomatot képeznek a holografikus világ burkán. Valszeg sosem fogjuk megtudni. :) Xia ^Üzenő 2020. december 19., 16:03 (CET)

A gravitáció miatti megnyúlás az eseményhorizont elérése előtt van akkor? Azt hittem az átlépése után. Mindenesetre bekerül a részecske, arra lennék kíváncsi hogy ott bent a jelenlegi elmélet szerint mi látható? 94.27.135.80 (vita) 2020. december 19., 16:40 (CET)

Hozzászólás

Tekintsük azt az esetet, amikor valaki lent van az úszómedence alján. Ha fölfelé néz, nem lát keresztül a víz felszínén, az olyan, mint egy tükör. A jelenség oka a teljes visszaverődés.

A törésmutató függ a közeg sűrűségétől. A fekete lyukban a sűrűség tart a végtelenhez. Ezek szerint nem lehet kilátni belőle, mert a fény teljes visszaverődéssel visszatér a fekete lyuk belsejébe, tehát úgy viselkedik, mint egy tükör. MZ/X ^vita 2020. december 25., 12:19 (CET)

A válasz funkció nem működik. Ha a folyadék elég sűrű, akkor belőle a fény nem tud kijutni, tehát lentről tényleg tükörszerű, viszont kívülről a fény be tud jutni a vízbe! Ugyanígy, a fekete lyukba is kívülről bele lehet menni: fénynek, részecskéknek, azok láthatók lehetnek. Egyébként az elmélet szerint a fekete lyuk közepén csak a teljes tömege 0 térfogatban, tehát végtelen sűrűséggel. Ennek egy környezetéből a fény nem tud kijutni: mi ezt látjuk mint fekete lyukat, ami már nem 0 térfogatú! Az elmélet szerint ez nagyjából üres, és csak a fekete lyukba beleesett, annak középpontja felé zuhanó testek vannak benne: meglehetősen megdolgozva, nem eredeti állapotukban. 79.122.26.41 (vita) 2020. december 25., 21:55 (CET)

válasz

A NASA témával foglalkozó cikke szerint azért nem látunk semmit, mert a fekete lyuk elképesztően tömör valami. A legsűrűbb átlátszónak mondható anyag egy fém ötvözet[2] , 0,89 t/m³ , pl. az ólom a kb. 10x-es 11 t/m³ sűrűsége miatt már nem lehet átlátszó - míg a fekete lyukaknak 4¹⁴t/m³ körüli a sűrűsége [3]. Tehát átlagosan billiárdszorosan sűrűbb.

A neutroncsillagokban összeroppantak az atomok, és egyetlen nagy atommaggá álltak össze, ami általában ennél is 3x sűrűbb, a neutroncsillag nagyjából 11¹⁴t/m³. Tehát a jelenleg általános vélekedés szerint az atommag maradványok a fekete lyukak közepén tömörödnek össze, a többi részen meg mindenféle sugárzás és szubatomi részecske alkot egy masszát, amit a lyukban lévő anyagok energiája tart felfújva.

Tehát a látás mint érzékelés nem ilyen körülményekre lett kitalálva. A tér torzulása miatt benn nem értelmezhetőek a látásnál alapvető mikrogravitációs térfogalmak, a "merre" és "egyenes". Másrészt már a nap koronája is olyan intenzív sugárzást okoz, amit a földről sem vagyunk képesek elviselni, és ha ráadásul benne lennénk?. A fekete lyukban az energiák pedig hatványozottan nagyobbak. – Rodrigó ⇔ 2020. december 28., 18:16 (CET)