Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2014-12-05

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Rántás, rántotta, rántott

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Megrántotta a derekát az edzésen, kirántotta a húst, rántottát kért reggelire, rántással szereti a főzeléket, egy rántással kihúzta kardját...
Látszólag semmi közük egymáshoz, de miért közös bennük a ránt? Egyik-másik esetben még érteni vélem, de messze nem mindegyikben.
----Karmela posta 2014. december 5., 11:00 (CET)[válasz]
adalékok
A Magyar értelmező kéziszótár két ránt igét különböztet meg, annyira, hogy két szócikk van róluk:
ránt1 hat különböző jelentésárnyalata van, mindegyiknek a lényege a hirtelen mozdulat (ez van a definíciójában). Példák: magához ránt, magára ránt, vállat ránt, kardot ránt, felrántja a kabátját, sárba ránt, nagyot ránt.
ránt2 ezt az teszi, aki főz (semmilyen utalás nincs ránt1-re): <élelmiszert> lisztben,tojásban, zsemlemorzsában megforgatva bő zsiradékban kisüt. (Ritkán, de használják beránt értelemben is.)
A rántás szónak is két szócikke van, pedig mindkettő a ránt2-re gondol: a rántás1 szó az elvontabb, magát a cselekvést jelenti, a rántás2 pedig tárgyat jelent, az előbbi művelet eredményét.
A rántott és a rántotta szavak is a ránt2-re utalnak.
Nekem nincs ötletem, hogy a két cselekvésnek (ránt1 és ránt2) mi köze egymáshoz. A ránt1 szót régebbinek gondolom, honfoglaló őseink szava lehet. A rántásról, rántott levesről, kirántott húsról mióta tud a magyar konyha, arról nekem fogalmam sincs: a ránt fogalma milyen művelethez hasonlítva, mihez képest jött be ebbe a szaknyelvbe?
vitorlavita 2014. december 5., 14:15 (CET)[válasz]
Köszönöm, hogy utánanéztél! Érdekes ez a két azonos alakú, de egymástól független ige. Talán valaki kirukkol még az etimológiájukkal is. --Karmela posta 2014. december 5., 23:18 (CET)[válasz]

Az Etimológiai szótár a mozgást jelentő 'ránt' eredetét nem ismeri, de a végén levő "t"-t utólagosan hozzátevődöttnek tartja. A szót a 'reng' családjához sorolja, de kábé ez az, amit tudni lehet róla. A 'rángat' már képződmény, a 'ráng' nyelvújítási kreáció.

A főzési 'ránt' eredetileg 'rát' alakban volt megtalálható, és edényben, zsírban sütés értelemben adatolták. Az "n" beépülése tájnyelvi típusos alakváltozás, de lehet az oka a másik 'ránt' szó is. Végeredményben két ismeretlen eredetű, de egymással nem rokon szó. - Orion 8 vita 2014. december 6., 00:34 (CET)[válasz]

Így most már minden kikerekedett róluk ami csak tudható: két külön ige, rán és rát az eredet. Köszönöm, hogy utánanéztetek! --Karmela posta 2014. december 6., 01:09 (CET)[válasz]
Vélemény

A Magyar Értelmező Kéziszótár ismeretlennek tekinti mindkét szó forrását. Tekintettel a magyar szavak történetiségére, úgy sejtem, hogy az élelmiszerre vonatkozó változtat a német einbrennen többé-kevésbé sikeres fordítása. Lehetséges még a brat, braten is. A szó hangalakja nem valószínűsíti a szláv eredetet. MZ/X vita 2014. december 9., 12:48 (CET)[válasz]