Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-05-18

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-29, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-26 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-27 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-28 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-29 Ma

2011. 5. 15. « 2011. 5. 16. « 2011. 5. 17. « 2011. 5. 18. » 2011. 5. 19. » 2011. 5. 20. » 2011. 5. 21.

pecsét

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit tudtok a Marosvásárhelyi 22.-ik Népfölkelő Parancsnokságról és annak pecsétjéről mert nekem van ilyen pecsétem csak nem tudok róla semmit!

--91.83.201.94 (vita) 2011. május 18., 17:24 (CEST)

válasz:

Kedves kérdező! Úgy látom, nem ismered a Google web-pásztázó szolgáltatását! Javaslom, vedd fel a böngészőprogramod Kedvencek (vagy Könyvjelzők) nevű listájába! Íme, a Google magyar nyelven „beszélő” változata: http://www.google.hu

Behíva böngésződbe ezt a web-szolgáltatást, beírhatod (én is ezt tettem!) a képernyő közepén lévő egysoros mezőbe az internetes oldalakon keresendő kifejezést - most ezt: Marosvásárhely--i 22.-ik Népfölkelő Parancsnokság és aztán kattints a keresés-gombra.

Ennek eredménye várhatóan több találat lesz, amelyek mindegyike tartalmazza a keresett kifejezés valamelyik szavát! Ha szerencsénk van, akkor van köztük olyan, ami akár az összes szót tartalmazza (ezek a találatok lesznek a lista elején). Még nagyobb a szerencsénk, ha a találatok egybefüggően mutatják a keresett kifejezés szavait - ezek tényleg a lista első elemei lesznek!

Most azonnal jól használható eredményt kaptunk: Google (Marosvásárhely--i 22.-ik Népfölkelő Parancsnokság) - 131 találatot tartalmaz, s mindjárt az első link segít a homály eloszlatásában! Javaslom, hogy ne a 3571 Alsózsolca - Nem felejtjük! direkt linkre kattints, hanem e találat negyedik sorában levő két szóra: Tárolt változat. Ha erre kattintasz, akkor a Google a keresett kifejezés miden egyes szavát színes háttérrel kiemelve mutatja meg a szövegben, vagyis könnyű lesz megtalálnod a téged érdeklő részt...

Vagyis, ebben keresgélj!

További jó böngészést! - vitorla^vita 2011. május 18., 19:40 (CEST)

egyszeri naplemente helye

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

== egyszeri naplemente helye a foldon,es ennek a tudomanyos magyarazata ==

--188.173.229.70 (vita) 2011. május 18., 19:29 (CEST)

válasz:

Ez a világvége!

Vagy komoly a kérdés?! - vitorla^vita 2011. május 18., 19:44 (CEST)

Lehet, hogy a kérdés valami mesebeli fogalom, de van valóságalapja, egy kis módosítással. Ha az évente egyszeri naplementét és napkeltét vesszük a kérdés lényegének, akkor két ilyen hely is van: a Föld két sarkpontja. Nem tudom, hogy melyik szócikkünk tárgyalhatja a dolgot jól láttatva, de a lényeg a Föld "tengelyferdeségéből" ered, ami azt jelenti, hogy ahhoz a síkhoz képest, amelyet a Föld a Nap körül keringve kijelöl, a Föld forgástengelye nem derékszögben áll, hanem kb. 66 fokot zár be vele, és ez a dőlés mindig ugyanannak a csillagnak, a Sarkcsillagnak az irányába mutat a Föld egész éves útja során. Emiatt a Nap az év során hol az északi sarkponthoz kerül közelebb (nyáron), hol a délihez (télen), ezt mindannyian ismerjük úgy, hogy nyáron a nap magasabbra emelkedik, mint télen.

Itt, ahol mi élünk, a Nap minden nap felkel és lenyugszik, egy ferde pályát bejárva, nyáron magasan, télen alacsonyan. Ha a trópusokon élnénk, akkor ez a pálya a fejünk fölé emelkedne, egész évben nagyjából a fejünk felett vonulna át a nap, bár a téli-nyári le-föl vándorlása persze ott is látható. Ha elutaznánk északra, a Nap napi pályája egyre laposabb lenne, és ha az Északi-sarkon megállnánk (feltéve, hogy éppen van ott egy alkalmas jégtábla), akkor a Nap pályája mindig teljesen vízszintes maradna, és úgy járna körbe bennünket egy teljes nap folyamán. Ebből pedig az következik, hogy ha az egyik irányban például arasznyi magasságban van az égen, akkor a nap során végig ugyanilyen magasságban fog körbemenni, vagyis nem nyugszik le.

De amit a nyár és tél közötti napmozgásról írtam, még mindig igaz, ezért ahogy múlik a nyár, a Nap egyre jobban a déli sarkpont felé ereszkedik az űrben (persze valójában a Föld fordul így), napról-napra megfigyelve ez látható. Két mozgást látunk egyszerre: a Nap egy nap alatt körbejár, és eközben csak sok nap alatt megfigyelhető változással ezt a körét hol magasabban, hol alacsonyan teszi meg, ez utóbbi évente ismétlődik meg. Az Északi-sarkon az őszi napéjegyenlőség idejére a Nap a horizontig ereszkedne, és folytatná még lejjebb az útját, és körülöttünk körözve lassan a látóhatár alá bújna, megtörtént a napnyugta. (Csak megjegyzésként: onnantól, hogy a napkorong megérinti a horizontot, odáig, amíg teljes terjedelmével az alá ereszkedik, kb. két napra van szükség, ha most hirtelenjében jól számoltam.)

