Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2016-01-23

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fényhasznosítás és hatásfok összefüggése

[szerkesztés]
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Egy 3000 K-es színhőmérsékletű LED-en az van hogy Ra: >80 (ez is érdekelne mit jelent), fényhasznosítása 806 lm / 10 W = 80,6 lm/W. Az van rajta hogy Power factor: >0,50 de hogy lehet ilyen nagy a hatásfoka? A cd definíciója: 540 THz-en 1 sr térszögbe 1/683 W-tal sugároz. lm = cd*sr, tehát 540 THz-en (555 nm) 683 lm/W a fényhasznosítás 1-es hatásfoknál. Tudtommal a látható fény 380 (790 THz) nm - 780 nm (385 THz) között van. Hullámhossz = fénysebesség * frekvencia, a fotonenergia a frekvenciával egyenesen arányos, és a lm foton darabszám / idő dimenziójú valóban, vagyis ha más a fény színe, ennek kell ugyanannyinak lennie: így tudjuk kiszámítani hogy más színűnél mekkora a fényteljesítmény. De ez legrosszabb esetben is (380 nm-es kék fény) 467 lm/W, vagyis csak 0,17 a hatásfok, így 0,17 > 0,5 nem teljesül. Köszönöm. 2A01:36C:1401:5E5:742C:7B3F:F20D:E586 (vita) 2016. január 23., 21:00 (CET)[válasz]

Itt olvashatsz róla bővebben Fényhasznosítás egyéként jó lenne, ha nem zavarnád ennek a projektnek a működését. Tambo vita 2016. január 23., 21:13 (CET)[válasz]
"jó lenne, ha nem zavarnád ennek a projektnek a működését": te miről beszélsz?
Még a kérdés feltevése előtt láttam a cikket. Azért kérdeztem, mert úgy nézem, a lámpagyártók csalnak a hatásfok feltüntetésével, vagy nem tudják, hogy is kell kiszámítani. 2A01:36C:1400:288E:742C:7B3F:F20D:E586 (vita) 2016. január 23., 21:27 (CET)[válasz]
Szerintem ezzel a problémával (ha helyes a levezetésed) a gyártót és/vagy a fogyasztóvédelmi hatóságot érdemes megkeresni. – Dodi123 vita 2016. január 23., 21:30 (CET)[válasz]
Azért kérdezem, mert nagyon úgy néz ki hogy egyik gyártó se tudja hogy is kell kiszámítani a hatásfokot. Vagy nem akarja tudni. Vagy beleszámítja a nem látható fényt, vagy akármi. 2A01:36C:1400:288E:742C:7B3F:F20D:E586 (vita) 2016. január 23., 21:39 (CET)[válasz]
Ha regisztrálnál, akkor kifejteném. Tambo vita 2016. január 23., 21:38 (CET)[válasz]
Van vitalapod, oda is lehet írni. 2A01:36C:1400:288E:742C:7B3F:F20D:E586 (vita) 2016. január 23., 21:39 (CET)[válasz]
Sőt! Ez is van ez Üdv. Tambo vita 2016. január 23., 21:44 (CET)[válasz]

A power factor nem hatásfok, hanem teljesítménytényező (cosφ). – Rlevente üzenet 2016. január 23., 22:32 (CET)[válasz]

A hatásfokról itt olvashatsz bővebben itt. Lehet, hogy meglepő, de egy normál izzó a fényre általában a felvett teljesítmény kb. 5%-át hasznosítja fény formájában, míg a többi hővé alakul. Persze ennek semmi köze a fáziseltolódáshoz. Az egy más kategória. Tambo vita 2016. január 23., 23:10 (CET)[válasz]

Azt nem értem, hogy a hatásfokról hogyan olvashatok bővebben a Fáziseltolódás cikkben, az viszont biztos, hogy az angol power factor kifejezés a váltakozó áramú hálózatokban a hatásos és a látszólagos teljesítmény hányadosa, magyarul teljesítménytényező (cosφ), aminek semmi köze a hatásfokhoz. Ld. pl. itt vagy itt. Sajnos a huwiki cikkek elektrotechnikai/erősáramú területen nagyon vacakok. – Rlevente üzenet 2016. január 23., 23:55 (CET)[válasz]

