Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-11-20

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hub, Switch, Router

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mi a különbség a Hub a Switch és a Router hálózatok között?!
A választ előre is köszönöm:)
--31.46.142.55 (vita) 2012. november 20., 17:33 (CET)[válasz]

tipp

Én nem vagyok hálózatépítő szakember (de te annak készülsz - a kérdésed alapján gondolom ezt...). Ezért bemásoltam a kérdésedet a „gugli”-ba - íme, az eredmény:
Google Keresés(mi a különbség a Hub a Switch és a Router hálózatok között) találati lista
Az első harminc találatból (tovább is lehet nézegetni) legalább a fele a te kérdésedet boncolgatja...
vitorlavita 2012. november 20., 23:28 (CET)[válasz]
válasz

--Rodrigó 2012. november 21., 08:56 (CET)[válasz]

Kik voltak Mezopotámia őslakói

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
--91.146.185.207 (vita) 2012. november 20., 17:57 (CET)[válasz]

válasz

Erre a kérdésre csak viszonylagos választ tudunk adni!
Kattints a címben lévő linkre! Ebből az derül ki, hogy az itt élt/élő népek közül legelőször a sumereknek volt írásuk.
Nem a sumerek voltak az őslakosok, hiszen ez a vidék - a Kaukázus és a sivatagok között, a két nagy folyóval - jó megélhetést nyújtó terület, sohasem volt lakatlan! De a sumerek előtt (vagyis ötezer évnél régebben) itt élő népek kultúrája nem ismerte az írásbeliséget - így nemzetiségük is nehezen határozható meg!
vitorlavita 2012. november 20., 19:43 (CET)[válasz]

kőhajításnyira, arasznyira

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
== Mit jelent és honan ered ,hogy kőhajításnyiraés arasznyira? ==
--84.1.109.94 (vita) 2012. november 20., 19:57 (CET)[válasz]
válasz
Lásd: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-03-17#kőhajításnyira, arasznyira. – b_jonas 2012. november 20., 20:23 (CET)[válasz]

Távcsövek elmélete

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mik a távcsövek jellemző adatai?Mit jelentenek a távcsövekre (kukker)írt viszonyszámok?
--188.36.11.170 (vita) 2012. november 20., 20:45 (CET)[válasz]

válasz

Van egy nagyon részletes szócikkünk a távcsövekről (klikk!), némi irodalommal (a távcsövek elméletéről - hiszen ez a kérdésed címe).
Amit viszont a kérdésben fogalmaztál meg („kukker”!, viszonyszámok), ahhoz egy régi válaszunk: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-06-07#távcső
Kielégítő a válaszunk?
vitorlavita 2012. november 20., 23:01 (CET)[válasz]

A szócikk bőven ad olvasnivalót, de a távcsövekre írt számokról a korábbi tudakozós választ egy kicsit felfrissítem. Csillagászati és más "komoly" távcsöveknél az egyik adat a főtükör vagy objektívlencse átmérője milliméterben, a másik pedig ugyanennek az elemnek a fókusztávolsága, szintén milliméterben. A távcső nagyítását a főtükör, illetve objektív fókusztávolságának és az okulár fókusztávolságának a hányadosa adja meg. A csillagászati távcsövek azért olyan hosszúak, mert így az objektív fókusztávolsága nagyra méretezhető. (Ötletes módszerekkel ez a hossz "összecsukható", oda-visszatükrözésekkel.) Ezekre a távcsövekre azért nem a nagyítást írják rá, mert többféle okulárt is használhatunk bennük, és így a nagyítás változtatható.

Az egyszerűbb, nem cserélhető okuláros kukkerek első száma a nagyítás.

Tudnivaló, hogy a nagyítást növelve szűkítjük a távcsőben látható területet, és ennek következményeként csökkentjük a kép fényerejét is. Azért, hogy a kép fényerejét növeljük, nagy átmérőjű objektíveket használunk, sok fényt begyűjtve, ezért lényeges a másik számérték, az átmérő. Kis átmérőjű, nagy nagyítású távcsővel csak a Hold vagy a Nap felszíne figyelhető meg igazán – közvetlenül a napba nézni szigorúan tilos! –, a csillagos égben való gyönyörködéshez többet ér a nagy átmérő, mint az erős nagyítás. A Jupiter holdjai kitűnően láthatók egy 8x40-es, 10x50-es kukkerrel is, fénylő pontokként, és az ég bármelyik pontjára irányítva hátborzongató csillagerdőt láthatunk. Sajnos a jó távcsőnél már sokkal nehezebb jó sötétséget találni.

Még egy gyakran elfelejtett dolog: ha nagy a távcső nagyítása, akkor az égbolt objektumai gyorsabban csúsznak ki a látómezőből. A "mélyegezéshez", vagyis távoli (mély-ég), kis fényerejű, kis méretű ködökhöz, halmazokhoz ezért óragépes állványt érdemes használni.

A csillagászati távcsövek egy részében a kép fejen áll, a kiránduláshoz, vadászáshoz, fényképezéshez használt távcsöveknél az ún. egyenes állású kép a szokásos. Az említett 8x40-es kaliber egy kiránduláson való tájékozódáshoz, nézelődéshez már teljesen jó. - Orion 8 vita 2012. november 21., 02:16 (CET)[válasz]