Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2017-11-11

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-03, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-30 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-31 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-01 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-02 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-03 Ma

2017. 11. 8. « 2017. 11. 9. « 2017. 11. 10. « 2017. 11. 11. » 2017. 11. 12. » 2017. 11. 13. » 2017. 11. 14.

Hang

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Van-e a hangnak súlya ?

--121.210.173.33 ([[User vita:121.210.173./

Az akusztika nem foglalkozik ilyesmivel. A hangsúly és a hangsúlyozás lingvisztikai (nyelvészeti) fogalom Hangsúly (nyelvészet), esetleg zenei: Hangsúly (zene). De, amit egy komoly ember mond, annak "súlya van"! MZ/X ^vita 2017. november 11., 17:33 (CET)

A hang: a levegő (és egyéb hangvezető közeg) mechanikus rezgése. (Konkrétabban: a nagyjából 20 és 20000 hertz közötti tartományban levő rezgéseket nevezzük hangnak, mert az emberi fül erre a rezgéstartományra érzékeny).

Tehát a hang: rezgés. A rezgésnek meg nincs súlya. Súlya azoknak a testeknek van, amelyekre gyorsító erő hat, és gyorsuló mozgásukban valamilyen felfüggesztés, alátámasztás, és/vagy súrlódás, közegellenállás akadályozza. A hang: rezgés, vagyis mechanikai hatás egyik közvetítési módja - vagyis nem test.

Kétféle mechanikus rezgési mód ismeretes: a transzverzális és a longitudinális mód. A hang a közeg longitudinális hullámmozgásával terjed: a közegben sűrűsödési és ritkulási helyek követik egymást. Így a hangrezgések nyomáshullámok egymásutániságát jelentik, de mivel a közeg részecskéi helyüktől nem távolodnak el, egyensúlyi helyzetük körül mozognak előre-hátra, ezért makroszkópikus gyorsulásuk nincs, így e vonatkozásban súlyukról sem beszélhetünk. (Mindezek ellenére nyomóerőt kifejtenek, ha szilárdabb közegbe ütköznek. A két közeg között ütközés játszódik le, a rezgő hatás további sorsát ez határozza meg...)

vitorla^vita 2017. november 11., 20:05 (CET)

Kiegészítés

A válasz első eleme az, hogy a súly a gravitációs térben a térerősség nagysága által a tömegre ható erő. Ez tehát olyan erő, amely a nyugvó tömegre is hat; a test mozgásállapota változatlan.

Másodsorban megkülönböztetünk súlyos tömeget és tehetetlen tömeget. Newton második törvénye értelmében ez az erő a test mozgásállapotának megváltozásából származik.

Harmadsorban, meg kell mondani, hogy melyik kölcsönhatás milyen tulajdonságú testre hat. Ezért például a gravitációs kölcsönhatás tárgya a tömeg; az elektrosztatikus kölcsönhatás tárgya a villamos töltés. Az erőtér nagysága az egységnyi töltésre ható erő.

Következtessünk mindebből a hangra, mint jelenségre. Megállapíthatjuk, hogy nincs olyan elemi test, amelyre a kölcsönhatás felírható lenne. Nincs olyan tulajdonságú tárgy a hangtanban, amelyre, mint nyugvó valamire valamilyen erőtér leírható volna. A súlyerővel analóg tulajdonságot a hangtan nem ismer.

Ezzel szemben igenis ismerjük a testek mozgásállapotának megváltozásából származó erőt. Igaz, ezt nem erő formájában, hanem hangnyomás formájában írjuk le. Másképpen fogalmazva: a részecskék mozgásállapotának megváltoztatása nagyon is igényel energiát (és a vele társított fizikai mennyiségeket).

Végül, de nem utolsósorban: megkülönböztetjük a részecskék rezgését, mint mozgást, a hang terjedéséből származó mozgással. Például egy méter távolságban a 440 Hz frekvenciájú hang ott helyben a részecskék mozgását eredményezi: amplitúdóval, sebességgel és gyorsulással meghatározható módon. Ugyanezt 100 méterrel messzebb még nem érzékelhetjük, ha a hang terjedéséhez szükséges idő még nem telt le. Ha azonban letelt, a hang "odaért", akkor ott a részecskék éppúgy a 440 Hz által meghatározott mozgást végzik, mint a hangforrás közelében. Vagyis a hang által megmozgatott részecskék két kölcsönhatás által meghatározott módon mozognak. Ez a rezgés és a terjedés összege.

Mivel mindét jelenség a mozgásállapot megváltozásával jellemezhető, ez dinamikus, és nem nyugvásbeli; azaz: nem térerő által meghatározott erő, nyomás, energia, munkavégzés (akárhogyan is próbáljuk megfogalmazni). MZ/X ^vita 2017. november 13., 16:17 (CET)