Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-12-10
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-07, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-03 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-04 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-05 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-06 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-07 Ma
2012. 12. 7. « 2012. 12. 8. « 2012. 12. 9. « 2012. 12. 10. » 2012. 12. 11. » 2012. 12. 12. » 2012. 12. 13.
Miért fehér a hó?
[szerkesztés]
|
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy miért fehér a hó?
- félválasz
- Tudjuk, hogy az általunk fehérként érzékelt fény egy keverék, prizmával szétbontható az összetevőire, a szivárványszínekre. Ha valami piros színű, akkor a fehér szín elemeiből csak a pirosat veri vissza, és az jut el a szemünkbe. Ha valami fehér, az azért fehér, mert a napfény összes színösszetevőjét egységesen visszaveri. Most már csak az a kérdés, hogy a hó kristályai nagyobb tömegben miért verik vissza az összes színt. A jég eredetileg teljesen átlátszó, akár az üveg, így minden fényt átenged, nem ver vissza semmit. Ettől éppen láthatnánk feketének is, hiszen a fekete is attól az, mert minden színű fényt elnyel. De a jég és az üveg átlátszó, tehát a mögötte levő tárgyak fényét látjuk.
- De leginkább az olvadásközeli jég átlátszó, az erősebben fagyott jég fehér lesz. Nehéz feladat nagyon hideg és átlátszó jeget készíteni, az északi jégszállodák építői ezt jól ismerik. A kifehéredő jégnek valami a belső szerkezetében változik, légbuborékok jelennének meg, repedések? Nem tudom, ezt a következő szerkesztőtársunk fogja megmondani. - Orion 8 vita 2012. december 10., 19:09 (CET)
- másik félválasz
- A szilárd víz, vagyis a jég kristályos szerkezetű. A homogén módon kikristályosodott víz a kristályrács főtengelyei mentén áteső fénynyalábok szempontjából átlátszó. Az ehhez képest ferdén beeső sugarak a vízkristályon áthaladva megtörnek, optikai csalódást okoznak, miként a patakmeder, vagy a vödör fenekét is magasabban látjuk, ha a vízbe nézünk. Vagyis, a fagyott víz, a jégkristály - ha mesterségesen állítjuk elő, megfelelő fizikai körülmények között (lassú és nagyon egyenletes hűtés!) - valóban átlátszó, miként Orion írja. - A természetben ez a fizikai körülmény nem áll fenn! Az itt előforduló jegek nem monolit kristályszerkezetűek! A jég minden literje - a lehűlés kezdetétől - milliónyi kis kristályosodási csírát tartalmaz (pl. porszemek körül) - így a lehűlés folyamatában nem is alakulhat ki monolit kristálytömb. Ezért a jégfelszínre beeső fénysugár a jég belsejében, a milliónyi - magában monolit szerkezetű - kristály-elemen áthaladva milliónyi fénytörést szenved el, mire az a szemünkbe jut. És ezek összhatásaként látjuk a jeget fehérnek! -
vitorlavita 2012. december 10., 20:01 (CET)
- ami még kimaradt
- Eddig a jégről volt szó. Mi a helyzet a hóval? - Az is fagyott víz. Kristályos. Csak annyira kevés vízmolekula kapcsolódik - a lefelé szállingózás alatt - a kristályosodási csírákhoz, hogy nem alakul ki tömör jégszemcse, hanem laza szerkezetű, ágas-bogas ún. hókristályok. A hókristályok is - rácsszerkezetbe rendeződött - vízmolekulákból állnak. Ezek is a rájuk eső fényt vagy visszaverik, vagy áteresztik magukon. Az ágas-bogas szerkezet csak fokozza a fényszórást. Még ha a milliárdnyi részből álló hó (vagy jég) egyes hó- (vagy jég-)kristályai prizmaként viselkednének is, és színekre bontanák a fehér fényt, ezen színek intenzitása oly csekély - a „prizmák” kis száma miatt -, hogy e színes fények nem érvényesülhetnek valamifajta szivárványként. Végeredmény: fehér fényben a hó tökéletesen fehér. - A megfelelő fizikai feltételek között kikristályosított cukor is áttetsző! De ha porrá törjük, a porcukor tökéletesen fehér! (A finom porrá tört - eredetileg színtelen - üveg is!) A magyarázat ugyanaz! - vitorlavita 2012. december 11., 00:36 (CET)
- A fehér szín nem szín. Az a színek összessége! Szóval a hó olyan mint a jegesmedve szőre. Annak sincs színe csak amikor megtörik rajta a fény fehérnek látjuk!– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Guidearmy (vitalap | szerkesztései) 2012. december 11., 19:34 (CET)
Hidegallergia
[szerkesztés]
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
Pontosabb kérdés híján a Google találatait javaslom nézegetni. - Orion 8 vita 2012. december 10., 19:14 (CET)