Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2013-10-10

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-29, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-26 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-27 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-28 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-29 Ma

2013. 10. 7. « 2013. 10. 8. « 2013. 10. 9. « 2013. 10. 10. » 2013. 10. 11. » 2013. 10. 12. » 2013. 10. 13.

Mutáció

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Jelen kérdésemet továbbítottam a biosz-portálra, de mivel a vitalapon már évek óta nincs forgalom, ezért úgy véltem, inkább fel teszem itt is a kérdésemet.
Létezik-e vagy létezhet-e olyan tényező, amely egy egész szervezetet képes mutációra kényszeríteni úgy, hogy az a bizonyos szervezet az átalakulás következtében nem pusztul el, hanem egy teljesen új, a korábbitól eltérő szervezet jön létre?

--Prücsök ^Panaszkönyv 2013. október 10., 18:34 (CEST)

válasz

Látom, hogy a Wikipédiában nem érzed magadat elveszettnek - így egy kicsit csodálkozom, hogy a mutációról szóló szócikkünkre nem találtál rá!

Szó mi szó, amikor én tanultam a mutációról, a gimnáziumban, ezelőtt fél évszázaddal, akkor azt a példát is mutációnak neveztük (így tanultuk), amikor a kép - emlékeim szerint - a normál termetű társa mellett egy rövid lábú kecskét ábrázolt. Vagyis, szemben a szócikkünk szűkítő fogalom-definíciójával, egy komplett szervezetet (hogy utaljak a te szóhasználatodra!) is neveztünk mutációnak. A lényeg az, hogy egy ilyen változást egy faj mutációjának akkor nevezzük, amikor a keletkezett új tulajdonság örökítődik, rejtetten vagy nyíltan (erről a genetika tud sokat beszélni).

A kérdésedet túl elvontan fogalmaztad meg, te tudod, hogy miért! Nem kellett volna... A genetikai tudás, gyakorlat formájában, az emberi kultúrában már az ősidők óta létezik - igaz, akkor még fogalmuk sem volt a DNS-ek létezéséről! De gondold meg, hogy az az ősember, aki a dúsabb kalászú gabona magvait tette el a következő vetéshez, aki a dúsabb bundával felnövő barikákat nevelte kossá és jerkévé, s tartotta meg (nem ette meg 1-2 éves kora előtt), az az ősember tulajdonképpen egyfajta mutáns egyedeket hagyott továbbszaporodni.

Nemcsak a hatujjú ember a mutáns. A szokásosnál több szemből álló gabonakalász is, a hosszabb szőrű bunda is mutáció eredménye. Ugyanis ezek a különbségek a génállományban lévő különbségekre vezethetők vissza.

És a fajok, amióta csak már annyira bonyolultak, hogy DNS-eket tartalmazhatnak, a génmutációk révén produkálják sokféleségüket. Hány millió éves a biológia tárgya?

Azt kérdezted, hogy „létezik-e vagy létezhet-e olyan tényező”! A törzsfejlődés a mutációk sorozatából áll, vagyis e „tényezők” nélkül nem létezne. Vagyis a „tényezők” léteznek!

Ha azt kérdezed, hogy tkp. milyen hatások váltják ki a gének megváltozását, akkor várj egy újabb, ehhez értő szerkesztőtárs válaszára!

vitorla^vita 2013. október 10., 20:22 (CEST)

válasz2

Nem én leszek az a szerkesztő, mert én nem értek a biológiához jobban, mint egy gimnazista. De pusztán logikai alapon megjegyezhető, hogy a kérdésed, Prücsök, tényleg túl általános. Mit értesz az alatt, hogy az egész szervezet mutációja? Ha valami központi szerv vagy egyéb alkatrészt mutálódik, az az egész szervezetre kihatással lehet, ez az egész szervezet mutációja? Hány generáción belül kell az átalakulásnak lezajlania? Milyen mértékű legyen? Gondolom, a bőr vagy a szirmok színének megváltozása, noha az egész élőlény megjelenését feltűnően változtatja meg, nem ide tartozik, hiszen ez az iskolai példák alapesete, de egy módosult, esetleg szervre hasonlító alkatrész a folyadéknyomás fenntartására egy növény szárában nagyon is az lehetne. Megnövelné az életben maradása esélyeit száraz környezetben, vagyis a hatása jelentős lenne.

Az az érzésem, hogy egyidejűleg több alkatrész megváltozása érdekelhet. Gyanúm szerint minél jelentősebb a változás, annál kisebb az esély az élőlény életben maradására. Több tényező egyidejű mutációja pedig sokszorosan csökkentheti az életben maradás esélyeit. De a kevés esély sosem nulla esély, tehát a válasz a "létezhet-e" kérdésre elméletileg mindig igen marad. De én nem tudom elhinni, hogy az X-menben és máshol látható mutánsok a valóságban megszülethetnek. Pláne ennyi különböző fajta. Az Univerzum teljes életkora sem lenne elég ilyen variációk véletlen kikombinálására.

Hogy ezt milyen tényező idézheti elő, akkor szerintem minél bonyolultabb a sikeres változás, annál közelebb juthatunk ahhoz a tényezőhöz, amelyet sokan úgy hívnak, hogy Isten. - Orion 8 ^vita 2013. október 11., 15:07 (CEST)

válasz 3

»Létezik-e vagy létezhet-e olyan tényező, amely egy egész szervezetet képes mutációra kényszeríteni« Ilyen lehet sok vegyi anyag, illetve az ioniizáló sugárzások

»hanem egy teljesen új, a korábbitól eltérő szervezet jön létre?« No, ehhez viszont szaporodnia kell, például bimbózás útján

A magasabbrendű élőlények egyetlen sejtből álló utódot hoznak létre, és ez már hordozza a mutáció következényeit. De az eredeti szervezet nem hordozhatja, csak az utódsejt (például megtermékenytett petesejt). Ez aztán vagy túléli amutáció következményeit, vagy nem. Vagy képes lesz tovább örökíteni a mutáció következtében létrejött tulajdonságokat, vagy nem. Gondolj egy mutációt tartalmazó öszvérre! Az öszvér nem képes továbbörökíteni a tulajdonságait, akár mutálódott, akár nem. MZ/X ^vita 2013. október 11., 21:26 (CEST)

válasz 4

Mondjuk, 200 000 ével ezelőtt létrejött a Homo Sapiens a Homo Heiderbergiensisből. Az eltérés olyan csekély volt (valószínűleg), hogy észrevehetetlen volt. Csak több további mutáció után kezdett észrevehetővé válni a különbség. MZ/X ^vita 2013. október 11., 21:30 (CEST)