Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-05-14

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-27, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-24 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-26 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-27 Ma

2010. 5. 11. « 2010. 5. 12. « 2010. 5. 13. « 2010. 5. 14. » 2010. 5. 15. » 2010. 5. 16. » 2010. 5. 17.

szócikkeink felhasználási joga

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy az itt közölt szócikkek és a képek jogvédettek -e, ill. hol tudok utána nézni, hogy konkrétan egy-egy kép a védelem alá esik-e?

köszönöm,könyvtár

--193.224.58.254 (vita) 2010. május 14., 15:57 (CEST)

A szövegek nem (CC-BY-SA, ld. a lap alján) és a képek nagy része sem (a képre kattintva kiderül). -Bence Megbeszélés 2010. május 14., 16:04 (CEST)

Az újrafelhasználás módjáról a Wikipédia:Újrafelhasználási útmutató oldalon lehet olvasni. – CsGábor^{megbeszélés} 2010. május 14., 20:03 (CEST)

Testépítők és sportolók

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A testépítők tényleg annyival erősebbek, amilyen nagy az izmuk, vagy csak mutogatni tudják? Mert akkor nem értem, hogy a bokszolók miért nem "növesztik" meg az izmukat akkorára.

--86.101.240.198 (vita) 2010. május 14., 15:58 (CEST)

A testépítők bizonyos tevékenységekben fizikailag erősebbek, de ez nem jelent mindent. A bokszolók esetében kifejezetten hátrányos az ilyen izomtömeg, mert a mozgatásához nagy mennyiségű energiára és oxigénre van szükség. Ráadásul a nagy izomtömeg valószínűleg kötött mozgással jár, ami szintén hátrányos lehet. A bokszolók esetében meg kell találni a szükséges egyensúlyt a nagy ütőerő, a fürge mozgás és az állóképesség között. L András^pankuš→ 2010. május 14., 16:08 (CEST)

Válasz2

A testépítők célzottan edzik egyes izomcsoportjaikat, hogy ott megfelelő növekedést érhessenek el, de nem az a céljuk, hogy minél nagyobb súlyt mozgassanak meg, hanem az, hogy a megedzett izmot minél jobban leterheljék. Ezáltal nagyban különböznek az erőemelőktől és a súlyemelőktől, mert bár első látásra ezek hasonló sportok, azonban ezekben a sportágakban a minél nagyobb súly leküzdése a cél, a technikával és az izmok összehangolt munkájával, miközben a testépítő egy adott izmot, például a bicepszét edzi – csak arra koncentráltan.

Az ökölvívásban a reakciógyorsaság, vagyis az adott ingerre történő gyors válaszadás a legfontosabb erény. A reakciógyorsaság és pontosság az ökölvívásban a küzdelem kimenetelének döntő tényezője lehet. Az átlag feletti gyorsasággal rendelkező ökölvívók általában nem rendelkeznek a súlycsoportjukhoz viszonyítva átlag feletti fizikális erővel.

Az ütésnél a karmozgás sebessége közvetlenül függ attól, hogy egy ökölvívó miként tudja elernyeszteni azokat az izmokat, amelyek az adott szakaszban nem dolgoznak. Ez utóbbiak kötöttségükkel akadályozni fogják a mozgást. A feleslegesen megfeszített izmok nem képesek olyan gyorsan reagálni, olyan hatásosan bekapcsolódni a munkába, és úgy dolgozni, mint azok az izmok, amelyek pontosan annyira feszesek, amennyire szükség van arra a hatásos ütéshez. Az erős izommegfeszítés valójában úgy jön létre, hogy erőteljes ingerületi góc keletkezik a mozgási analizátor kérgi végződésének meghatározott központjaiban.[1]

Dencey ^vita 2010. május 14., 16:12 (CEST)

Jakab Ödön - Róza

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

jakab ödön róza cimű verses kötete hány forintba kerül?

