Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-04-02

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-07, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-03 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-04 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-05 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-06 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-07 Ma

2011. 3. 30. « 2011. 3. 31. « 2011. 4. 1. « 2011. 4. 2. » 2011. 4. 3. » 2011. 4. 4. » 2011. 4. 5.

Lovász László egyetemi tanulmányai

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Lovász László 1971-ban fejezte be tanulmányait az ELTE-n. Ő ekkor diplomázott vagy már a PhD fokozatot is megszerezte? Én olyat olvastam hogy már alapszintű egyetemi tanulmányai alatt kandidátus volt, ami ha jól tudom a régi PhD-nak felel meg. Az angol wikin is 1971, mint PhD van van írva és itt is. Ti hogy tudjátok?

A válaszokat előre is köszönöm! Engusz ^vita 2011. április 2., 08:56 (CEST)

válasz:

Lovász László valóban még egyetemista korában, negyedévesen a gráfok faktorairól írott disszertációjával 1970-ben elnyerte a kandidátusi fokozatot (A Természet Világa c. folyóirat Lovász Lászlóról, Wolf-díja kapcsán).

Kérdésed megválaszolásához előtanulmányként javaslom a Tudományos fokozat szócikkünket.

Lovász László egyetemi évei idején az egyetemi doktori címet az illetékes egyetem doktori tanácsa adományozta, a kandidátusi fokozatot pedig a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága. (Az egyetemi doktori cím a „dr.” titulusnak a név elé illesztését jelentette. A kandidátus - ha nem volt még egyetemi doktori címe - automatikusan megkapta a „dr.” titulust. Mellékesen jegyzem meg: csak kandidátusok pályázhattak az MTA TMB által adományozható tudományok doktora címre.)

Ez a minősítési rendszer 1997-ig volt érvényben. Ma csak PhD tudományos fokozat van - e cím eszmei értéke magasabb az egyetemi doktori címnél. Bizonyos megkötések mellett a régi egyetemi doktori fokozatok egy (kisebbik) részét az egyetemek PhD-fokozattá minősíthették át. A megszerzett kandidátusi fokozatok automatikusan PhD-nek minősültek. A korábbi tudományok doktora címnek felel meg a mai rendszerben az MTA doktora titulus.

Vagyis, kérdésedre a válasz: Lovász László már alapszintű egyetemi tanulmányai alatt kandidátus volt, ami - ha jól tudod - az új PhD-nak felel meg.

vitorla^vita 2011. április 2., 12:27 (CEST)

felnőttképzés, másoddiploma

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

--46.107.227.233 (vita) 2011. április 2., 12:03 (CEST)

visszakérdezés:

Kedves kérdező! Ha tényleg tőlünk akarsz választ, akkor legyél szíves egy kicsit szűkíteni-pontosítani, mit is szeretnél tudni! Ha ezt nem teszed meg, akkor meg kell elégedned az ilyen általános kérdésre válaszul adható következő internetes cím-listával: Google Keresés(felnőttképzés másoddiploma) találati lista - ebből kiválogathatod, ami téged ténylegesen érdekelhet! Sajnálom!

vitorla^vita 2011. április 2., 12:38 (CEST)

Magyar nyelvű informatikai referált folyóirat

Azt szeretném megtudni, hogy van-e magyar nyelvű referált folyóirat, mely megjelentet olyan cikkeket amik informatikai témájúak, és olyat is ami informatikai és matematikai is egyben. Olyan nem jó amely csak tisztán matematikaiakat jelentet meg. A referált gondolom azt jelenti hogy lektorált. 6-10 cikket írnék, 100-200 oldal, doktori iskolai felvételihez kell. Az angollal hadilábon állok, ezért valószínüleg elkésnék ha le kellene fordítanom angolra, bár le tudnám fordítani de az sok idő (írásbeli általános nyelvi középfokú nyelvvizsgám van). Később majd lefordítanám angolra és/vagy internaciára (=eszperantó), és úgy is publikálnám. Emiatt az is érdekelne hogy hogy szokott ez lenni, a szerzői jogok nálam maradnak-e? Ilyen esetekben ugyanis a szerző nem szokott pénz kapni a cikk megírásáért, legalábbis én még ilyenről nem hallottam. Így teljesen más a helyzet mint könyvek esetén, mondjuk egy regénynél. Ha később meglátják egy másik folóiratban ugyanazt akkor ne egyből feljelentést tegyenek, hanem legfeljebb annyit csináljanak hogy nekem szólnak. És ha nem tudnak elérni, akkor se tegyenek feljelentést. Az is érdekelne továbbá hogy az angol nyelvű, elismert és kevésbé elismert folyóiratok megjelentetnek-e olyan cikket ami már más nyelven publikálva volt. Esetleg felmerül-e bennük hogy valaki a szerzőnek adja ki magát és a szerző nem is tud róla hogy lefordították a cikkjét.

