Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-04-06

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-03, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-30 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-31 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-01 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-02 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-03 Ma

2011. 4. 3. « 2011. 4. 4. « 2011. 4. 5. « 2011. 4. 6. » 2011. 4. 7. » 2011. 4. 8. » 2011. 4. 9.

Lótuszláb

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok!

Még jó pár évvel ezelőtt láttam a tv-ben egy riportot, hogy egyes népeknél a lányok lábát eltörik, mielőtt még túl nagy méretű lenne, mert ott a pici láb a szép(és a lábujjak a talp alá hajlottak). Sajnos nem emlékszem, valódi riport volt-e vagy álhír, és arra se, hogy melyik országban vagy népeknél volt ez szokás. Segítenétek és utánanéznétek nekem?

Köszi! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 92.249.198.5 (vitalap | szerkesztései) 2011. április 6., 11:44

Szia! Igen, ez a hír valóban igaz. Régebben a kínaiaknál volt szokás, de pár, még ma is élő nagyon idős asszonynak is el van kötve a lába. A lényege az volt, hogy minél kisebb volt egy nő lába, annál inkább bejött a férfiaknak (ez volt a kor és a hely mintegy ideálja). Elsősorban a középkortól az '50-es évekig alkalmazták. - Prücsök ^Panaszkönyv 2011. április 6., 13:54 (CEST)

Az "eltörés" viszont nem igaz. A gyereklábat kötik el, így nem fejlődik rendesen, illetve deformálódik. LA^pankuš→ 2011. április 6., 14:11 (CEST)

Stimmel, a négy kisebb lábujjat a talp alá hajlították, erőltetve, persze, és úgy kötözték be szorosan a lábfejet, hogy ezt az állapotot megtartsa. Aztán hosszú ideig folytatva ezt a marhaságot a lábfej ebbe a torz állapotba idomult. Nemcsak a kis lábfej volt a vonzó, hanem mivel ilyen eltorzult lábbal nem lehet normálisan járni, a nők járása tipegővé vált, ami szintén a vonzó küllem része volt. (A magas sarkú cipő nem ilyen brutális, de éppenséggel annak is megvan a maga hatása a lábcsontokra, de még a gerincre is, ezt el kell ismernünk.) Egyszer láttam néhány lótuszlábú nénit, az utolsókat, amint előadtak egy kis táncot, még a régi szép időkből. Én elismerem, hogy szexi lehet a tipegés, érthető, de a japán nőknek ennek tökéletes elsajátításához nem kellett ilyen őrült eljáráshoz folyamodni. - Orion 8 ^vita 2011. április 6., 14:28 (CEST)

Jaja, a lótuszláb és az aranylótusz szexuális szimbólum volt, valószínűleg abból alakult ki, hogy a lótuszlábú nő tulajdonképpen nem tud dolgozni. Néha még lábraállni is alig. (Tehát otthonülő, nem kicsapongó, és a szülei képesek voltak eltartani a házasságig.) A kínaiaknál előfordult, hogy a szerelmes férfiú az első alkalommal nem a nő arcát vagy kezét, hanem a lábát csókolta meg. LA^pankuš→ 2011. április 6., 14:37 (CEST)

Ezüstionból ezüstatom

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== help de nagyon gyorsan pls :D ==

Azt szeretném megtudni, hogy melyik az a fém amelyik az ezüst ionjait ezüstatommá alakítja? - ( Aláíratlan kérdés, kérdező: 91.209.114.142^vita 2011. április 6., 15:56)

1) „Ennek a szövegnek a helyére írd a témád címét néhány szóban”. A témád címe az, hogy „ help de nagyon gyorsan pls :D”?

2) Miért törölted ki az aláírást jelölő tildéket?

3) A válasz szerintem: Minél negatívabb a fém standardpotenciálja, annál erősebb a redukáló hatása, tehát annál szívesebben ’csinál’ a másik fém ionjából atomot. Az ezüstnek elég nagy a standardpotenciálja, vagyis sok fém képes őt elemi ezüstté redukálni (pl. mondjuk a réz). Ha nem tévedek– barricade breaker ^vita 2011. április 6., 16:31 (CEST)

Puskin: A kapitány lánya

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Szeretném megtudni a kapitány lánya cimü regényben a szereplöknek a jellemzését. – ( Aláíratlan kérdés, kérdező: 46.107.227.26^vita 2011. április 6., 17:00)

Egyszerű: olvasd el a művet. Fenn van a Magyar Elektronikus Könyvtárban: klikk. Esetleg letöltheted (vagy elolvashatod online) PDF-ben: klikk, vagy töltsd le a Word verziót: klikk. Emellett könyvtárból is kiveheted. Kellemes olvasást!

barricade breaker ^vita 2011. április 6., 17:15 (CEST)

Kodály: A magyarokhoz

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok! Berzsenyi: A magyarokhoz II.-t melyik évben zenésítette meg Kodály? Köszi előre is – barricade breaker ^vita 2011. április 6., 19:22 (CEST)

Ó, és ha már Berzsenyinél tartunk: a Magyarokhoz 2-nek melyik Horatiusi vers az alapja/ötletadója? Jó volna, ha még máma tudnátok válaszolni, holnap beadandó házidogába kell. barricade breaker ^vita 2011. április 6., 19:54 (CEST)

vélekedés:

Bene Meinda - Berzsenyi Dániel munkássága talán jó forrás lesz.

Berzsenyi A magyarokhoz (I) c. verse kapcsán említi meg a dolgozat szerzője a költemény forrásaként Horatius A rómaiakhoz c. carmenjét (ez valamilyen verstípus lehet). A magyarokhoz (II) kapcsán emlegeti Kodályt, de Horatiusról ebben a részben csak annyit mond, hogy a hajó-metafora kedvelésében rokonlelkek, nem nevezi meg semelyik művét...

Az ódaköltő Berzsenyi című dolgozat is a horatiusi hajó-metaforát hangoztatja, de Horatius-művet nem nevez meg. Nem ismerem Horatius verseit - azt gondolom, hogy a hajót Horatius általában szereti metaforaként szerepeltetni műveiben.

vitorla^vita 2011. április 7., 00:41 (CEST)

A leghíresebb A köztársasághoz.azagi ^vita 2011. április 7., 17:56 (CEST)

Ha ennek a kottaképnek hinni lehet (rá kell kattintani! - a jobb felső sarokban, Kodály neve alatt), akkor a kórusmű 1936-ban készült. - vitorla^vita 2011. április 7., 00:59 (CEST)

Köszi a válaszokat főleg vitorlának a kottát, bár a dogát már beadtam, majd szóban max. még megjegyezem a tanárnak – barricade breaker ^vita 2011. április 7., 19:10 (CEST)