--94.21.139.156 (vita) 2010. május 14., 18:15 (CEST)

A Libri, az Alexandra, a Bookline és az Antikvárium.hu honlapjain nem található. A költőről szóló szócikk szerint a kötet 1907-ben jelent meg először, és nem tudom, hogy nem utoljára-e. Nagyobb könyvtárakban, antikváriumokban kell próbálkoznia, hogy rábukkanhasson. Ha sikerül egyáltalán megtalálni, az ára már csak az után lesz érdekes. - Orion 8 ^vita 2010. május 14., 20:46 (CEST)

A magyar könyvgyűjtő új kézikönyvéből az olvasható ki, hogy 1969 és 1988 között a szerző egy műve szerepelt árverésen: A székely históriák (novellák) című 1884-ből, korabeli, festett, aranyozott egészvászon-kötésű aranymetszéses, jó állapotú példánya az ÁKV XI. árverésén 1977-ben 273-as tételszámon 160 forintról indult, és 320 forintért kelt el. Én a tizenhárom (kiterjesztőleg huszonhárom) év alatt, mióta gyűjtő vagyok, sosem láttam egy művét sem, bár inkább joggal és orientalisztikával foglalkozom, de azért nyitott szemmel járok. – legislator ^vita 2010. május 16., 13:25 (CEST)

„Kihozza a sodrából”

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy honnan ered a "Kihoztál a sodromból" kifejezés? Üdv: Veszják.

--Veszják ^vita 2010. május 14., 21:56 (CEST)

A válaszom, úgymond, nem hivatalos. A sodor főnév egyik ma is érvényes jelentése egy folyó legerősebb áramlásának a vonala, a térképészek a folyókhoz kötött közigazgatási, politikai határoknál is a sodorvonalat tekintik a határ pontos vonalának. Emlékeim szerint ehhez hasonló módon a sodor magát a folyómedret is jelenti vagy jelentette egy nem köznyelvi szóhasználatban, mindenesetre ez megadná a magyarázatot a kifejezés eredetére. Ha ugyanis a folyó vize egy árvíz, vihar vagy más megrengető esemény hatására kilép a medréből, az hasonlítható ahhoz, mint amikor egy ember valaki szavai vagy tettei miatt dühbe gurul. Amikor az indulatok elcsendesednek, ahogy a megnyugodott folyó is visszatér a megszokott medrébe - ezt a fordulatot is gyakran hallhatjuk -, akkor a korábban dühös ember mondhatja a másiknak, magyarázatul, békülékenyen vagy akár szemrehányással, hogy "kihoztál a sodromból". - Orion 8 ^vita 2010. május 14., 23:33 (CEST)

A fentiek alátámasztására: hasonló értelmű szólások: elterelt a helyes mederből..., helyes mederbe terel... L András^pankuš→ 2010. május 14., 23:36 (CEST)

Fentiek alátámasztására néhány fogalom a vízfolyásokkal kapcsolatban:

• folyómeder – a közepes vizek által borított mélyedés (meder)
• partél – a part és mederrézsűk határvonala
• balpart, jobbpart (folyásirány)
• domború-, homorúpart
• középvonal – a partélek közötti felezőpontok, vagy ha a partélek elmosódtak, akkor a közepes vizek által meghatározott vízszélesség felezőpontjainak összekötő vonala
• sodorvonal – a felszínközeli (0,2 – 0,4 m-rel a felszín alatt) legnagyobb sebességek összekötő vonala. A sodorvonal a kanyarulatokban a homorú part felé húzódik, az átmeneti szakaszokon egybe esik a középvonallal.Ha egy kanyart egy ellenkező értelmű kanyar követ, akkor a sodorvonal metszi a középvonalat. Ezt a metszéspontot inflexiós pontnak nevezzük.Két egymást követő azonos értelmű kanyar esetén a sodorvonal megközelíti a középvonalat, de nem metszi.[2]

Dencey ^vita 2010. május 15., 06:51 (CEST)

Erről jut eszembe (vagyis nem erre a kérdésre adott válaszhoz tartozik):

Volt egy nem túlságosan régi kérdés a Tudakozóban: „Mi az a »hón«?”.