Új tudományos módszerek publikálásáról lenne szó, szóval nem a Kömal kell. Megpróbáltam itt és google-lel keresni. A lap.hu-n az informatikaiak mind angol nyelvűek. A szigma matematikai, de a honlapján az áll hogy a gazdaságtudományhoz szükséges matematika van benne. A google talált egy tartalomjegyzék-keresőt is, abban van magyarországi, a szegedi Acta Cybernetica, de az is angol nyelvű.

A szigma honlapján láttam hogy nincs megszabva milyen formátumban kell legyen. Hogy később ne kelljen még a képleteket is átírni, jó lenne olyanban írni amit a neves angol nyelvűek is elfogadnak. Ez gondolom nem Word hanem Tex. De milyen? LaTex? Esetleg valaki tudna ajánlani ingyeneset, aminél rögtön látom is képletet. Elektronikus help se ártana, lehetőleg nem online hanem ami az én számítógépemen van tárolva.

Ha magyar nincs, akkor esetleg gyorsan megtanulnám a szakmai internaciát. Egyenlőre 10-nél kevesebb szót tudok, de biztos könnyű, már csak a kevés szakszó miatt is. Olyat esetleg tud valaki? De fontos hogy referált legyen. És ha még az is, ha van benne mondjuk jogi, irodalmi, filozófiai, történelmi, orvosi publikáció is, akkor a lektorálás színvonalát a felvételi bizottság erősen megkérdőjelezné. Szóval humán az ne legyen benne, reál esetleg még lehet (fizika, kémia, biológia, csillagászat), de jobb ha csak matematika és informatika.

--94.21.66.97 (vita) 2011. április 2., 20:58 (CEST)

Nem akarok gonosznak tűnni, de egymás után tettél fel két abszolút idióta kérdést. Ebből én arra következtetnék, hogy troll vagy, és csak a munkánkat nehezíted/időnket rablod. Tájékoztatnálak, hogy április elseje már elmúlt, immár 2 nappal. Ha tényleg vannak kérdéseid, és szeretnél rájuk választ kapni, kérlek írd le őket ide újra, de röviden, tömören! – barricade breaker ^vita 2011. április 3., 01:09 (CEST)

Fogalmam sincs miért idióta kérdés. Én eddig egy megfelelő folyóiratot se találtam, ezért kérdezem hogy ti tudtok-e ilyen folyóiratot. A másik kérdés, hogy sok Tex program van, tudtok-e ajánlani egyet. De annak is örülnék ha valaki megmondaná hogy a referált folyóirat mit is jelent pontosan. Körülbelül én is tudom. A külön feltett kérdéssel kapcsolatban se értem hogy mitől idióta kérdés ha meg szeretném tudni hogy biztonságos-e egy vonat. Azért tettem fel mert valóban kíváncsi voltam rá. Az csak véletlen egybeesés hogy április 2-án tettem fel. ( Aláíratlan kérdés, kérdező: 94.21.143.96^vita 2011. április 3., 11:21)

Légyszíves legközelebb írd alá a hozzászólásod négy hullámvonallal: ~~~~! „Referált folyóiratnak az számít, melyet egy másik folyóirat rendszeresen szemléz, tartalmilag ismertet. Mindez megkönnyíti az új kutatási eredmények közreadását, s nem utolsósorban nemzetközi figyelmet biztosít.” Ezt mondta dr. Harka Ákos a Heol.hu-nak. barricade breaker ^vita 2011. április 3., 11:37 (CEST)

A kisvasút felborulhat ?

Vonat Lillafüred állomáson

Akárhogy is számolok, nekem az jön ki hogy még üzemzavar nélkül is egy turistákat szállító kisvonat oldalra dőlhet, ha például valami látványosság miatt minden utas ugyanarra az oldalra megy, teljesen a szélére. 760 mm-es nyomtávval számoltam, 2,5 m széles vagonoknál. Ha az összes utas szumóbirkózó, és pont annyian vannak hogy ha összeér a válluk akkor a vagon elejétől a végéig érnek, akkor már borulnia kellene. Pláne ha 2 szumóbirkózó között mögöttük mégegy kinéz, vagyis 2-szer annyian vannak. Egy hagyományos személyvagon 45 tonna, nem tudom hány méter hosszú, de 30-50 lehet. 2 sornyi szumóbirkózó esetén már nehezebbnek kellene lennie a kisvasúti nyitott fapados vaonnak mint egy ugyanolyan hosszú hagyományos személyvagon. És még 380 mm-es nyomtávúról is hallottam, de lehet hogy ez elírás volt. Ahhoz dupla tömegű vasúti vagon kellene hogy ne boruljon fel.