Hát akkor etessük a trollt. A hatásfok nem azonos a teljesítménytényezővel. Ha igaz, hogy nincs perpetum mobile, akkor a hatásfok mindig kisebb, mint 100%. A fáziseltolódás, más néven (cosφ) egy váltakozó áramú hálózatban egy időbeli eltolódást jelent az áram és a feszültség között. Mivel ennek csak az azonos időbeli vektora hasznosul, ezért a köztük arányos szöggel arányos rész meddő teljesítménnyé alakul. Következésképpen a teljesítménynek csak egy része hasznosul P= U×I×(cosφ). Míg a meddő teljesítmény Q=U×I×(sinφ). A látszólagos teljesítmény köztük levő összefüggés pedig Püthagorasz tételével számítható. A vektorábra itt látható: itt. Teljesen más dolog a hatásfok. Minden átvitelnek van egy vesztesége. Ez a hatásfok. A fentiekben erről kívántam véleményt nyilvánítani. Tambo vita 2016. január 24., 00:34 (CET)[válasz]

Ez lemaradt: S2=P2+Q2 Következésképpen nincs szó semmiféle hányadosról. Tambo vita 2016. január 24., 01:17 (CET)[válasz]

Szóval ha valaki nem tud tökéletesen angolul, és azt hiszi a "power factor" hatásfokot jelent, akkor az troll, vagyis szándékosan idegesíteni akar valakit. Mostmár ezt is megtudtam, ezért tehát érdemes volt itt a tudakozóban érdeklődni. Mik ki nem derülnek. Eltévesztettem az angol kifejezés jelentését, ennyi. Az engem trollnak nem nevezőktől elnézést kérek, hogy feltartottam őket. 2A01:36C:1400:29B8:742C:7B3F:F20D:E586 (vita) 2016. január 24., 11:07 (CET)[válasz]

Természetesen nem kell tudni mindenkinek angolul. Viszont a LED egyenáramról működik. Tehát a power factor valószínűleg nincs rajta az adatlapján. Tambo vita 2016. január 24., 11:25 (CET)[válasz]
220-240 V, 50-60 Hz váltakozó feszültségről üzemel, egyenirányítóval. Boltban kapható E27-es foglalatú LED világítótest. 2A01:36C:1400:29B8:742C:7B3F:F20D:E586 (vita) 2016. január 24., 11:28 (CET)[válasz]
Ha valóban az van rajta, hogy Power factor: >0,50, akkor ez egy nagyon pocsék LED-es lámpa. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a felvett teljesítmény majdnem fele kárba vész. Amennyiben nem egyetlen LED van beépítve, akkor szükségtelen az egyenirányító. Általában elegendő, ha antiparalel kötik a LEDeket. Az emberi szem nem tudja követni, hogy az adott félperiódusban az egyik éppen nem világít. Tambo vita 2016. január 24., 11:51 (CET)[válasz]
NEM! Ha a Power factor: >0,50, az nem azt jelenti, hogy a felvett teljesítmény majdnem fele kárba vész. A meddő teljesítményt egy fogyasztó fel sem veszi a hálózatból. A hatásos teljesítmény időfüggvénye mindig pozitiv (vagy éppen nulla), vagyis azt folyamatosan felveszi a fogyasztó a hálózatból. A meddő teljesítmény időfüggvénye egy dupla frekvenciájú szinusz-hullám, vagyis amit az egyik félperiódusban felvesz, azt a másikban leadja, vagyis leng. (Ld. pl. itt a zöld színű függvényeket: http://www.vgt.bme.hu/okt/bsc_ele/valto_5.pdf) Ezért meddő. Semmi köze a hatásfokhoz. A hatásfok egy rendszer felvett és leadott (wattos) teljesítményének a hányadosa. A LED pedig tényleg egyenáramú, de vannak olyan fényforrások, amikbe beépítik az egyenirányítót is, hogy a hagyományos 230V 50Hz-es lámpatestekben is lehessen használni őket. Ezeknél már lehet értelmezni a power factort, ami azt mutatja meg, hogy a fényforrás mint fogyasztó mennyire induktív. – Rlevente üzenet 2016. január 25., 08:38 (CET)[válasz]
Szerkesztési ütközés után

A hatásfok két azonos mennyiség hányadosa. Esetünkben ezek: a sugárzott teljesítmény. A fényhatásfok két különböző mennyiség hányadosa. Az egyik a fényáram, a másik a sugárzott teljesítmény. Angolul két szó van erre: efficacy és efficiency.

A sugárzás vizuális részét a láthatósági függvény határozza meg, egy haranggörbe formájú ábrával jellemzik, és csúcsértéke 540THz környékén van. Azért, hogy a hatásfok és a fényhatásfok között egyértelmű legyen a kapcsolat, a mérésekhez 540THz frekvenciájú monokromatikus sugárzást használnak (amely viszont tű alakú függvény). MZ/X vita 2016. január 24., 12:32 (CET)[válasz]

Kiegészítés

Az Ra magyarázata a színvisszaadás lapon megtekinthető. MZ/X vita 2016. január 25., 21:28 (CET)[válasz]