A válaszokban felmerült, hogy ez a szó nem létezik. Ezt akkor én cáfoltam, mondván, hogy ez a szó azon szavaink körébe tartozik, amelyeknek alanyesetét ritkán használjuk. És csak rokonsági fokot megjelölő szavak (báty, húg stb.) jutottak akkor eszembe. Nos, a sodor főnevünk is ebbe a csoportba tartozik: szinte mindig birtokviszonyt jelző alakban használjuk! - vitorla^vita 2010. május 15., 10:27 (CEST)

Fősodor? Sodrásban? Karmela^üzenőlap 2010. május 15., 19:12 (CEST) - Jó példák! vitorla^vita 2010. május 16., 13:24 (CEST)

Elnézést, csak idesodródtam. A hón~hony~hóny a magyar népnyelvben, a nyelvterület egészén elterjedt volt a ló mellső lába és törzse találkozásánál lévő részre, és innen az ember karja és törzse által közrezárt részre. A hónalj pedig eredetileg egyfajta mértékegység volt, annyi gabonát, nádat, bármit jelentett, amennyit egy ember a hóna alá tudott fogni, azaz karjával a testéhez szorítani. Csak érdekességképpen. Pasztilla 2010. május 16., 16:14 (CEST)

Ezt átmásolom a múltkori hónaljas kérdéshez, de megkérnélek Pasztilla, hogy írjad oda, hogy hol lehet ennek utánanézni. Karmela^üzenőlap 2010. május 16., 22:40 (CEST)

Fluxuskondenzátor

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Amit itt írnak, az csak kitaláció, vagy igaz? --- http://www.pharmachip.hu/zyx/old/ido/bajak.htm

--86.101.240.198 (vita) 2010. május 14., 22:38 (CEST)

Biztos lehetsz benne, hogy csak valami vicc. Gigantikus költségvetésű fizikai kutatóintézetek foglalkoznak az olyan elemi fogalmak határainak kitapogatásával, mint amilyen az idő is. Ha a honlapon leírt dolog működne, akkor a kitalálóját nemcsak a világ összes díjával elhalmoznák, hanem egyenesen istenné neveznék ki. Egy 27 voltos tápról, egy legfeljebb néhány ezer forintból (a piezo árát nem ismerem) összedobható egyszerű ketyerével nem lehet a világegyetem szerkezetén lyukat ütni. Mondhatjuk azt is, hogy szerencsére, különben minden diktátor, rendőrnyomozó, történész, csalódott szerelmes és egyesre felelő diák össze-vissza tekergetné az időt a saját tehetsége szerint, és a világunk létezése is veszélybe kerülhetne.

A fluxuskondenzátor szóval egyébként én eddig csakis a Vissza a jövőbe című, nagyon jó szórakozást nyújtó filmtrilógiában találkoztam, és ott is 1,3 gigawatt energia kell (vagy valami ilyesmi, nem emlékszem jól dr. Brown kétségbeesett szavaira) az időgép megindításához. És persze ez is csak egy teljesen játékos ötlet volt, mint az időgépekről szóló fantasztikus történetek igen hosszú sorának bármelyik tagja.

Ha még kétséged lenne a téridő-kontinuumról szerzett ismereteinket minden elképzelhetőt felülmúló módon forradalmasító szerkezet jelentőségéhez méltatlannak látszó honlap komolytalanságáról, akkor íme egy részlet a "receptből": Az energia 1215.9 mikrofarád . A mikrofarád nem az energia mértékegysége, hanem az elektromos kondenzátor töltéstároló képességének, röviden kapacitásának a mértékegysége, és az itt olvasható érték egyáltalán nem extrém.

Ha a szöveghez fűzött utószó nem csak kitaláció, akkor valóban elképzelhető lehet, hogy a piezoelektromos lemez rezgése rosszullétet okoz a közvetlen közelben levő embernek, bár én ilyet inkább az infrahangról hallottam eddig, az ultrahangról nem. Rádióelektronikában jártas szerkesztő megmondhatja, hogy az áramkörben létrejön-e bármilyen elektromos rezgés, de nekem még ez sem látszik stimmelni. Szóval az egész csak vicc, és még annak sem túl jól sikerült. - Orion 8 ^vita 2010. május 14., 23:12 (CEST)

Köszönöm! - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.101.240.198 (vitalap | szerkesztései) 2010. május 14., 23:15

Orion! Ha csak az első bekezdést írtad volna le, akkor is azt mondtam volna: nekem is ez a véleményem! - vitorla^vita 2010. május 16., 13:29 (CEST)

No igen, csakhát az enciklopédikus teljesség... :-)) - Orion 8 ^vita 2010. május 16., 16:43 (CEST)