--94.21.66.97 (vita) 2011. április 2., 21:11 (CEST)

Egyébként személyszállító vagonok nem szoktak a sínekről leborulni, mivel az ablak melletti üléseket rendszerint egy-egy személy foglalja el, s köztük nem sok ember fér az ablakhoz... A keskeny nyomtávú vagonokban meg mindenki a helyén szokott maradni, mert jó a kilátás minden irányba, pláne, ha nyitott nyári kocsikon ülnek az utasok... Szerintem! - vitorla^vita 2011. április 2., 23:14 (CEST)

Szóval a kérdés az hogy oldalraborulhat-e pusztán az emberek súlyától, és ha nem, akkor hogy lehet hogy a vagon olyan nehéz?

( Aláíratlan kérdés, kérdező: 92.249.158.227^vita 92.249.158.227)

Én valahogy nem tudom elképzelni ezt az esetet, hogy felborul pl. a Lillafüredi kisvasút, mert egy teli vagonnyi szumó birkózó egy oldalra állt benne. Viszont ezt „hogy lehet hogy a vagon olyan nehéz” nem biztos, hogy értem. A vagon pont azért nehéz, hogy ne boruljon fel (meg mert olyan alapanyagokból épült), alacsonyan van így a súlypontja. (Bár erről bővebben a kollégáim tudnak tájékoztatni...) barricade breaker ^vita 2011. április 2., 23:59 (CEST)

Ha akarjuk, minden bizonnyal fel tudjuk borítani azt a vagont. Minden ablakba kiáll egy szumó-birkózó, a nyakukba ül egy-egy másik, és hevesen integetnek. De azért ez az felállás kevéssé életszerű. A borulást mindenképpen megelőzné a padló megdőlése, a felfüggesztés rugóinak felemás terhelése miatt. Ekkor az emberek valószínűleg rászólnának a birkózóválogatottra, hogy maradjanak a seggükön. Ha tudnál esetleg valami adatot hozni a kérdéses vagon alvázának össztömegéről, eldönthetjük, hogy pontosan hány birkózó is kell az ügylethez. - Orion 8 ^vita 2011. április 3., 02:30 (CEST)

Az oldalraborulás szempontjából semmi jelentősége sincs annak hogy milyen magasan van a súlypontja. Menet közben, kanyarban számít, de én álló vagy egyenletesen mozgó vagonra számoltam. Az jött, hogy ahhoz hogy ne borulhasson oldalra nehezebbnek kellene lennie mint egy ugyanolyan hosszú hagyományos zárt vasúti vagon. Mondjuk ha az 50 méter, a kisvasúti 12,5 méter hosszú, akkor mivel az 45 tonna, ebből egy 12,5 méter hosszú 11,25 tonna lenne. Egy ilyen tömegű vagon 760 mm-es nyomtávon még éppen nem borulna fel, de kisebben már veszélyes lehet. Itt a wikipédiában is az van hogy könnyebb mint a hagyományos vagon. Akkor most ez nem igaz, vagy előfordulhat hogy felborul ?

Részletek és válasz

1. . A szumóbirkózók a hasuk miatt nem tudnak teljesen a peremhez menni, a súlypontjuk a vagon szélétől legalább fél méterre befelé van!
2. . A vagonok csatlakozása részben merev, így az összes vagonban szélre kell állniuk, és akkor még ott van a mozdony is.
3. . A sínpár keresztbe nem tökéletesen vízszintes, elképzelhető süllyedésnél vagy kanyarban, hogy a szerelvény könnyebben megbillen.
4. . A szerelvényeknek szokott lenni fellépőjük oldalt, ha ezekre állnak a szumósok, és kinyújtott karral kapaszkodnak, akkor a peremtől legalább fél méterre lesz kifelé a súlypontjuk.
5. . A szerelvényeknek szokott lenni fellépőjük, ami borulás esetén támaszként szolgálhat (ha pl. úttestet keresztez). Ennek a széle a kerekektől majdnem egy méterre van!
6. . Ha nagy sebességgel halad lefelé egy kisvasút, kanyarokban a centrifugális erő miatt a szerelvény borulékonyabb.
7. . A kocsik egyik legszélesebb pontja az eresz. Ha a könyöklőre állnak, és nyújtott karral az ereszbe kapaszkodnak, akkor még nagyobb húzóerő érhető el.

