Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-03-13

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-18 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-19 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-20 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-21 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22 Ma

2011. 3. 10. « 2011. 3. 11. « 2011. 3. 12. « 2011. 3. 13. » 2011. 3. 14. » 2011. 3. 15. » 2011. 3. 16.

Nemzeti dal:haza becsülete mit jelent???

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

hol találok,olyan fogalmazást ami Petőfi Sándor Nemzeti dalból a haza becsülete mit jelent???

--Kika 34 ^vita 2011. március 13., 11:54 (CET)[válasz]

némi segítség:

Nem tudom, hány éves vagy, de feltételezem, a feladott téma alapján, hogy középiskolás lehetsz. Reménykedem, hogy az ÉS-ből ajánlott cikk nyújt némi segítséget (mert nem a haza becsületén. hanem a rongy életen morfondírozik a cikkíró - de a kettőt együtt emlegeti... talán mégis segít...)!

vitorla^vita 2011. március 13., 19:16 (CET)[válasz]

Akkoriban az volt a probléma, hogy Magyarország a Monarchia némiképp alárendelt, Ausztriához csatolt tartományaként szerepelt, amelyet főleg mezőgazdasági termővidéknek tartottak ("Európa éléskamrája"), és persze új katonák besorozására alkalmas területnek. Itt nem volt számottevő kulturális, tudományos élet, a magyarországi nemesek jó részét csak amolyan gazdag parasztnak tekintették "fent", Bécsben, a császári székhelyen. Nem kimondottan megszállt terület voltunk, hanem afféle megfegyelmezett alattvaló, kicsit hasonlóan ahhoz, mint ahogy a Szovjetunió egyik "baráti" szocialista országaként látszólag szabadságban éltünk, de csak amíg nyugton maradunk. A Monarchia urai olyasmit mondhattak rólunk, hogy azok a vidékiek (mi) csak tartsák a szájukat, és örüljenek, hogy lyuk van a fenekükön. Legalábbis a mai értelmezés imígyen szólhat.

A forradalom napjaiban a lázítók – hiszen a császár szemszögéből a mi későbbi hőseink csak ennyibe vehetők voltak – mondtak sokmindent, de az egész lényege az volt, hogy Magyarország vegye végre saját kezébe a saját sorsát, szerezze meg a teljes függetlenséget, kergessük ki a monarchia helytartóit, hivatalnokait, nem fizetünk többé mindenféle adókat a császárnak, nem adunk többé katonát a hadseregébe, szóval legyünk végre önálló ország. Ezt becsületbeli kérdésnek is érezhették, hiszen a lenézés, a másodsorba helyezettség, az alárendelt viszony sértette a heves ifjak nemzeti büszkeségét. Ezért is fogalmazott úgy Petőfi, provokatív módon a többi ember önérzetére és sértettségére is irányítva a szurkálást, hogy a forradalom a haza becsületét is vissza akarja szerezni, ne legyünk Ausztria kutyái, és aki ezért a nagyon fontos célért a saját kis életét fél feláldozni is, ha kell, az egy sehonnai, bitang ember. - Orion 8 ^vita 2011. március 13., 23:08 (CET)[válasz]

Kommunális adó

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy miért a falvakban vetnek ki kommunális adót az önkormányzatok - városi lakósok nem fizetnek ingatlanjaik után ?!Ez csak a falusi lakosok kötelessége vagy az ottani önkormányzatok " privilégiuma "?

--87.229.8.160 (vita) 2011. március 13., 16:32 (CET)[válasz]

válasz:

Magyarországon - hivatalosan - nincsen falu, falvak - csak városok és községek vannak. De ez nem a válasz, csak apró korrekció.

Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról IX. fejezetében az önkormányzatok gazdasági alapjairól van szó. E fejezetben nem tesz különbséget az egyes önkormányzat-fajták között (úgymint: községi, városi, fővárosi, kerületi, valamint megyei önkormányzatok), hanem generálisan önkormányzatokról beszél. A fejezet 82.§ (1) bekezdésének a) pontjában kijelenti:

„82. § (1) Saját bevételek:
a) törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók;”

Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról rendelkezik. E törvény 1.§-a:

„1. § (1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót) vezethet be.
(2) A főváros esetében az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és az idegenforgalmi adót a (3) bekezdés kivételével a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni.
(3) A kerületi önkormányzat által a (2) bekezdés szerint bevezethető helyi adót a kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja.”