Nem lesz azonnal sötét, ahogy napnyugta után nálunk sincs sötét, mert a levegő még szórja felénk a fényt, de végül az Északi-sarkon beköszönt az évi egy éjszaka. A napkorong felbukkanásáig fél évig kell várni, akkor kezdődik el a fél év hosszú nappal.

Ha nem pontosan a sarkpontról figyeljük ezt az elég unalmasnak ígérkező folyamatot, akkor a Nap napi útjának a síkja már kicsit ferde lesz a horizonthoz képest, emiatt több egymást követő napon is a látóhatár alá bújik kicsit éjfél táján, vagyis az évi egyetlen napnyugta nem lesz már igaz. Ahogy jövünk visszafelé, az Északi sarkkörre érve tér vissza az a "rendes" helyzet, hogy a Nap minden éjszaka lenyugszik legalább egy kis időre. Ezt az egészet csak bonyolult animációkkal lehetne láthatóvá tenni, nekem pedig sajnos most nincs ilyenem. Egyszer, remélem, még lesz, és akkor az itt is látható lesz. - Orion 8 ^vita 2011. május 19., 01:29 (CEST)

Itt köszönöm meg, hogy mindenki tudja meg: remekül megválaszoltad a kérdést, gratulálok! Én nem vállalkoztam a válaszra! Remekül megírtad, szinte animáció sem kell! Remélem, hogy a kérdező is így gondolja! - vitorla^vita 2011. május 19., 09:57 (CEST)

Köszönöm a dicséretet. Mindannyian tudjuk, hogy a szférikus csillagászati és az égi mechanikai alapfogalmakat és jelenségeket nehéz magyarázni, és annak, aki még nem tudja, nehéz megérteni. Csak mert a képzelet térbeli mozgása, és jó képzelőerő szükséges hozzá. A görögöknél is, akik a geometriát magas fokra fejlesztették, csak egypár kiemelkedő koponya tudott kiszakadni a mindennapi látványok által beállított felfogásból, és az iskolák ma nem túl sokat tesznek azért, hogy ezt az eredményt a mai tanulni vágyók jóval könnyebben érhessék el. Én egyszerű megjelenésű, de sokat elmondó térbeli animációkról álmodozom olykor, amelyeket megtervezni sokan tudnánk, de megvalósítani inkább csak ismeretterjesztő filmek készítői képesek. Vagy rengeteg munkával, vagy nagyon jó programokkal, nekem mindkettő elérhetetlen, nagy bánatomra. Most csak ábrákat igyekszem jókat csinálni. Az is kell, mert sajnos abból is vannak teljesen hibásak, meglepő módon. De amíg sikerül szóban szerencsésen megfogalmaznom a bennem levő képeket, addig az is ér valamit. Rögeszmém, hogy ezek a dolgok is megértethetők, csak jól kell a dolgot elkapni. Hát ezzel szoktunk itt mi próbálkozni. - Orion 8 ^vita 2011. május 19., 19:57 (CEST)

Keresztkérdés

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A keresztkérdés kifejezésnek mi a pontos jelentése és mi számít annak? A válaszokat előre is köszönöm! Engusz ^vita 2011. május 18., 22:23 (CEST)

válasz:

A Magyar értelmező kéziszótár (2. kiadás, Akadémiai K., Budapest, 1975, 678. oldal ISBN 963 05 0731 5) szerint:

keresztkérdés főnév

Valaminek a tudakolásakor az igazság kiderítését célzó (meglepetésszerű) ellenőrző kérdés.

(A jogban) A vádló, a vádlott vagy a védő a tanúhoz közvetlenül intézett ilyen kérdése.

Szerintem a hangsúly a meglepetésszerű szón van...

vitorla^vita 2011. május 18., 22:59 (CEST)

Az egyik lényege a váratlanság, a másik lényege pedig az, hogy hirtelen egy másik irányból közelíti meg a firtatott kérdést, aminek az a valószínűleg a gyakorlatban sokszor igazolt hatása van, hogy ha a kérdésekre adott válaszokkal a faggatott illető szépen felállított egy hazugságfalat, akkor az nem lehet minden oldalról megtévesztő, egy keresztkérdéssel "mögé nézhetünk" az álcának. Ezt is más irányból nézve :-) úgy is felfoghatom a fogalmat, hogy a már megismert irányú kérdésekre kapott válaszsorozat hibátlanságát azzal ellenőrizzük, hogy egy "keresztirányú" kérdéssel több különálló válasz egy-egy elemét egyszerre ellenőrizzük, és a betanult vagy felépített hazugságnak a nem összekapcsolódó részleteire lehet így rákérdezni. Aki ebbe nem zavarodik bele, az állításai mindenhogy illeszkednek, az megérdemli, hogy higgyenek neki. Nekem nagyon tetszik ez a szókép. - Orion 8 ^vita 2011. május 19., 00:57 (CEST)

Az angolszász jogban a direct examination az, amikor az adott fél előadja az őt támogató tanú vallomását olyan formában, hogy az ügyvéd kérdéseket tesz fel a tanúnak; a cross examination pedig az, amikor a másik fél ügyvédje kérdezheti a tanút, és megpróbálhatja kimutatni, hogy az illető nem őszinte, vagy nem hiteles, vagy nem emlékszik biztosan. Az etimológiai szótár ezt a cross szónak az "ellentétes", "akadályozó" jelentéséből eredezteti (vö. keresztbe tesz), a magyar szónál is elképzelhető az ilyen eredet. --Tgr^vita 2011. május 19., 08:23 (CEST)

Balázs Béla megjelent munkái 1990-2000 között

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

--85.66.150.151 (vita) 2011. május 18., 22:34 (CEST)

• válasz: érdemes innen kiindulni: Balázs Béla, mert a Wikipédiának van ilyen szócikke. OsvátA ^Palackposta 2011. május 19., 07:55 (CEST)