Összefoglalva: kocsinként kb. 20-40 öngyilkosjelölt szumóbirkózó (150 kiló felett) szándékosan képes egy üres kisvasút szerelvény húzással történő felborítására megfelelő körülmények esetén. --Rodrigó ⇔ 2011. április 3., 13:35 (CEST)

köszi, ez fontos infó a nyári tábor szervezéséhez: tehát ha az állomáson összefutunk 20-40 depressziósnak tűnő szumóbirkózóval, akkor a következő kisvonattal megyünk… Alensha 2011. április 3., 16:16 (CEST)

Kálvin képe

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Kálvin szobra a reformáció nemzetközi múzeumában, Genf

Jó napot! Azt szeretném megtudni, hogy a Kálvin János szobra felett található kép festménye hol található és mikor készülhetett? Köszönöm!

( Aláíratlan kérdés, kérdező: Miriam12^vita 2011. április 2., 21:53)

Erre a szoborra és képre gondolsz? Ha nem, akkor melyikre? – barricade breaker ^vita 2011. április 2., 22:54 (CEST)

E fénykép készítője kép-aláírásként ezt írta: „Statue de Jean Calvin par Maurice Raymond (1862-1910), musée international de la Réforme, Genève (Suisse)” - vagyis magyarul: „Kálvin János szobra - Maurice Raymond )1862-1910) alkotása - A reformáció nemzetközi múzeuma, Genf (Svájc)”. Vagyis, a „hol?” kérdésre meglenne a válasz... - vitorla^vita 2011. április 2., 23:03 (CEST)

Kálvin portréja
kőnyomat Ary Scheffer festményéről, 1858

A képen látható szobor feletti portré az interneten elég sok helyen megtalálható (de nem ez a leggyakoribb kép Kálvinról). A Google képkeresője segítségével [1], [2], [3], [4], [5] találtam vagy húsz web-oldalt, amelyeken ez a kép rajta van - itt az egyik. Sajnos, eddig senki, egyetlen web-oldal szerzője-szerkesztője nem tette mellé, nem írta alája, hogy kinek a műve és mikor készült... - vitorla^vita 2011. április 3., 00:10 (CEST)

Heuréka! Talán a harmincadik! Tessék: Portrait of John Calvin 1509-1564, a painting by Ary Scheffer. Róla nincs magyar nyelvű szócikk, pl. az angolt tudom ajánlani: en:Ary Scheffer - vitorla^vita 2011. április 3., 00:35 (CEST)

Közben kiderült számomra, hogy a Wikimedia Commons is tárolja ezt a képet, s hamarabb célba jutottam volna! Ugyanis, a kép forrása közli: Lithographie nach einem Gemälde von Ary Scheffer (1795-1858) 1858 - Maße: 41 x 29,5 cm - vagyis: Kőnyomat Ary Scheffer (1795-1858) egyik festményéről, 1858-ból - mérete: 41 x 29,5 cm. - vitorla^vita 2011. április 3., 01:04 (CEST)

A linkelt kép (ez nagyobb felbontású mint a korábbi) bal alsó sarkában jól látható, hogy a festmény 1858-ban készült - ez évben halt meg amúgy a Scheffer. (egy kis kötekedés: a kérdés nem az volt, ki készítette, hanem hogy mikor?)

---

Összegezve tehát: Az eredeti képet Kálvinról (aminek kőnyomatát jobbra, alul láthatod) Ary Scheffer festette 1858-ban. Az eredeti festmény, vagy annak másolata, litográfiája jelenleg a Reformáció Nemzetközi Múzeumában van kiállítva, Genfben (tehát a jobb fent lévő képet ott fotózták). – barricade breaker ^vita 2011. április 3., 00:51 (CEST)

Egyáltalán nem biztos, hogy a festmény van kifüggesztve a szobor felett! Lehet, hogy az a kép is egy litográfia, vagyis a 19-20. századfordulón általános sokszorosítási móddal készült másolatok egyik példánya! Festmény vagy litográfia - ez a fénykép alapján nem dönthető el... - vitorla^vita 2011. április 3., 10:28 (CEST)