Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-04-07

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

matematikusok

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok!

3 női matematikus nevére és életrajzára lenne szükségem! Ebben kérném a segítségeteket! Köszönöm előre is! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.147.230.110 (vitalap | szerkesztései) 2010. április 7., 06:27

válasz:

Két névsorunk is van! Íme:
Híres_matematikusok_listája
Magyar_matematikusok_listája
Válogathatsz! Amelyik személy neve kék (esetleg zöld) színű, azokról van szócikkünk - csak rá kell kattintani..
vitorlavita 2010. április 7., 08:59 (CEST)[válasz]

Már bocsánat, de ez a kérdés nincs megválaszolva. 3 női matematikus nevének megadása helyett megadni egy többezres listát (ami 98%-ban férfiakat tartalmaz), alig valamivel sem különb válasz, mint azt mondani, hogy ott a könyvtár, és ott utána lehet nézni. Gubb 2010. április 10., 12:49 (CEST)[válasz]


Akkor hadd adjak egy exakt választ én:

  1. Alexandriai Hüpatia - helllenizmus kori matematikusnő, bár inkább csak kommentátor, mint valódi kutató (legalábbis sok tudománytörténész szerint). A kommunista időszakban írt könyvek el nem felejtették megemlíteni, hogy fanatikus keresztények ölték meg.
  2. Péter Rózsa, logikával (vagy inkább számításelmélettel) fo9glalkozott.
  3. Sophie Germain, francia algebrista
  4. Emmy Noether, szintén algebrista
  5. Ingrid Daubechies, belga sz. USA-beli analista, akit állítólag a világ egyik legnagyobbjaként tartanak ma számon [1] - hát, nem tudom ... aki olyasmikkel foglalkozik, mint a waveletek, az szerintem nem lehet túl nagy. De lehet, hogy csak az irigység beszél belőlem?
  6. Végül pedig Maria Gaetana Agnesit is vegyük be a körbe - nevét viseli manapság az úgynevezett Agnesi-görbe.
  7. Sz.V. Kovalevszkaja, aki elsősorban arról híres, hogy együtt dolgozott Weierstrass-szal. Ő volt az első női (matematika?)prof [2].

Nagyjából ennyi. Többen nem nagyon vannak. Gubb 2010. április 10., 13:10 (CEST)[válasz]

Wow, Péter Rózsa nő volt? Ez nekem eddig valahogy nem esett le. --TgrvitaIRCWPPR 2010. április 10., 14:43 (CEST)[válasz]
Nyilván a "Péter" vezetett félre - csakhogy az a vezetékneve ... :-). Gubb 2010. április 10., 15:12 (CEST)[válasz]

Válasz Gubbnak:

A kérdező nem mondta meg, milyen nevekre van szüksége, csak annyit, hogy nők legyenek... Sem azt, hogy magyar, sem azt, hogy nem magyar, sem azt, hogy ókori, sem azt, hogy modern, sem azt, hogy ... Az én egyetemi képzésemben nem szerepelt a matematikatörténet: csak Péter Rózsát és T. Sós Verát ismertem (nem személyesen, de találkoztam velük az egyetem folyosóján, néhányszor).
Harmadikat nem ismerek, nem-magyart sem... Ehhez nekem is végig kell bogarásznom a két névsort! Megtettem, a magam kedvére... „Melyiket a kilenc közül?” (kb. ennyien vannak a két névsorban) - azt csak a kérdező tudja...
Remélem, a kérdező nem vette zokon, hogy én sem tudok mindent! - vitorlavita 2010. április 10., 18:36 (CEST)[válasz]
Itt vannak a(z újra) kigyűjtött nevek (az arab, görög, indiai, izraeli, kínai neveket átugrottam, és több - keresztneve alapján számomra ismeretlen nemű - matematikust is kihagytam):
A magyarok:
Andréka Hajnal
Csörnyei Marianna
Marton Katalin
Péter Rózsa
T. Sós Vera
(Szekeres Eszter) Klein Eszter
Tardos Éva
Vesztergombi Katalin
A nem-magyarok:
Maria Gaetana Agnesi, olasz, 1718 – 1799
Ingrid Daubechies, 1954
Hilda Geiringer von Mises, 1893 – 1973
Sophie Germain, francia, 1776 – 1831
Caroline Herschel, 1750 – 1848
Helge von Koch, svéd, 1870 – 1924
Szofja Vasziljevna Kovalevszkaja, orosz, 1850 – 1891
Cecilia Krieger, 1894 – 1974
Sheila Scott Macintyre, skót, 1910-1960
Jessie MacWilliams, angol-amerikai, 1917 – 1990
Emmy Noether, német, 1882 – 1935
Julia Robinson, amerikai, 1919 – 1985
Kilencükről van szócikkünk...
vitorlavita 2010. április 10., 19:46 (CEST)[válasz]