Vagyis, ez a paragrafus nem tesz különbséget a községek és a városok között, csak a főváros és annak kerületei önkormányzata között. Vagyis, a kérdésedre a válasz: nincs különbség a községek és a városok között: mindkettő önkormányzata vethet ki kommunális adót. Ahol van, ahol nincs kommunális adó - ez a helyi képviselőtestület határozataitól függ.

vitorla^vita 2011. március 13., 18:59 (CET)[válasz]

Vetnek ki Pesten is, nyugodj bele, nekem idén pluszba nőtt a bérleti díj a rohadt ingatlanadó miatt… Alensha 2011. március 14., 00:06 (CET)[válasz]

Mi a DVD-ROM?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

== mi a dvd-rom? Csak olvaso, vagy cdt is lehet irni vele ==

--80.98.208.3 (vita) 2011. március 13., 20:25 (CET)[válasz]

A ROM rövidítés a read only memory rövidítése. Vagyis a nem írható (csak olvasható) CD-ket nevezik így. ^pankuš→ 2011. március 13., 20:29 (CET)[válasz]

És a nem írható DVD-knek is jelzője a ROM...
Valamint az is lehet a kérdésre egy válasz, hogy DVD-olvasóban lehet CD-t is olvasni.
Valamint az is, hogy CD-t írni csak CD- vagy DVD-íróban lehet.
vitorla^vita 2011. március 13., 23:01 (CET)[válasz]

Magyarország ipari területe 1945-ben és 2010-ben

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Magyarország területén hány százalék volt ipari terület 1945-ben és 2010-ben? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.99.10.204 (vitalap | szerkesztései) 2011. március 13., 21:01

némi segítség:

Egy dolgozatot találtam: Kukely György – Zábrádi Zsolt: AZ IPAR SZEREPE VIDÉKI NAGYVÁROSAINK RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI FEJLŐDÉSÉBEN.

Magyarországon Budapesten kívül nyolc város, az öt regionális centrum (Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr), valamint Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár és környékük jöhet szóba nagy iparterületként (bár most eszembe jut Esztergom és Szombathely is!). Százalékokról ugyan nincs szó, de e nyolc város fejlődését bemutatja a dolgozat, pármondatos történelmi visszatekintéssel - kiderül ezekből, hogy nem mindegyik volt iparterület 1945-ben.

vitorla^vita 2011. március 13., 23:23 (CET)[válasz]

Santa Maria Maggiore-Bazilika

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy egy római patricius és Libérius pápa vezetése alatt kezdték épiteni365-ben a bazilikát.Hogy hivták a római patriciust? Augustus, János, vagy julius.Köszönöm.

--85.248.14.6 (vita) 2011. március 13., 23:11 (CET)[válasz]

A bazilikának a Vatikán honlapján szereplő története szerint Giovanni, azaz János. Az angol en:Dedication of Saint Mary Major cikk is John néven említi. Alensha 2011. március 14., 00:05 (CET)[válasz]

(Szerkesztési ütközés után) válasz:

Két dokumentumot ajánlok figyelmedbe - mindkettőben az ajánlott szövegrészlet augusztus 5-ére vonatkozik:

Schutz Antal: Szentek élete - 8. fejezet - konkrétan e 92 oldalas dokumentum 16. oldalán olvasható Havas Boldogasszony című bekezdést.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II. kötet - ebben rögtön az első bekezdéstől: Havi Boldogasszony.

Az első dokumentum mai magyarr nyelven (csak egy-két gépelési hibával) mondja el - a patrícius neve nélkül! - ugyanazt, amit a második dokumentum alig érthető régi magyarsággal - de ez a patrícius nevét is megemlíti! (A dús szó jelentése itt: gazdag (ember).)

vitorla^vita 2011. március 14., 00:10 (CET)[válasz]