Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-09-21

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Avicenna nevének kiejtése[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Avicenna nevét hogy kell kiejteni, kiselőadást tartok belőle a suliban LÉGYSZÍVES, SÜRGŐS!!!! KÖSZI! Dóri
--84.236.126.62 (vita) 2012. szeptember 21., 01:09 (CEST)[válasz]

válasz:

Van róla szócikkünk (kattints a kérdésed címében lévő linkre)! Eszerint ez az elnevezése: a nevének a latinos változata. Mivel latin név, ezt a nevet úgy kell kimondani, ahogyan magyarul silabizáljuk ki, mivel az egyetlen problémás hang csak a 'c'-vel jelölt hang kiejtése lehet - ezt magas hangrendű magánhangzók ['e', 'i'] előtt 'c'-nek ejtendő, mély magánhangzók előtt pedig 'k'-nak. (A Caesar alak ne tévesszen meg, a 'c' után nem 'a' áll, hanem 'ae' - mi két betűt írunk, de a római írásban ezt egyetlen karakterrel jelzik, ezzel: 'æ' - a mi ábécénkben ilyen írásjel nincs. Mivel ez a hang 'e'-nek ejtendő, azért „cézár”...)
vitorlavita 2012. szeptember 21., 11:44 (CEST)[válasz]
megjegyzés:
Jobb lett volna azzal kezdeni, hogy úgy, ahogy le van írva, silabizálás nélkül. A szócikkhez irányítás, ahol szó sincs a kiejtésről, és a latin mininyelvlecke ez után lett volna esedékes, jelezve, hogy ez már csak ráadás, a válasz elhangzott. Mindannyiunknak ügyelni kell arra, hogy ilyen hibába ne essünk, rövid kérdésre elsősorban a rövid válasz adandó, a részletek utána jöhetnek. - Orion 8 vita 2012. szeptember 21., 16:44 (CEST)[válasz]
Semmiféle hiba nincs! Csak azt kellett először megállapítanom, hogy ez a név egy latin név, ami számomra egyáltalán nem kézenfekvő (nem ismerem ezt a történelmi személyt, hiába hallottam már ezt a nevet): ezért hivatkoztam a szócikkre, az első mondatából ez kiderül, s nem azért, mert a kiejtés benne lenne! (Talán a válaszban is alá kellett volna húznom ezt a szót...) Utána írtam le, hogy úgy kell mondani, ahogyan le van írva, mert a latin olvasat most megegyezik a magyar olvasattal! Stb. – Továbbá: a kérdés nem volt rövid, különösen a következő szakaszéhoz hasonlítva... Egyébként, a rövid választ sohasem szeretem! (Azt hiszem, ebben hasonlítunk! :-)) - vitorlavita 2012. szeptember 21., 22:34 (CEST)[válasz]
Az írott szöveg és a hozzá kapcsolódó kiejtés korról-korra változott. Jellemző példa erre épp a Kaiser (német) szó, ez őrzi az ókori kiejtést. A következő korszakban ezt a betűt már cé-nek ejtették: cézár. A nyelvfejlődés következő korszakában az olasz és a román már csé-nek ejtette és ejti (kutatás=cercetare, azaz: csercsetáre), a francia viszont esz-nek. Kérdés, hogy ez a perzsa név mikor került át az európai nyelvekbe, hiszen annak a kornak a kiejtését őrzi. Aviszenna (eredeti) tehát Európában a kora olasz (késő latin) cé ejtést követi. A magyar hagyományok szerint a latin betűs neveket nem írjuk át fonetikusan. Ezért ma, amikor sem görögöt, sem latint nem szokás tanulni, a nyelv öntörvényűen kiválasztja a számára legkedvezőbb kiejtési formát. MZ/X vita 2012. szeptember 23., 17:13 (CEST)[válasz]

inas esztendő[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
--178.48.141.45 (vita) 2012. szeptember 21., 14:22 (CEST)[válasz]

válasz:

Az inas szóról a Magyar Értelmező Kéziszótár (2. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest 1975 ISBN 963 05 0731 5) (a továbbiakban: MÉKSz) inas címszava alapján:
  • A szócikk azt sejteti, hogy a főnév szláv eredetű, és jelentése: fiú(gyermek). Ez a jelentéshasználata mára kikopott.
  • Ipari vagy kereskedelmi tanuló jelentése van (a középkortól, a polgárosodás kezdete óta - ezt én teszem hozzá).
  • Személyi szolgálatokat végző férfi alkalmazott (gazdagéknál, hajón stb. - lehet gyermek is, de semmiképpen nem nőnemű).
Az esztendő szó jelentése a MÉKSz szerint: év (kissé régies, kissé választékos főnév)
A címben szereplő szókapcsolatban az inas főnév jelzőként szerepel. Képzeld el azt a szituációt, hogy valaki arról beszél, hogy szakmát tanuló iskoláját mikor-hol végezte, s ilyenkor mondhatja pl. azt, hogy inas esztendőimet itt és itt (s mond egy helyet, egy iskolát vagy műhelyt stb.), ekkor és ekkor töltöttem.
Ne haragudj, de ez nem egy keresőprogram. Kérlek fogalmazd meg pontosan, hogy mi a kérdésed, mire vagy kíváncsi. Ennek hiányában sajnos nem tudunk segíteni. Így most csak találgattam...!
vitorlavita 2012. szeptember 21., 16:01 (CEST)[válasz]