Egri csillagok

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy milett a sorsa Dobó Istvának és Bornemisszagergelynek egerostroma után:
--78.139.22.91 (vita) 2010. április 7., 16:12 (CEST)[válasz]
Lásd Bornemissza Gergely és Dobó István című cikkeinkben. Mamirendelő 2010. április 7., 16:17 (CEST)[válasz]

a futball nemzetközi hercege

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy ki a futball nemzetközi hercege ? Van 3 lehetőség !
Pelé
Beckenbauer
Francescoli
Elég végignézni a három cikket (mindegyikükről van) és kiderül a válasz: Franz Beckenbauer, Pelé és Enzo Francescoli. Mamirendelő 2010. április 7., 18:08 (CEST)[válasz]

magyar középkori lovagok élete

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

szia-sztok ˘!
Azt szeretném megtudni, hogy
magyar középori lovagok élete röviden ...
--193.224.49.20 (vita) 2010. április 7., 20:44 (CEST)[válasz]

válaszféle:

Véleményem szerint nem nagyon különbözött a magyar középkori lovagok élete a más nemzetiségűekétől, sem nálunk, sem más országokban!
Ha olvastad a Kerekasztal lovagjainak legendáját, vagy a Nibelung-mondákat, vagy az Ivanhoe-ról, Robin Hoodról szóló regényeket, vagy a Toldi-trilógiát, akkor jó képet alkothatsz magadnak a lovagok életformájáról.
Ha akarsz jó magyar regényeket erről a korról, akkor olvasd el Hegedűs Géza regényét, Az írástudó címűt (II. András koráról szól), vagy Rónaszegi Miklóstól a Kartal-regényeket (az Anjou Caroberto, azaz Károly Róbert trónralépése idejében játszódik)...
vitorlavita 2010. április 7., 21:28 (CEST)[válasz]
Ajánló III. Béla magyar király kora III. Béla lovagrend
Dencey vita 2010. április 7., 22:11 (CEST)[válasz]

Hasonló volt a nyugatiakhoz, csak kis fáziskésésben volt. II. András volt az első olyan uralkodónk, aki a francia lovageszményt tudatosan hozta be és terjesztette, de Franciaországban ez már a (X.) XI. századtól folyton fejlődő hagyomány volt. Innentől kezdve Mátyásig nagyjából lépést tartott Európával. L András 2010. április 7., 23:33 (CEST)[válasz]

Inkább III. Béla, nem? Ő már I. Mánuel bizánci császár udvarában megismerkedhetett az ott éppen felettébb népszerű lovageszménnyel, aminek terjedésében a francia felesége is segített. – 80.98.239.88 (vita) 2010. április 8., 17:33 (CEST)[válasz]

Részben igen, csak az ő idejében – tudomásom szerint – Magyarországon még nem nagyon terjedt a francos (pardon, frankos) szokás. L András 2010. április 8., 17:39 (CEST)[válasz]

további adat
Ha a romantikus oldalát nézzük, ezt a fejezetet olvasd el: I. László, a lovagkirály illetve a Sárkány Lovagrend volt a hivatalos magyar lovagrend.

Puskás Tivadar szakiskola

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy melyik iskolával vonták össze azt a Puskás Tivadar Szakiskolát,amelyik a Komjáth Aladár utcában volt a IV.kerületben.1976-ban végeztem ott, mint esztergályos-forgácsoló szakmunkás.Szükségem volna a bizonyítványom másolatára sürgőse. Segítségüket köszönöm. Tisztelettel Karakó József
--78.131.110.156 (vita) 2010. április 7., 22:32 (CEST)[válasz]
válasz
Én egy Puskás Tivadar Távközlési Tehcnikumot a Gyáli úton találtam, lehet, hogy ide költöztek, itt a honlapjuk. A régi iskola diákjaival fel tudja venni a kapcsolatot, és tőlük talán érdeklődhet, ehhez itt van a honlap. Más nyomot én nem találtam. Üdvözlettel: Orion 8 vita 2010. április 8., 14:58 (CEST)[válasz]